TOP: érvényesült a területi elv

Komárom-Esztergomban senki nem marad az út szélén

– Ez számunkra azért jelentett nagyon sokat, mert az idõ pénz, és a megvalósításnak is határideje van. Minél hamarabb tudunk elindulni azon az úton, ami a támogatási szerzõdések megkötését és a projektek megvalósítását jelenti, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy jó minõségben, és idõben be tudjuk fejezni a TOP-os pályázatainkat.

– Mikor álltak neki ennek a munkának?
– Az Önkormányzati Törvény 2012-es megváltoztatása négy feladatkört rótt ránk: területfejlesztés, területrendezés, vidékfejlesztés és koordináció. Ez utóbbiról akkor még csak találgattuk, hogy mi az. Akkor értettük meg, amikor megtudtuk, hogy a kormány a Területi és Településfejlesztési Operatív Program pályázatainak megszervezését a megyei önkormányzatokra bízza. 2013 nyarán láttunk neki a munkának. Óriási szervezésbe kezdtünk, jelszavunk a „részvétel alapú tervezés” volt. 54 rendezvényt szerveztünk, ahol gyûjtöttük az információkat, hogy milyen fejlesztésekre lenne szükség a megyében. Mintegy1330 projekt került a látókörünkbe, mi elsõsorban természetesen az önkormányzatokkal foglalkoztunk, de figyeltünk az egyházakra, és a civilekre is. Ez kellett ahhoz, hogy jó minõségben és jó elõkészítõ munkával bele tudjunk vágni a TOP megvalósításába. Ez több lépésben történt. 2014.03.07-én elfogadtuk a megyei területfejlesztési koncepciót, ami alapján megalkottuk a területfejlesztési stratégiát és az operatív programot. Ezzel 2014.08.28-ára végeztünk. Ezt követõen 2015. januárjára elkészítettük a megyei integrált területfejlesztési programot. Megpróbáltuk olyan dokumentumot alkotni, úgy integrálni az igényeket, hogy azok a lehetõségekkel megfelelõ mixet alkossanak, és a program végrehajtható legyen.

– Milyen, csak a megyére jellemzõ speciális célokat fogalmaztak meg?
– Az elsõ a területi egyenlõtlenségek mérséklése – mert akármennyire is fejlett megyénk, vannak régiós különbségek. Próbáltuk kezelni a sajátos helyi és térségi igényeket is. Nagyon fontos a célok között a térségi decentralizált gazdaságfejlesztés, és ezáltal a foglalkoztatás további növelése, a megye népességmegtartó erejének és az itt élõk életkörülményeinek javítása. Mindezt akkor tudjuk megcsinálni, ha jó partnerei vagyunk az itt élõ egyházaknak, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, a TOP célirányos gazdasági szereplõinek. Csaknem 26 milliárdnyi az az összeg, amit a TOP keretében felhasználhatunk a megyében. Azt tûztük ki célul, hogy egyrészt – ha mód van rá – a legkisebb településnek is legyen lehetõsége eséllyel pályázni, és nézzük meg azokat a prioritásokat is, ami 1-1 térségnek fontos. Ezt a települések nagyon jól végiggondolták, és pályáztak. El tudtuk azt érni, hogy nincs olyan település a megyében, aki ne pályázott volna, vagy ne tudnánk, hogy valószínûleg a második körben tervezi.

– Milyen módszerrel segítik a településeket a pályázatoknál?
– A siker köszönhetõ a közgyûlés, és a Petrikné Molnár Erika területfejlesztési fõosztályvezetõ vezette hivatali csapat pontos, lelkiismeretes és kemény munkájának, valamint annak, hogy egy intézményrendszert hoztunk létre a koordinációs munka elõsegítésére – ebben nagyon fontos szerepet játszik a Komáromi-Esztergom Megyei Területfejlesztési Kft., Juhász János vezetésével. A céget tartalékainak felhasználásával hozta létre a megyei önkormányzat, amelynek költségvetésébõl gyakorlatilag elõfinanszírozta a kistelepülések számára a pályázatok elõkészítésének költségeit. A kft. jó egy éve mûködik. Konzorciumra lépett már 49 önkormányzattal, megvan a megfelelõ szakembergárda a pályázatírásra, a projektmenedzsmenti, és a közbeszerzési feladatok elvégzésére. Ráadásul a piaci áraknál jóval olcsóbban dolgoznak, elégedettek velük a megye szereplõi, hiszen újabb és újabb megbízásokat kapnak.

– A tervezés során összegyûlt projektötletekbõl hány pályázat született?
– Az 1330 ötletbõl kb. 400 olyan, ami a TOP-ba illeszthetõ lett volna, de ebbõl összesen 130-150 pályázatot adtak be. A kevésbé esélyesnek ítélt projekteket nem kezdték el kidolgozni, mert az emberi-anyagi erõforrásokat igényelt volna.
– A 26 milliárdnyi forrás lekötésével hogy állnak?
– 2016-ban már volt 10 nyertes pályázatunk 3,3 milliárd értékben. Ez két Zöld Város projektet, a helyi és a megyei foglalkoztatási paktumot, egy szociális város rehabilitációt, és 5 db közútfejlesztési projektet jelentett. A mostani csomagban 80 db nyertes pályázat van, összesen 9,3 milliárd Forint értékben. Az elsõ körben még 40-50 beadott megyei pályázat eredményére várunk, és már lehet pályázni a TOP második körére is. Jelenleg tehát a rendelkezésre álló összeg mintegy felét használtuk fel.

– Milyen nyertes pályázatok születtek a megyében?
– A megyei önkormányzatnak – korlátozottan ugyan, de – vannak saját pályázatai is, kezdjük ezekkel. Az egyik a megyei együttmûködések támogatása hátrányos helyzetû emberek foglalkoztatására, képzésére. A másik egy energetikai és klímaváltozással összefüggõ stratégiai és akcióterv elkészítésére vonatkozik a megye teljes területére. Lesz még egy lehetõségünk pályázni „helyi identitás erõsítése” címen a második körben, amelynek segítségével a helyi közösségek erõsítését, céljaik eléréséhez szükséges képzéseket, különbözõ akciókat, rendezvényeket tudjuk támogatni, amivel az ottani értékeket lehet építeni, és megmutatni kifelé.

– Egyébként minden tengelyen van már elsõ körös nyertes pályázatunk a megyében. Eddig 53-at nyert község (3,8 milliárd) Ft), 24-et pedig város (5,1 milliárd). Ebbõl is látszik, hogy érvényesült a területi elv. Néhány érdekesebb indikátor az eddig elnyert pályázatok tükrében. 21 hektár új közmûvesített iparterület, 11,2 km közút felújítás, 16 km kerékpárút, 90 hektár fejlesztett zöldterület, és 9 hektár rehabilitált terület kialakítása valósulhat meg. 92 ezer fõ látogatónövekedéssel számolunk a turizmus területén, 19 új, és 312 felújított bölcsõdei, 296 új, és 674 felújított óvodai férõhellyel gazdagodik a megye. 25,7 km felújított vagy épített vízelvezetõ árok épül, 26 intézményt újíthatunk fel energetikailag, és 220 fõ szociális gondozásos férõhely kialakítására kerülhet sor.

– A legkisebb lélekszámú támogatott település Dunaszentmiklós (466 fõ), a legnagyobb pedig Esztergom (29.000 fõ). A legnagyobb támogatott projekt az Oroszlány – Környe – Tatabánya közötti kerékpárút megépítése, amely kapcsolódik az egész megyei kerékpárút rendszerhez, a legkisebb pedig egy mocsai beruházás. A legnagyobb egyházi projekt, a Bajót – Péliföldszentkereszti Szalézi Lelkigyakorlatos Ház megújulásáról szól. A közlekedésfejlesztésben mindegyik pályázat nagyon fontos, de a Tata és Környe közötti útnak az ipari parki körforgalomtól tartó szakasza életveszélyes, ennek a felújítása is meg fog történni ebbõl a keretbõl, és iparterület fejlesztés valósulhat meg Kisbéren. A turizmus területén kiemelendõ a komáromi Brigetio örökség, és az almásfüzitõi római tábor felújítása. A megye bányászati örökségének megóvására is gondoltunk, megvalósulhat az oroszlányi bányászati múzeum komplex fejlesztése és Dorogon a Reimann Bányászattörténeti Miniverzum kialakítása. Ez nem egy klasszikus bányászmúzeum, hanem egy interaktív bemutatóhely. Fontosnak tartjuk, hogy a történelmi múlt, azaz a római kori, és a bányászati emlékek meg tudjanak újulni. A megye minden részén van bölcsõde vagy óvoda felújítás, nagyobbak a vértesszõlõsi és a nagysápi óvoda projektek. A vízrendezést nem emelném ki külön, ott 13 kistelepülés kapott pénzt erre a célra. 16 kisebb település végezhet épületenergetikai fejlesztéseket, de jutott az egészségügyi alapellátás fejlesztésére és a Zöld Város projektek (Ács, Tata, Esztergom) megvalósítására is. Összességében azt tartom a legfontosabbnak, hogy igyekszünk mindenkire gondolni, és büszkék vagyunk, hogy nem hagyunk senkit sem az út szélén.

VK