Szerencsére eddig sem igen akadt olyan írni-olvasni tudó ember ebben az országban, aki ne ismerte volna József Attilának legalább a nevét és a foglalkozását. St talán olyan sem sok, aki – akár álmából felkeltve is – ne tudná folytatni a „Lehunyja kék szemét az ég…” vagy a „Már egy hete csak a Mamára gondolok mindig…” verssorokat!

Mostantól már olyan sem lesz, aki apró matekozás után ne tudná ki-számolni, hogy József Attila 1905-ben született! Mert születésének 100. évfordulóján végre olyan intenzív a je-lenléte az oktatásban, a könyv – és lemezkiadásban, az írott és az elektronikus sajtóban, a filmvásznon és a versmondó-pódiumokon, amilyet e-gyébként hétköznapokon is megér-demelne. Talán elkezddik ki tudja hányadik újjászületése, talán ismét felfedezi t az örökké önmagát és a világban értelmet keres kamaszság, talán újra zászlajára tzi az örökké forradalmár, mindent fenekestül felforgatni akaró egyetemi ifjúság! És talán lekopnak róla azok a rég elavult, semmitmondó és hazug jelzk, amelyeket koronként más-más eljellel ráaggattak az életmvét kisajátítani akarók. A száz év éppen egyharmadnyi töredéke adatott meg számára élet gyanánt – s a halála óta eltelt alig 67 évben minden aktuális hatalom szükségét érezte, hogy a magénak mondhassa t.
Költészete és filozófiai vagy esztétikai mvei ugyanis úgy hatottak és hatnak ma is, akár egy gyújtóbomba! József Attila költészete észrevétlenül, szinte a sorok között szoktat arra, amit egyetlen hatalom sem szeretett soha látni: kételkedni, kérdezni, az igazságot a végskig keresni tanítja az ifjúságot. „…Az igazat mondd, ne csak a valódit!” Ezért lett a magyar költészet másik forradalmi gondolkodású titánjával, Petfi Sándorral együtt zászlókon lobogó, megkerülhetetlen, elhallgathatatlan nagysága irodalmunknak.
1905. április 11-én, Budapesten hozta világra Pcze Borbála. Miután 1908-ban apja, József Áron elhagyta a családot, édes-anyja a három gyermeket nem volt képes egyedül eltartani, ezért 1910 elején Attilát és fiatalabb nvérét nevel-szülkhöz adta Öcsödre.  A Mama 1919-ben meghalt, a fiú gyámja Jolán nvére férje, Makai Ödön lett. finanszírozta, hogy a kiváló képesség fiú 1920-tól Makón járhasson gimnáziumba. Ekkor ismerkedett meg Juhász Gyulával, aki segítette abban, hogy 1922-ben Szegeden megje-lenhessen els kötete, A Szépség koldusa. Az éppen aktuális hatalommal már ekkor súlyos konfliktusba került: 1923-ban a Lázadó Krisztus cím verséért istenkáromlással vádolták, fogházbüntetésre ítélték, majd felmentették. 1924-ben a szegedi egye-tem francia-magyar szakán folytatta ta-nulmányait, ide köthet életének egyik közismert eseménye: Tiszta szívvel cím verse miatt Horger Antal professzor eltanácsolta az egyetemrl. „Hálából” Születésnapomra cím versében beírta t a halhatatlanságba!
1926-ban beiratkozott a bécsi egye-temre, ahol megismerte az irodalmi emigrációt, Kassák Lajost, Lu-kács Györgyöt. 1927-1928-ban Hatvany Lajos segítsé-gével a párizsi Sorbonne-on tanulhatott.1929-ben „Nincsen apám, se anyám” címmel jelentek meg kötetben versei. 1930-ban tagja lett az illegális kommunista pártnak és a mozgalomban megismerkedett Szántó Judittal, akivel évekig e-gyütt élt. 1931-ben kiadták „Döntsd a tkét, ne siránkozz” cím kötetét, melyet politikai mondanivalója miatt az ügyészség lefoglalt és József Attilát osztály elleni izgatás és szemérem elleni vétség vádjával bíróság elé állították.
1934-ben rendkívül csalódottá tette, hogy nem hívták meg a moszkvai írókongresszusra, ennek hangot is adott, így hamarosan megromlott kapcsolata a kommunista mozgalommal: idegenné vált, nem viselték el önálló gondolkodását, elítélték a freudizmus iránti lelkesedését, és végül törölték a párt tagjai közül.Lírája ezekben az években teljesedett ki. 1934-ben megjelentels gyjteményes kötete, a Medvetánc. Irodalmi körökben egyre elismertebb lett, már Babits is méltányolta költészetét. Hatvany Lajos segítsé-gével anyagi helyzete is javult, st rendszeres munkához jutott, amikor Ignotus Pállal a Szép Szó cím haladó polgári folyóirat szerkesztje lett. 1936-ban még megjelent utolsó kötete, a Nagyon fáj, és bár 1937-ben beleszeretett Kozmutza Flórába, ez a kapcsolat sem tudta t megmenteni a teljes összeomlástól. 1937. júliusától állandó kórházi kezelésre szorult, majd novembertl nvérei gondozták balatonszárszói panziójukban. 1937. december 3-án egy tehervonat halálra gázolta.

József Attila elment a pontért a sínig – ahogyan egy szintén pokoljáró költ-társa, Utassy József versében írta róla.
Mók Ildikó