A kiállítótérbe lépõt lenyûgözi a falakon látható kiállítási anyag gazdagsága. Festmények két sorban, és nemcsak számban sok, látványban, témában, gondolatban is sokféle. Mi ennek a bõségnek a forrása? Ki az alkotó? – tette fel a kérdést Kövesdi Mónika, s kicsivel késõbb maga a festõ kissé elfogódottan, rendkívül szerényen mutatkozott be. Zsuzsa mindig is szeretett rajzolni, s ebben nagy segítséget nyújtott iskolai tanára, Závory Zoltán. Az általános iskola után a cukrász szakmát választotta, de a munkabeosztás miatt váltania kellett. A budapesti Vegyimûveket Tervezõ Vállalatnál helyezkedett el, ahol fontos volt a mûszaki rajz. Mûszaki ismereteit férjhezmenetele után az oroszlányi Eötvös Loránd Szakközépiskolában hasznosította, nyugdíjazásáig ott dolgozott. A festészethez nyugdíjasként, férje ösztönzésére tért vissza, de mint a megnyitón kiderült, tele aggályokkal. Férje megajándékozta ugyanis egy festõkészlettel, hogy váltsa valóra gyerekkori álmait, ám õ egy teljes évig nem vette kezébe az ecsetet: attól tartott, hogy már egy almát sem tud lerajzolni…

Errõl Kövesdi Mónika mûvészettörténész így fogalmazott: nyilván nem kis tehetséggel volt megáldva, hiszen évtizedek teltek el, mire újra kézbe vehette az ecsetet, és rajta mintha nem hagyott volna nyomot a nagy zárójel, a kihagyás. Jó szeme, érett rajzi tudása és festõi tehetsége mutatkozik meg az itt látható alkotásokon, amelyeket 4 év termésének javából válogatott össze…. Sugárzik a képekbõl külön-külön és egyben is az energia, az alkotói lendület, ami hajtja õt, a festõmesterség lázas, szinte türelmetlen birtokba vételének öröme: látunk itt tájképet, azok között is egyszerû, vidéki lankás tájat, de nevezetes tájakat is, és városképeket, utcaképeket is. A tájakban, helyszíneken szereplõkkel is találkozunk, akik életképpé alakítják, történetté színesítik a témát. Számunkra ez azt üzeni a festõ nyelvén: ezt mind látom, meglátom, és birtokba tudom venni, meg tudom örökíteni… Festményei nem alakítják át a valóságot, nem szépítik meg. Egyszerûen csak megkeresik a szép pillanatokat benne, amelyek széppé és boldoggá teszik az alkotó életét – az õ életét, és azzal együtt a miénket, szemlélõkét is.

A Színes világ, Sztancsik Zsuzsa 62 alkotását bemutató boldog kiállítás március 30-áig tekinthetõ meg a környei Mûvelõdési Házban hétköznapokon 10 és 17 óra között, hétvégén rendezvények ideje alatt. A tárlat szíveknek kedves szép helyszínekkel, lenyûgözõ pillanatokban megragadott érdekes látószögekkel, az alkotó festõi tudásának széles spektrumával várja a látogatókat.