Pál Gabriella, a múzeum igazgatója elmondta, összesen négy projektre nyertek pályázati támogatást. Kiemelte, a múzeum a tudományos kutatás helyszíne. A programok azt is bemutatják, hogy a múzeum, mint intézmény hogyan képes reflektálni a kor aktuális problémáira. Elsőként augusztus 8-án a Skanzen-napi ribillióval várják az érdeklődőket, ahol egynapos bányamanó tanfolyamot indítanak az óvodás és kisiskolás korosztálynak, segédvájár képzést pedig a felső tagozatos és középiskolás diákoknak.
A felnőttekre is várnak programok, négyfős csapatokban Bányász hétpróbán indulhatnak, a napot pedig a nemrégiben alakult Quack zenekar és a Bossa+ zenekar zárja. Mint elmondta, szeretné, hogy ez a program a Skanzen hagyományává váljon a későbbiekben. A második projekt a Museum week, ami egy nemzetközi rendezvénysorozathoz kapcsolódik, ennek keretében minden nap más-más szeletét ismerhetjük meg a múzeumnak. Különleges tárlatvezetés slam poetryvel, influenszerekkel, detektívjáték, múzeumi titkok felfedése, lyukkamera világnap és pizsamaparti is szerepel a programban.
2020 őszétől a középiskolásokat két projektbe is be szeretnék vonni: a „Nekem szülőhazám” című honismereti programban a térség történetét tárhatják fel, megtanulhatnak interjút készíteni, hogy megismerjék saját történetüket, elért eredményeiket pedig diákkonferencián mutathatják majd be. Továbbá a közös munkából egy mozgó kiállítás is nyílik majd, amit busszal juttatnak el a középiskolásokhoz. Ahogy a múzeum igazgatója fogalmazott, egy-egy múzeumlátogatás megszervezése sokszor pluszenergia a pedagógusoknak, ezért ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez, vagyis ha a diákok nem tudnak eljutni a múzeumba, a múzeum megy el hozzájuk. 3D-s nyomtatókkal másolatokat készítenek a múzeumban fellelhető tárgyakról, ezeket is meg lehet majd tekinteni a buszban.
A múzeum igazgatója lapunknak elmondta, ha úgy érzik, jók a visszajelzések az utazó múzeummal kapcsolatban, szívesen viszik majd más térségi iskolákba is.
A második projekt középiskolásoknak a „Metamorfózis – s a mi unokáink mit fognak látni?” címet viseli és a környezettudatosságra kívánja felhívni a figyelmet. A résztvevők kiválaszthatják, mely problémákra szeretnének fókuszálni, ezekről előadásokat hallgathatnak majd. Ahogy a sajtótájékoztatón elhangzott, egy régész, történész számára egy régi szemetesvödör kincs, ami rengeteg adatot szolgáltathat az adott korszakról és életmódról. Az ehhez kapcsolódó tárlaton megtekinthető lesz a szemét metamorfózisa is, valamint egy olyan virtuális valóságot felhasználó sorozat, ami megmutatja, mi történik a bolygónkkal, ha megreformáljuk eddigi életmódunkat, és azt is, mi vár ránk, ha nem változtatunk alapvető szokásainkon.
Még egy ötödik, nagyszabású projekttel is készülnek a közeljövőben. Egy olyan telefonos applikáción dolgoznak, ami a virtuális valóság segítségével bemutatja Tatabánya múltjának rétegeit. A helytörténeti applikáció a múlt-app nevet viseli majd, és jártunkban-keltünkben megtekinthetjük, mi is volt a múltban éppen azon a helyen, ahol állunk. Így sétálhat például virtuális mamut a megyeszékhely főterén, vagy rakhat tüzet a múlt embere a Szelim-barlangban a szemünk láttára. A múzeum dolgozói remélik, hogy ez az applikáció még színesebbé teheti a városnézést az idelátogatók számára.
Fehér Enikő