A résztvevõket és a meghívott elõadókat Dr. Petõcz Erzsébet ügyvezetõ igazgató köszöntötte, aki elmondta, hogy a közgyûlés ezúttal rendhagyóan kezdõdik.
Ennek apropója, hogy a Szövetség az egyre fokozódó társadalmi szerepvállalása alapján a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat által létrehozott Éghajlatváltozási Platformnak alapító tagja lett.
Mindennek jelentõségét az adja, hogy a klímaváltozás napjainkban a legnagyobb környezeti kockázatok egyike, ami nem csak a gazdaságot, hanem közvetlenül a lakosság életmódját, életfeltételeit, vagyis mindennapjainkat érinti.
A kedvezõtlen hatásokra való felkészüléshez fontos a megyei szintû klíma stratégia kidolgozása, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelõzést szolgáló feladatok kereteinek biztosítása.
 A megvalósítók között a gazdasági szféra is szerepel, ezért tartotta fontosnak a KISZÖV, hogy e jelentõs témáról szakemberek tartsanak elõadást a tagszervezetek vezetõinek.

Elsõként Hummel Rudolf, a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat
Vidékfejlesztési, Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Osztályának vezetõje beszélt arról a klíma- és éghajlat-változási projektrõl, amelynek keretében létrejött a megyei Éghajlatváltozási Platform. Az új grémiumhoz 31 szervezet – többek között a KISZÖV is – alapító tagként csatlakozott.
Az osztályvezetõ elmondta, a fõ cél, hogy közbeszéddé tegyék a klímaváltozást, de fontos feladat a szemléletformálás is, illetve a megyei klímastratégia elkészítése. A program sikerét egy másik pályázat is segíti majd, melynek keretében klíma akcióterv is készülhet, tovább pontosítva a részleteket.
Oletics Zoltán, a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. szakértõje rövid workshop keretében beszélt a klímastratégiáról, illetve a fenntartható fejlõdésrõl. Rámutatott, hogy befektetés nélkül, csupán azzal, hogy a szokásainkon változtatunk – lekapcsoljuk a villanyt, ésszerûen közlekedünk – 10-15%-kal képesek lennénk csökkenteni energiafogyasztásunkat.
A szakértõ azt is megvilágította, hogy a klímavédelemnek nem célja megakasztani a növekedést, elegendõ azt csupán fenntartható pályára állítani, azaz összehangolni a gazdasági, a társadalmi fejlõdést, és a környezetvédelmet.
Az elõadásból azt is megtudtuk, hogy a különféle pályázati projektekkel szép sikereket értek el már eddig is a vállalkozások, 14 év alatt összesen 165 MW kapacitást spóroltak meg azzal, hogy szigeteltek, napelemeket, korszerû technológiát alkalmaztak.

Az érdekes és nagy tetszést aratott elõadásokat követõen kezdõdött a közgyûlés Benkovics Alajos KISZÖV elnök köszöntõjével.
Az írásban elõzetesen megkapott anyagok alapján a közgyûlés jóváhagyta a Komárom-Esztergom megyei Iparszövetség 2016. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót, a 2017. évi gazdálkodás tervet, valamint a 2017. évi tagdíj és társult tagdíj mértékét, fizetési rendjét.
Ezután Jankovszky Sándor, a KISZÖV Felügyelõ Bizottságának elnöke szóbeli beszámolóval egészítette ki az írásos anyagot az FB 2016. évi munkájáról.
Elmondta, hogy a Szövetség az Elnökség által elfogadott munkaprogram szerint dolgozott és munkájának legnehezebb részének, az érdekképviseleti tevékenységnek is igyekezett megfelelni.
Manapság az érdekképviseleti szervezetek szinte önfenntartóak, kizárólag saját bevételeikbõl mûködnek, az eredményes munkához jó csapat kell.
Jólesõ érzéssel szólt arról, hogy a Szövetség tagjai hosszú évek óta jó közösséget alkotnak, korrekt és bizalmon alapuló a kapcsolatuk a Szövetség testületeivel, vezetõivel, ami egyben záloga a további eredményes tevékenységnek.
Ugyancsak jóváhagyta a közgyûlés a Szövetség Alapszabályát, valamint a tagszervezetek 2016. évi jelentõsebb gazdasági mutatóit értékelõ tájékoztatót.
A közgyûlés jó hangulatú baráti beszélgetéssel, ebéddel ért véget.

-réz