Ismét fiatal szakembert díjazott a város
Salamon Zoltán kapta az idei Tatabánya Sportjáért Díjat

A közelmúltban ünnepélyes keretek között díjazták Tatabánya legjobb eredményt elért sportolóit, edzõiket és az õket segítõket, támogatókat. A legnagyobb elismerést, a Tatabánya Város Sportjáért Díjat a mindössze negyvenöt éves Salamon Zoltán, a TSC-Geotech atlétáinak vezetõedzõje kapta.

– Édesapád kiváló ökölvívóként, késõbb bányaigazgatóként, édesanyád és bátyád a közéletben és a humán területen végzett munkájukért lettek elismert, megbecsült polgárai a városnak. A családi háttér mennyire játszott szerepet a fiatal korod ellenére már hosszúnak tekinthetõ pályafutásodban?
– Természetesen a családi háttér is nagyon fontos, de a sportolói, testnevelõi és edzõi pályám során inkább Sárosi Ferenc és Gubicza Antal tanáraim, valamint Kovács Nimród az edzõm mutattak példát nekem.

– Mikor kerültél kapcsolatba az atlétikával?
– Tíz évesen, 1970-ban kezdtem el sportolni és egészen 1984-ig a Testnevelési Fõiskola elvégzéséig aktívan versenyeztem. Tízpróbában az ifjúsági válogatott tagja voltam. A fõiskola után testnevelõként helyezkedtem el, és ugyanekkor kezdtem el edzõként is dolgozni. A Dózsa György Általános Iskolában tanítok jelenleg, és 1991-tõl vagyok vezetõedzõje a TSC-Geotech atlétáinak.

– Edzõként specializálódtál a sportágon belül valamelyik szakágra?
– Nem. Elsõsorban utánpótlás nevelõedzõnek tartom magam. Minden szakágban neveltem már korosztályos válogatottakat. Eleinte a középtávfutóknál, jelenleg inkább a lány ügyességi számokban jeleskednek a tanítványaim.

– A sportág tatabányai történetében dicsõséges korszakok és nagy hullámhullámvölgyekváltották egymást. Most éppen mi a helyzet?
– Örömmel mondhatom hogy felszálló ágban vagyunk. Athénban Margl Tamás személyében ismét volt olimpikonunk. A fiatalok közül többen szerepeltek korosztályos világversenyeken. Az Önkormányzat, a GEOTECH Kft. valamint több magánszemély biztosítja a hátteret és a szakosztályvezetésre is számíthatunk. Óriási lehetõséget látok a jövõ évre tervezett mûanyag borítású pálya kialakításától. Nyugodtan mondhatom, hogy helyi szinten példaértékûen mûködik a rendszer, ami sajnos országos szinten már nem mondható el.

– Kikre vagy a legbüszkébb a tanítványaid közül?
– Minden olyan gyerekre akik az élet más területeinek „elszívó” hatása ellenére a rendszeres mozgást, az egészséges életmódot választja. Konkrétabban a korábbi idõszakokból Benyõcs Gergelyre, Weisz Péterre és Szvittik Mátéra, a mostaniak közül Becsák Barbarára és Jávorfi Ágnesre, akik a válogatottságig is eljutottak.

– Hogyan érintett a díj?
– Meglepett az elismerés, örülök, hogy a fiatal szakembereket is elismerik. Bizonyítja azt is hogy jó úton járok.

Süle Károly