A Güntner-Tata Kft. saját európai logisztikai központot épített Tatán

– Miért mentek szembe a trendekkel? Milyen érvek szóltak amellett, hogy egy ilyen volumenű beruházásba belevágjanak?
– A legtöbb vállalat úgy gondolkodik, hogy a logisztika nem tartozik szorosan az alaptevékenységükhöz, nem értékteremtő feladat, inkább egyfajta költségként jelenik meg a társaságok életében. A Güntner vezetői azonban másképp látják mindezt. Ennek egyik oka az, hogy a cégcsoport speciális termékeket állít elő, a hűtőipari berendezések meleg és hidegoldali hőcserélőit gyártja, ebben világelső, sőt az egyetlen olyan globális cég, amely az adott szegmensben valamennyi kontinensen jelen van. Nagyméretű berendezésekről beszélünk, melyek nem ritkán a közúton szállítható maximális, 40 lábas konténerméretet is elérik.

– A másik fő szempont az, hogy a megrendelt termékek egy-egy elemének gyártása a világ különböző pontjain történik. Ahhoz, hogy a végterméket a megrendelő speciális igényeihez igazodva egyszerre tudjuk leszállítani, elengedhetetlen a szállítmányok konszolidálása. A Németországban, Romániában, illetve Magyarországon legyártott egységeket ide, az új tatai logisztikai központunkba hívjuk le, itt csomagoljuk össze, és a kiszállításig itt tároljuk, majd a vevő igényeinek megfelelő időpontban a helyszínre szállítjuk. Ez példának okáért egy zsúfolt európai város központja is lehet, ahol a megrendelő időre odavezényelt daruja már várja a szállítmányt. Különösen nagy körültekintést igénylő, speciális és sérülékeny áruról beszélünk tehát, nem véletlen, hogy a Güntner vezetői úgy gondolták, az áru kiszállítása igen is szervesen kapcsolódik az üzlethez, az alaptevékenységhez. Ezért építettek meg egy ilyen kivételes adottságokkal rendelkező, korszerű logisztikai parkot.

– Miért pont ezt a helyet választották?
– A cégcsoport tatai vállalata meghatározó szerepet játszott, és játszik ma is a Güntner fejlődésében, sikereiben. Jók az adottságaink a terület, a szakembergárda és az elhelyezkedés tekintetében is, emellett az is előnyt jelent, hogy a 65 ezer négyzetméteres logisztikai bázison a fő profil, a késztermékek tárolása mellett a helyi gyártás alapanyag-ellátását is biztosítani tudjuk. A kültéri tárolókapacitásunkat egy 6500 négyzetméteres fedett magas raktár is kiegészíti, a folyamatainkat pedig egy 21. századi rendszer vezérli, amivel nem csak egyszerűbb dolgozni, de emellett jelentősen képes csökkenteni a hibalehetőségeket, a környezeti terhelést is.

– Mit takar egy ilyen korszerű irányítási rendszer? Hogyan kell ezt elképzelnünk a mindennapokban?
– A modern logisztikai csomópont kialakításakor alapvetően a vevői igényekre koncentráltunk, de szakmai oldalról nézve is öröm egy ilyen magasan digitalizált folyamatvezérlés mellett dolgozni. Jellemzően napi 60-70 autó fordul meg nálunk, de itt nincsenek kamionsorok az utcán, mert látjuk előre a beregisztrált járműveket, és ütemezni tudjuk azok érkezését. Már a bejelentkezés is digitálisan történik. Miután a fuvarozó regisztrálta érkezési szándékát a digitális Foglalási Rendszerünkben, kap egy számot. A parkolóban a portás helyett egy automata fogadja a sofőrt. A számot beütve kap egy pagert, amire a rendszer üzeneteket küld: mikor, hová jöjjön be, hol rakodjon fel, vagy le, végül kiirányítja a parkolóba. A pager automatába leadásakor megkapja a termináltól a szükséges dokumentumokat, és már indulhat is. A cél az, hogy minél kevesebb időt, de maximum másfél órát töltsön a telepünkön, és a lehető legkevesebb személyes kontakt mellett végezhesse el a munkáját. Ez utóbbinak különösen nagy jelentősége van most, a járvány idején. A sofőr bár találkozik a rakodóval, a raktárossal, de nincs vele kapcsolata, egymástól teljesen függetlenül dolgoznak.

– Természetesen a rakodási folyamatok is digitalizáltak. A Fleet Management egy saját fejlesztésű flottamenedzsment szoftverünk. A Güntner cégcsoportba tartozó Spark Radiance IT-cége készített. Gyakorlatilag a teljes folyamatot végigkíséri. Digitálisan látjuk, hogy az autó mit hoz, vagy épp mit visz, milyen tömegű áru mozog. A targoncások fülkéjében egy tablet mutatja, hogy hol van a rakodásra váró áru, a kollégának hová kell mennie, és épp melyik a hozzá legközelebb lévő szabad eszköz, amivel elvégezheti a munkát. A teljes logisztikai folyamatunk elektronikus: az érkező, a távozó fuvareszközök irányítása, szabályozása, követése csakúgy, mint a raktári anyagmozgatás.

– Jelenleg egy olyan rendszeren dolgozunk, aminek a segítségével minden elküldött szállítmányt GPS-szel követhetünk, egészen az áru lerakásáig. Ezzel a módszerrel a vevői igények személyre szabhatóak lesznek, ha a megrendelő úgy kívánja, egy órával, vagy épp 100 kilométerrel az érkezés előtt értesítést tudunk küldeni a számára. Ezzel a teljes árumozgást – kívül-belül – kontroll alatt tudjuk tartani.

– Ahogy látszik, a korszerű technológia alkalmazása tehát nem öncélú. Itt minden a vevőről, a hatékonyságról szól. A fuvarozók rendkívül túlterheltek, nem mindegy számukra, hogy mennyi időt vesz igénybe a ki- vagy berakodás. Mindez természetesen a költségoldalon is megmutatkozni, üzleti haszna van. Éppen ezért ragaszkodunk a maximum másfélórás itt-tartózkodáshoz. Ahhoz, hogy ezt biztosítani tudjuk, minderre az információra, és azt ilyen hatékony eszközökkel kezelve van szükségünk.

– Munkaerő tekintetében milyen hozadéka van egy ilyen korszerű rendszernek?
– Természetesen elengedhetetlen, hogy mindenki, az átlagos munkavállaló is, digitálisan jól képzett legyen. Egyszerűen meg kell – és meg is lehet – tanulni kezelni ezeket az eszközöket, együtt élni velük.

– Az érem másik oldala, hogy a jó szervezettségnek köszönhetően kevesebb munkavállalóra van szükségünk, hatékonyabban, gazdaságosabban tudunk dolgozni. A jól optimalizált folyamatok eredményeként kevés a tartalék, a hibalehetőség a rendszerben. Ez azonban – tapasztalatból tudjuk -, egy kétélű fegyver, mert vagy tökéletesen működik, vagy sehogy. Ahhoz, hogy az utóbbit kizárhassuk, egy nagyon magas szintű IT-támogatásra van szükségünk, ami bizony jelentős forrásokat von el. Éppen ezért, aki egy ilyen fokú fejlesztésbe belefog, annak alaposan át kell gondolnia a teljes folyamatot, és az erőforrások átcsoportosítását is.

– A rendszer előnye még, hogy megkönnyíti a home office alkalmazását is, ami ezekben a pandémiás időkben nagy segítség. Nyilván az operatív részeken ez nem kivitelezhető, de számos területen remekül működik: fuvar- és rakománytervezések, vámügyintézés, IT-tevékenységek. Így sokkal kevesebb irodára van szükségünk.
– A home office egy teljesen újszerű gondolkodásmódot igényel mind a vezetőktől, mind a dolgozóktól, és úgy tűnik, a kezdeti bizalmatlanság eltűnőben van, a munkavégzés ebben a formában is kiválóan működik.

– Csúcstechnológiával dolgoznak. Ez már a plafon, vagy van még hová fejlődni?
– A logisztikában mindig vannak terveink. Minden rendszert meg kell ismerni. Először megszerezni a tudást annak használatához, majd elsajátítani a készség szintű kezelést. Ha eljutunk idáig, használat közben, a tapasztalatoknak köszönhetően tudjuk, mi az, ami jól működik, és hol vannak a gyenge pontok, a kiküszöbölhető fölösleges részletek. Ilyenkor jönnek aztán az ötletek. Mi most éppen itt tartunk. Látjuk, hol vannak a továbblépési, fejlesztési lehetőségek, és ezek megvalósításán dolgozunk. Azon például, hogyan tudjuk teljesen papírmentessé tenni a folyamatainkat. Sok-sok kis apróságnak tűnhet mindez – például az, hogy ma még a kollégák kinyomtatva kapják meg a vonalkódot, ami alapján a szállítandó árut összeállítják -, de ha ezek a lépések összeadódnak, a végén már jelentős százórákról beszélhetünk, amivel a folyamatokat javítani tudjuk.

– Egy ilyen cég vezetése nagy felelősséggel jár. Hol és milyen tapasztalatokat szerzett a logisztika területén?
– Mérnöki, illetve pénzügyi diplomával rendelkezem. Egy ideig pénzügyi területen tevékenykedtem, de foglalkoztam minőségbiztosítással is. Sokáig dolgoztam az autóiparban, projekteket vezettem, gyártástransfereket, -indításokat intéztem mind a hazai, mind pedig a külföldi egységekbe. Vezettem gyárat Mexikóban, öt és félévig voltam a Grundfos Group logisztikai direktora a Global Groupnál, Dániában.

– Mit jelent az ön szemében güntneresnek lenni?
– Mindenekelőtt egy olyan helyet, ahol gondolkodni kell, önálló döntéseket hozni, felelősséget vállalni, és ahol mindezt nem csak elvárják, de meg is engedik. Egészséges egyensúlyban van a felsővezetés és a különféle egységek helyi vezetése. Bizalomra épül a kapcsolat, a Güntner megadja az üzleti szabadságot, helyi szinten a vezetőire bízza a jó, felelősségteljes döntések meghozatalát. Ez a bizalom pedig megtérül, hiszen ahogy én is, a kollégáim is úgy érezhetik, hogy jó güntneresnek lenni.

Cseh Teréz