A cégvezetõk az elõzményekrõl kifejtették, Nyugat-Európában és a világ más területein, így az USA-ban már bevett dolog, hogy megújuló energiatermelésre, így szél-, és naperõmûvek, illetve energiaközpont telepítésére használják az iszaptereket. A rekultivációt végzõ cégeknek ugyanis még harminc évig utógondozási, így például karbantartási kötelezettségük van, amelyhez a költségeket például megújuló energiákra épülõ erõmûvekkel teremtik elõ. A beruházásokat amiatt is végzik ezeken, a más helyszínekhez képest kevésbé értékes területeken, mivel a megújuló energiák megtérülési ideje sokáig eltarthat, mintegy tíz évre tehetõ.

Horváth Balázs elmondta továbbá, a naperõmûvet az erõmû egyes számú, mintegy húsz hektáros kazettáján banki finanszírozás mellett, magánerõs beruházással mintegy másfél milliárd forintból hozzák létre. A megtermelt energia az országos hálózatra kerül a fosszilis forrásokhoz képest támogatott átvételi árral. Az erõmû 4,6 megawattos kapacitású lesz, és Veszprémben gyártott, mintegy 20 ezer, 270 wattos napelem panel felhasználásával építik meg. Jövõ év elején kezdik a munkálatokat, amellyel terveik szerint egy év alatt végeznek. A terület automatizált lesz, infra sorompóval, illetve kamerákkal veszik körbe, így ami a munkaerõt illeti, egy emberre lesz szükség.

A beruházó cég jelenleg nyolc másik helyszínen, fõként Veszprém megyében kivitelez kisebb, 500 wattos, 2000 panelbõl álló naperõmûveket, többek között Devecserben, Pusztamiskén, Gannán. További beruházásokról még nem egyeztettek, minden attól függ, hogy az országos hálózatra termelõ erõmûvek meddig élvezik az átvételi kvótát.
Nemes Tibor arról beszélt, hogy Ajkán három erõmûvi szürkeiszap tározó található, az egyes számún négy éve végzik a rekultivációt, amit a kiporzás megelõzése miatt akkor kezdenek meg, amint a vizek eltûnnek a felszínrõl. A munkát szaghatást érzékelõ monitoring rendszer mellett végzik, és folyamatosan tartják a kapcsolatot a lakossággal. A szürkeiszap tereken szerves hulladék, hamu és szalma keverékével termõréteget képeznek. A szerves anyag tartalmú hulladék zárt jármûvekkel, a lakott területet kikerülve szállítják a helyszínre, a munkálatoknál a szaghatás megelõzése miatt figyelembe veszik az idõjárási körülményeket, ezért figyelik a meteorológiai elõrejelzést. A rekultivációt mindhárom kazettán, a rézsûfalakkal együtt hozzávetõleg száz hektáron elvégzik, és a jövõben tervezik további területek rekultiváció utáni hasznosítását.
Forrás: VEOL