A legjobb ötleteket világszerte bevezetik az AGC-nél
– Hogy mûködik a gyakorlatban ez a rendszer?
– Tisztázzuk elõbb a fogalmakat. Egyrészt van az innowiz mozgalom, ahol egyéni fejlesztési ötletek, javaslatok benyújtására van lehetõség, emellett mûködik ennek egy csoportos változata is, ahol néhány fõs team-ek keresik a megoldást egy-egy problémára. A felmerülõ javaslatokra nemcsak úgy tekint a gyár, mint amelyek gazdaságosabbá, racionálisabbá teszik a munkát, hanem az egész rendszer egy olyan vállalati kultúra része, ahol a kollégáink érezhetik, nemcsak a fizikai munkájukra, hanem az eszükre, ötleteikre is szükség van. A dolog mûködõképességét bizonyítja, hogy hétrõl-hétre rengeteg fejlesztési javaslat érkezik be tõlük.
– Mi lesz ezeknek a sorsa?
– A javaslatokat értelmezem, feldolgozom, és mindig kiküldöm az azon a területen dolgozó mérnöknek, vagy területi vezetõnek szakértõi véleményezésre. Péntekenként a menedzsment elé viszem a javaslatokat és a véleményeket. Ez is jelzi azt, hogy a menedzsment számára fontosak a dolgozók javaslatai, hiszen heti rendszerességgel foglalkozunk velük. A menedzsment a szakértõi vélemény alapján elbírálja, hogy az adott ötletet érdemes-e, illetve meg tudjuk-e valósítani. A célunk az, hogy ezeknek a javaslatoknak legalább az 50%-a megvalósuljon. 2017-ben mintegy 700 érkezett be, és a megvalósulási arány 56%-os volt. Természetesen jutalmazzuk az ötleteket, akkor is, ha egy javaslat jó, de jelenleg éppen még nem tudjuk azokat megvalósítani.
– Általában milyen ötletek születnek?
– Szerintem azok a jó innowiz javaslatok, amik olyanok, hogy a fejünkre csapunk: óh, hát miért nem így csináltuk eddig is? Az egyik tavalyi nyertes innowizünket például egy csomagoló kolléga adta be. Eddig két fóliát használtunk az autóüvegek csomagolására, õ viszont rájött, ha azt a fóliát kicsit másként elfordítva rakjuk be, akkor egy is elég belõle. Ennek több hatása is van, mert nem csak költséget takarítunk meg, hanem a környezetünket is védjük, és még idõben is gyorsabb a munkafázis. Tehát ilyen, teljesen pofon egyszerû dolgok is szóba jöhetnek, egészen a nagy hasznot hozó ötletekig. Maga a mozgalom és az értékelés egyébként felmenõ rendszerû, kezdve a helyi gyáraktól a regionális, majd a világszintig. Ez azt is jelenti, hogyha egy gyárban valamilyen jó módszer beválik, akkor azt a technológiát az összes AGC üzemben, az egész világon bevezetik.
– Az elmúlt év végén rendezték a tatabányai innowiz gálát, ahol jutalmazták a legjobb, legéletrevalóbb ötleteket. Hogy zajlott az esemény?
– A gálát a tatai Angolparkban tartottuk, és azon aktív kollégák vehettek részt, akik minimum 3 innowiz javaslatot adtak be az elmúlt évben. Így az 1000 fõbõl kb. 360 fõt hívtunk meg, és ebbõl 170-en tudtak eljönni az eseményre. A megnyitó után egy rövid prezentációban foglaltam össze a 2017-es év történéseit. Elmondhattam, hogy jelentõs, tízmilliós nagyságrendû jutalmat osztottunk ki a javaslatokat beadók között. Ezt követõen a dolgozóink bemutatták legjobb munkáikat. A csoportos fejlesztési tevékenységbõl is láttunk hat munkát, és ugyanennyi innowiz javaslatot is bemutathattak. Hogy oldjuk a kissé száraz prezentációs blokkot, az egyes bemutatók között kvízkérdéseket tettünk fel, így kissé felfrissülhetett a csapat. Ezt követõen átadtuk a díjakat, ugyanis nemcsak év közben kapnak az innowizekért jutalmat a dolgozók, hanem a legjobbakat – akik itt prezentáltak – még külön honoráltuk. Ezután a vacsora következett, és baráti hangulatban töltöttük el az est második felét. Nagyon örültem az est sikerének, hiszen elõször lehettem szervezõje az év végi gálának.
– Volt-e olyan tatabányai javaslat, amely továbbjutott a regionális és világszintû gálára?
– A világversenyre most idén nem, de azt hiszem, hogy jó eséllyel indulunk jövõre, ugyanis rengeteg olyan észrevételt és visszajelzést kaptunk, amire bátran építkezhetünk. Az innowizbõl merített csoportos fejlesztési tevékenységeknek van esélyük a világversenyre is kijutni, ha az európai fordulón továbbjutnak. Az európai rendezvény Belgiumban, a világverseny pedig – eddig mindig Japánban rendezték – ezúttal Amerikában lesz. Szerintem – a jutalmak és az elismerés mellett – egy másik kontinensre eljutni önmagában is elég ösztönzõ tud lenni a dolgozók számára.
– Milyen tervekkel vágnak neki a 2018-as évnek?
– Idén az a célunk, hogy még több javaslatot tudjunk megvalósítani, és megtaláljuk azokat az erõforrásokat, amelyek ezt lehetõvé teszik. Az 56%-os arányt szeretném jóval magasabbra emelni, hisz ez a dolgozói elégedettséget is növelné a jövõben, és ezáltal még több javaslatot kapnánk.
Veér Károly
Fotók: Nemes Kovács Katalin