Európa-szerte megemlékezéseket tartanak az elsõ világháború befejezésének centenáriumán. A világháború vége sok százezer magyarnak ugyanakkor a kisebbségi sorba kerülést jelentette. A közép-európai õshonos kisebbségek, ezen belül a magyar közösségek, máig nem részesülnek egyenlõ európai szintû védelemben.
A kiállítás házigazdája Csáky Pál a megnyitó beszédében ismertette a rendezvény megszervezésének történelmi apropóját: „Száz éve ért véget az elsõ világháború, száz évvel ezelõtt kerültünk mi is kisebbségi sorsba. Azt látom, hogy tobzódnak az ünneplésben a románok, ünnepelnek a délszlávok, emlékeznek a csehek és eléggé visszafogottan, ellentmondásos módon felemlítik a dolgot a szlovákok is. Én úgy érzem, mi magyarok se hallgassunk, hanem tegyük oda a világ elé a leszakított magyar közösségek száz éve megoldatlan ügyét. Azt, hogy a mi helyzetünket különbözõ autonómiaformák létrehozatalával illene megoldani. Errõl adtam ki egy ötnyelvû kiadványt, amelyet most megkapnak az EP-képviselõ kollégák. Ezért tartottunk hétfõn koncertet a brüsszeli dómban és rendeztünk kiállítást az Európai Parlamentben a szlovákiai magyarlakta régiókról. Ott kell lennünk az európai horizonton, s a megoldatlan helyzetünket újra és újra a fõ európai döntéshozók elé tenni”.
„Ez a kiállítás a felvidéki magyarok hazaszeretetérõl, lokálpatriotizmusáról szól. Célja, hogy felhívja az uniós tagállamok képviselõinek figyelmét a kevéssé ismert tényre, hogy azért élnek száz éve magyarok a szomszédos országokban, mert elmozdították a határokat a fejük felett. A kiállításnak célja az is, hogy felhívja a figyelmet, hogy az õshonos nemzeti kisebbségek helyzete egyáltalán nincs rendezve az EU-ban. Tagállamonként változik a helyzet, mert rájuk van bízva, hogy bánnak kisebbségeikkel” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Németh Zsolt. Németh szerint az EU, nagyon helyesen, magas követelményeket állít kisebbségvédelmi szempontból is a csatlakozó tagállamok elé, ám ugyanezt kellene tennie a már tagállami státusszal rendelkezõkkel.
„Az Unió álszent módon, a kétoldalú kapcsolatok kategóriájába sorolja a nemzeti kisebbségi kérdést. A kétoldalú megállapodások pedig 100 éve nem mûködnek jól. Célunk, hogy az Európa Tanács (ET) és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) és az ENSZ dokumentumaiból fakadó normák és ajánlások bekerüljenek az EU belsõ törvényi szabályozásába. Ez jogi alapon – tehát szankcionálható módon – történõ rendezését jelentené az európai kisebbségi kérdésnek. Erre irányult az Európai Bizottsághoz tavaly beadott uniós polgári kezdeményezésünk is az Európai Kisebbségvédelmi Kezdeményezés (Minority SafePack). Az õshonos kisebbségek Európában ugyanúgy hozzájárultak az ezeréves kultúra építéséhez, mint a többségi társadalmak, csak éppen a jogaikat nyírbálták meg. Ezért, ha az Európai Unió nem akarja elveszteni hitelességét, akkor kiemelt védelmet kell, hogy nyújtson õshonos kisebbségei számára” – hangsúlyozta az Országgyûlés Külügyi Bizottságának elnöke.