Tatabánya az automatizáció városa kíván lenni
Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere köszöntõjében arra mutatott rá, hogy új ipari forradalom van kibontakozóban. Egyre több robot szolgál a multinacionális vállalatoknál. A folyamat megállíthatatlan, ezért az Ipar 4.0 szereplõinek összehangoltan, az igényeket felmérve, fel kell készülniük a robotika, az automatizálás további erõsödésére, ennek elõnyeinek kiaknázására.
Rodé Lajos a Tatabánya, az automatizáció városa címû munkaanyagról adott tájékoztatást, melybõl kiderült, kiválóak az adottságaink: egy helyütt adott a kiváló infrastruktúra, a felkészült szakembergárda, és a magas szintû technológia. Mindehhez egy olyan szolgáltatást lenne érdemes társítani, amely minden ágazatnak, a városnak, és számos kis, közepes vállalkozásnak egyaránt hasznára válik.
A Robotics Hungary Kft. cégvezetõje szerint egy automatizálási klaszter, melyben a tagok nem konkurensek, hanem kiegészítik egymás tevékenységét, mindenképpen elõremutató lenne. A közös fellépés versenyelõnyt jelenthet, összefogással akár nagyobb megbízásokat is elnyerhetnek. Ehhez persze a város támogatására, és alapos elõkészítésre is szükség van. Fontos lenne egy innovációs központ kialakítása is, ez belekerülhetne akár a Bánhidai Erõmû reorganizációs programjába is. Ott bõven akadna hely egy korszerû laboratóriumnak, mûhelycsarnoknak, a kutatásokat, illetve fejlesztéseket segítõ adatbázisnak, könyvtárnak, és emellett rendezvénytermek, tárgyalók is elférnének. Esély van arra, hogy ezek az elképzelések belátható idõn belül valóra váljanak, ehhez azonban az itt mûködõ nagyvállalatok és a fõiskola együttmûködése is szükséges.
Váczi Dávid EU szakértõ a lehetséges forrásokról adott tájékoztatást. Hangsúlyozta: a támogatás egyfajta keretrendszer, a döntéseket mi hozzuk. Egyre nagyobb lesz a kombinált termékek szerepe, ahol a támogatás mellett kötelezõ a hitelfelvétel is. Ehhez sokféle kedvezményes lehetõség van. A GINOP pályázatai közül kiemelte a gyors növekedésû (gazella) vállalatokhoz szólót, az ipari digitalizációhoz és a munkahelyi képzésekhez kapcsolódót. Figyelmeztetett, hogy rövid idõ áll rendelkezésre a benyújtáshoz, szigorúak a feltételek, ezért érdemes minél elõbb elkezdeni a felkészülést.
Fajkusz Ferenc és Dobos Zoltán, az IBM Magyarország Kft. szakértõi, valamint TJBot – Csináld magad kognitív robot – együtt gyõzte meg a hallgatóságot arról, hogy nem kell félni a robotoktól. Mûködik egy Tudománypróba nevû csapat, mindhárman az önkéntesei. Fontos és folyamatos feladatuknak tartják, hogy a gyerekekkel, diákokkal megismertessék a mesterséges intelligencia és a robotok világát. Szemléletes példákat soroltak a rákkutatásból, ahol a robot konzultál a szakorvosokkal. Az oktatásban olyan szoftver használata terjed, amely a beszéd lejegyzésétõl a társalgáson át a szövegek felolvasásáig sokrétûen segíti az embert, és képes akár hangulatelemzésre is. Az áttörés a mesterséges intelligenciában szinte hónapról hónapra nagyobb mértékben érinti a kereskedelmet, a pénzügyek kezelését is.
Az elõadók bemutatták a közelmúltat, a jelent és a lehetséges jövõt. Kiderült, hogy a múlt századi sci-fi írók elképzeléseinek jó részébõl valóság lett. Az automatizálást, a robotok térnyerését nem lehet megállítani. Példa erre a vagyonvédelem, ahol magánszemélyeknek, kis cégeknek is ajánlanak különleges applikációkat, vagy automata járõrt, önjáró robotot a telephelyek védelmére. Hatékony, korszerû honlapokra van szüksége ma már minden cégnek, ahogyan az oktatásban is egyre nagyobb teret kell kapnia az informatikának. Egyébként az oktatás világszerte, így hazánkban is kulcsszó, hiszen elsõsorban a betanított munkások érezhetik úgy, hogy nekik ketyeg az óra, a helyükre állhatnak be a robotok.
Mórocz Károly