Hamarosan nyílik az Agroverzum, a Beethoven múzeum, épülhet a kutatóközpont
Külön érdekessége a parknak, hogy a korhû nyomvonallal kialakított úthálózat madártávlatból az emberi szív kontúrját formázza. A helyszín egyúttal megidézni hivatott Ludwig van Beethovent is, mivel a Brunszvik-kert vélhetõen nemcsak a zeneszerzõ pihenésének, hanem a zenetörténeti alkotások ihletõjével, az egyik Brunszvik lánnyal, Jozefinnel töltött órák helyszíne is volt. A Martonvásáron több ízben vendégül látott zenei zseninek igyekszik emléket állítani a közeljövõben szintén megújítani tervezett, a Brunszvik-kertben található Beethoven Emlékmúzeum is.
A park megújulására az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Agrárinnovációs Centrum Projektje keretében került sor. A megnyitón az AIC Projekt keretében megvalósuló, további fejlesztések is ismertetésre kerültek. Jövõ év elején nyílik meg az Agroverzum Tudományos Élményközpont, a Magyar Tudományos Akadémia elsõ tudománykommunikációs intézménye, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának látogatóközpontja. Az Agroverzum az újonnan épült, 1100 m2 –es, kétszintes épületben ismeretterjesztõ központként és tudományos játszóházként mûködik majd, ahová évente 35-40 000 látogatót várnak a különbözõ programokra.
Az agártudományok – mivel többek között a globális klímaváltozás okozta kihívásokra is képesek hasznosítható válaszokat adni – kulcsszerepet töltenek be a modern, környezetkímélõ, fenntartható mezõgazdasági gyakorlatban, a lakosság egészséges és minõségi élelmiszerrel való ellátásában. Az Agroverzum létrehozásának fõ célja a tudománykommunikáció változatos eszközeivel az agrártudományok társadalmi ismertségének széles körû növelése, interaktív, kísérletezõ, a tudományos megismerés lépéseit követõ, szórakoztatva tanító módon.
Lovász László, az MTA elnöke
A Látogatóközpont bemutatóanyaga tartalmában és megjelenítéseiben vegyíti majd egy múzeum, egy interaktív science center (tudományos játszóház) és egy akadémiai tudományos kutatóhely jellegét. A megnyitást követõen a kiállításokhoz és agrártudományi témákhoz kapcsolódva tematikus foglalkozások, laborbemutatók, pályaorientációs napok és egyéb szakmai bemutatók, tudományos vásárok, tudós beszélgetések szerepelnek a programtervekben, lehetõséget kínálva ezzel az iskolán kívüli tanulásra. (Részletek: facebook.com/agroverzum.)
Szintén az AIC Projekt keretében 2020-ra készül el az új kutatási tömb, mely a legmodernebb infrastruktúrát biztosítja majd az MTA kutatói és partnerei számára. A közel 10 milliárd forintos kormányzati támogatással megvalósuló AIC Projekt célja a Magyar Tudományos Akadémia agrárkutatási kapacitásainak jelentõs mértékû koncentrálása és korszerûsítése Martonvásáron.
A jövõre hetvenéves, nemzetközi hírû martonvásári intézetben többek között a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodó, illetve a változó felhasználói igényeket kielégítõ korszerû gabonafajták nemesítését végzik. Az Agrártudományi Kutatóközpontban kapnak helyet olyan, az utóbbi idõben nagy nyilvánosságot kapott kutatási területek is, mint a poloskainvázió elleni megoldásokat segítõ, vagy a lisztérzékenyek számára csökkentett allergéntartalmú búzafajták nemesítéséhez szükséges alapkutatások.
A kutatóközpont intézetei aktívan részt vesznek továbbá az egyre gyakoribb, határon átterjedõ, közegészségügyi hatású állat- és növénybetegségek elleni védekezésben, a lakosság egészséges élelmiszerrel való ellátásának biztosításában. A projekt további célja az agrárinnovációs lánc fejlesztése az agrárkutatástól a fogyasztókig.
Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tájékoztatója alapján:
Réz Napsugár