Tatabánya is az egyetemvárosok sorába lépett

– Mikor merült fel az egyetemmé válás gondolata?
– Az intézmény fenntartója, az Edutus Zrt. már 2010-ben kitûzte ezt a célt, amit eleinte kissé szkeptikusan fogadtunk. Végignézve a feltételeket, már bizakodóbbak voltunk. Az áttörést az a pozitív irányú jogszabályi változás hozta meg, amely a korábbi intézményi formák, a fõiskola és az egyetem közé beiktatott egy új szintet, az alkalmazott tudományok egyetemét. Ez az intézményi forma lehetõvé teszi, hogy a felsõoktatás rugalmasabban reagáljon a mindenkori munkaerõ-piaci igényekre. Míg a hagyományos egyetemeknek nagyon magas szintû tudományos követelményeknek kell megfelelniük, és az ott folyó képzésben elsõsorban az elméleti tudást ismerik el, addig az alkalmazott tudományok egyetemén a hangsúly a gyakorlatorientált képzésen van.

– Milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy alkalmazott tudományok egyetemének?
– Összesen öt feltétel van, ebbõl már hármat évek óta teljesítünk. Mindenekelõtt minimum négy alapszakot mûködtetni kell – nálunk hat van, négy gazdasági és két mûszaki. Az is elvárás, hogy a fõállású oktatók legalább 45%-a tudományos fokozattal rendelkezzen – évek óta meghaladjuk ezt a szintet, jelenleg 56%-nál tartunk. Tudományos Diákköri Konferenciát – úgynevezett TDK-t – kell mûködtetni: mintegy húsz éve minden év õszén – mostanában már tavasszal is – megszervezzük ezeket. A tudományos munkát végzõ hallgatók prezentálják a megírt dolgozatukat, ami alapján a zsûri a legjobbakat javasolja az országos fordulón – az OTDK-n – való részvételre, amit kétévente rendeznek meg Magyarországon.

– Melyek az utóbbi idõben teljesített feltételek?
– Az egyik az angol nyelvû képzés biztosítása volt. Valójában már 2017 szeptemberében kipipáltuk ezt is, a budapesti nappali tagozatos gazdálkodási és menedzsment alapszakunkon induló, nem magyar anyanyelvû csoporttal, de emellett számos más lehetõséget is kínálunk. Ezek egyike az SSC specializációnk, mely a gazdálkodási és menedzsment, valamint a nemzetközi gazdálkodás szakhoz is felvehetõ angol nyelven, másrészt az Erasmus+ Program, mely a diákok nemzetközi tanulmányait, szakmai gyakorlatát hivatott segíteni. Az elõbbit – a Shard Service Center -, azaz a nemzetközi szolgáltató központokhoz kapcsolódó specializációt, fõleg a nagyvállalatok tömegesen elõforduló, fontos feladataikra hozzák létre: panaszkezelés, számviteli feladatok, ügyfélszolgálat, stb. Az ott dolgozók, szigorú protokoll mentén, jól automatizált rendszerekkel dolgoznak, és munkájukhoz elengedhetetlen a magas szintû nyelvtudás, nem ritkán 2-3 nyelv ismerete. Aki pedig az Erasmust választja nyelvtudása csiszolására, beülhet a külföldrõl ideérkezett csoporttársak közé –  akik nagyon szeretnek minket, évente 30-50 diákot fogadunk a határon túlról –, és így nem csak a szakmai, de a hétköznapi kommunikációt is gyakorolhatja angol nyelven. Összességében 50-60 tárgy hallgatható évente angol nyelven intézményünkben.
– A duális képzés szintén az elvárások között szerepel, legalább két szakon. Ez a képzési forma kizárólag nappali munkarendben, alap- és mesterszakon indítható. Mind a hat alapszakunkon sikerült engedélyeztetnünk, de sajnos – jelentkezés hiányában – csak gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem valamint marketing és turizmus-vendéglátás alapszakon tudtuk elindítani tavaly õsszel. Minimális a jelentkezõk száma, pedig a vállalatok – a munkaerõhiány erõsödésével – egyre nyitottabbak e téren. A hallgatói érdeklõdés hiánya két okkal magyarázható: a duális képzés költségeit a vállalatok a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolhatják, de csakis az államilag finanszírozott intézményekben tanulóknál. Nekünk nincsenek ilyen helyeink. Másrészt a duális diáknak jóval nagyobb teher a tanulás a munka mellett. Míg a többiek a vizsgára készülnek, vagy nyáron pihennek, addig a duális hallgató – maximum 4 hét szabadsággal – végig dolgozza az évet. Így hiába a vonzó fizetés – most körülbelül havi 80.000 forint, ami bõven fedezi a képzési költségeket –, hiába az adómentesség mind a munkáltatói, mind a hallgatói oldalon, kevesen vállalják a tanulás-munka párost 3,5 éven át. A problémák ellenére egyre több vállalati partnerünk van, nem ritka, hogy már õk keresnek meg minket, hogy szeretnének csatlakozni a duális képzésünkhöz.

– Tervezik új szakok indítását a közeljövõben?
– A képzésfejlesztésre nagy hangsúlyt fektetünk. Szeretnénk az informatikai tudományterület felé nyitni. Megkezdtük a munkát, de sok feladat áll még elõttünk, egyelõre nem látjuk, mikor tudunk ezzel elindulni. A város kifejezett kérésére azonban – hogy mielõbb lehessen mûszaki vonalon államilag támogatott formában is tanulni Tatabányán – helyet adtunk a gyõri Széchenyi István Egyetem nappali tagozatos mérnök-informatikus képzésének, ami a mûszaki és informatikai tudományok határterületén helyezkedik el. Ez összhangban van a mi elképzeléseinkkel, mert a nappalin indított mûszaki képzéseink egyelõre alacsony létszámúak, ellentétben a levelezõssel, ahol már 20-30 fõt oktatunk évfolyamonként. Problémát jelent, hogy nincs államilag finanszírozott helyünk, ugyanakkor a nagy egyetemeken bõven vannak ilyenek, amivel nagyon nehezen tudunk versenyezni.
– Mesterszakot is szeretnénk mielõbb indítani, hiszen ezen a téren, a minimumot – a két szakot – teljesítjük. A következõ próbálkozásunk – elsõ nekifutásra sajnos nem sikerült –, a vállalkozásfejlesztés mesterszakunk lenne. Most az anyagaink átdolgozását tervezzük új szakemberek bevonásával. Reméljük, hamarosan sikerre vihetjük az akkreditációját.

– A szakokhoz választhatók rendszerint különféle specializációk. Itt is vannak újdonságok?
– Mindig igyekszünk követni, rugalmasan leképezni az igényeket, és ehhez a specializációk adják meg a lehetõséget. 6-8 tárgy, szaktól függõen, amit ilyen módon a 4-6. félévben tanulnak a diákjaink. Ez az adott szaknak egy szûkebb területe.
– Az egyik ilyen újdonságunk a vár- és kastélyturizmus specializációnk, melyet a gazdálkodási és menedzsment szakunkhoz dolgoztunk ki. Sümegen jelentkezett erre elsõként igény, az ott létrehozott KFKK-ban, azaz Közösségi Felsõoktatási Képzési Központban. Ugyancsak kuriózumnak számít a „content marketing”, azaz tartalommarketing specializációnk, mely egy új, felfutó irányzata a marketingnek. Az innovatív vállalkozás – a korábbi kkv-specializációnk – átdolgozásaként jött létre, súlypontjává téve az innovációt. Mûszaki téren a lézertechnológia specializációt elõszeretettel választják a mechatronikai mérnökeink, a mûszaki menedzser szakon pedig egyaránt népszerû – keresett a munkaerõ-piacon is –, a létesítménygazdálkodás és a folyamat- és projektmenedzsment specializációnk.

– A fõiskola a felnõttképzésre, a továbbképzésre is nagy hangsúlyt fektet. Itt milyen a választék?
– Sümegen a gazdálkodási és menedzsment szakon, a vár- és kastélyturizmus specializáción tavaly elindult az elsõ évfolyam, de idén a másodikat sajnos már nem tudtuk megszervezni. Ennek helyébe egy most õsszel induló nemzetközi konferenciasorozatot léptetünk, sümegi helyszínnel. Ez kifejezetten a várak és kastélyok üzemeltetõinek kíván segítséget nyújtani a fenntartható és magas színvonalú turisztikai attrakciók és szolgáltatások létrehozásában. Az elsõ meghívott „ország-vendégünk” Ausztria lesz.
– 2017-ben egy tatai telephelyet is kialakítottunk, itt is meghirdettük a gazdálkodási és menedzsment alapszakunkat, amire sajnos nem volt elegendõ számú jelentkezõ. Szeretnénk azonban kiaknázni a jó adottságokat, az önkormányzattal való kiváló együttmûködést. Tatai telephelyünkön az „Okos város” – „Smart City” képzés hallgatóit arra készítjük fel, hogy a városok minél jobban ki tudják használni a legmodernebb technológia lehetõségeit, a gazdaságos üzemeltetés és az élhetõbb környezet jegyében. A két féléves digitális térségfejlesztés szakirányú továbbképzés áprilisban egy konferenciával indult, azt – levelezõn – négy hétvégi képzési nap követte. A második – hasonló felépítésû – félév, most indult. A diplomára épülõ képzést a városüzemeltetéssel foglalkozóknak ajánljuk. A Kárpát-medence minden térségébõl vannak hallgatóink. Az érdeklõdés nagy, ezért szeretnénk majd újraindítani ezt a képzésünket, mely mögött három intézmény együttmûködése áll: az Edutus Egyetem, közigazgatási oldalról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, városdizájn tekintetében pedig a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem. A diplomát mi adjuk ki, záradékban megjelölve a két együttmûködõ partnert is.
– Végül egy új telephelyet is létrehozunk Balatonfüreden, ahová egy úgynevezett „Homo gustatus” képzést tervezünk, ami egy élmény gasztro képzés, a turizmus-vendéglátás szakunkhoz kapcsolódóan. A vendéglátásban, étteremben dolgozóknak szeretnénk egy kifejezetten magas színvonalú, gyakorlatorientált oktatást indítani, felnõttképzés formájában. Ez még kidolgozás alatt áll, az engedélyezése folyamatban van. Reményeink szerint 2019-ben el tudjuk indítani.

-réz