A régmúltba kalauzol Szõnyeg Artúr tájháza. A gyûjtött tárgyak közt garantált az idõutazás. Számos emlék az 1800-as évekbõl való. Komárom-Szõnyben a fogadtatás szívélyes, így gyorsan tágra nyílik a kapu, és máris az udvarban található régi kisházban találjuk magunkat. A fehérre meszelt falakon egykori kerti szerszámok, amelyekkel nagyapáink, dédapáink gondozták a vetést.
Szõnyeg Artúr feleségének keresztanyjáé, a néhai Halovics Gizelláé volt a szõnyi ház. Az iránta érzett szeretetbõl hagytak meg mindent egykori környezetében. A konyhában most is ott áll a fakó kredenc, a falon falvédõ, régi, kopottas asztal a székekkel.
A tájház másik szobájában katonai ereklyék, elsõ és második világháborús relikviák kaptak helyet. Kézifegyverek, obsitlevelek, katonai egyenruhák, kitüntetések, megannyi emléktárgy a múltból, amelyek mindegyikéhez fûzõdik egy-egy történet.
Szõnyeg Artúrt gyakran felkeresik, ha a padláson, kamrában régi tárgyat találnak az ismerõsök. A tájház homlokzatán egykori mezõgazdasági szerszámok díszelegnek, idézve a paraszti világot.
A komáromi gyûjtõ gyermekkorában régi érméket gyûjtött, néprajzi és katonai emléktárgyakkal immár két évtizede foglalkozik. Gyûjtõszenvedélye azonban korántsem öncélú, hiszen a tájház ingyenesen látogatható óvodai és iskolai csoportok, valamint a múlt iránt érdeklõdõk számára. Ennek megteremtéséhez a komáromi önkormányzat támogatása is hozzájárult.
A legrégebbi érték egy obsitlevél, de van itt 110 éves pásztortáska, régi bölcsõ, kard 1850-bõl, egy komplett makett-szekérgyûjtemény, fegyveres ládák, de a legbüszkébb a bosnyák katonai imaszõnyegre, melynek hátoldalán egy címer is látható Akárhová néz az ember, valami magyar kötõdésû különlegességet talál. Szõnyeg Artúr úgy véli, ezeknek a tárgyaknak azért van nagy jelentõségük, mert ezekbõl több nem készül már. Szerinte az ereklyék tanítanak. Rávilágítanak a múltunkra, kultúránk, hagyományaink élettelen õrzõi, a magyar ember kreativitásának csendes bizonyítékai.
A tájházi kiállítást bárki meglátogathatja idõpontegyeztetést követõen (Facebook). Érdemes, hiszen híre messzire eljutott. Még egy budapesti forgatócsoport is használta díszletként a tájház konyharészletét. A film Mindszenty József bíboros életét dolgozta fel.
Szõnyeg Artúr arra is rávilágított, hogy tájháza nem múzeum, itt a látható tárgyakat bárki a kezében tarthatja, megtapasztalhatja a fegyverek súlyát, megfoghatja a szekereket, bekukkanthat a ládákba, és elmerülhet a régmúltban. A szervezett csoportokat maga a gyûjtõ kalauzolja a régmúlt tárgyai közt.