– A tavalyi évadban teljes repertoárral készült a Rátonyi Róbert Színház. Mindenki bizakodva várta a folytatást, de a pandémia közbe szólt. Most a színház ajtaja ismét nyitva áll, már két előadás lement, és az évad egy nagysikerű premierrel folytatódhat. Bizakodóak lehetünk, hiszen mindenki ki van éhezve a kultúrára, a színházra. A szereposztás, a szerző, a mű, ahogy a rendező személye is önmagáért beszél. Nagy szeretettel várunk mindenkit az előadásokra – nyitotta meg a sajtótájékoztatót a város első embere, Illés Szabolcs.

– 2020 Lehár Ferenc, a világ egyik legnagyobb komponistája születésének 150. évfordulója volt, ez adta az apropót az egyik leghíresebb darabja, a Cigányszerelem bemutatójához – vette át a szót Teremi Trixi. – Nagy fába vágtuk a fejszénket, mert a Lehár művek nem könnyűek, mégis úgy érezzük, mintha ezt a darabot ránk szabták volna. Fantasztikus szereposztás jött létre, az operett szakma színe-java szerepel az előadásban. Boldog vagyok, hogy Kállay Bori ismét velünk dolgozik, és a főbb szerepeket olyan nívós kollégák játsszák, mint Zórikát Vörös Edit, Józsit, a férfi főszereplőt Domoszlai Sándor, de említhetném még Vadász Zsoltot, Faragó Andrást, Virág Józsefet és Kis Zoltánt is. Nagy öröm számomra, hogy jómagam is csatlakozhatok ehhez a csapathoz.

 – Figyelemre méltó alkotók segítik a munkánkat: a díszleteket Perlaki Róbert tervezte, aki ikonikus egyénisége a színházi szakmának, nem csak a Veszprémi Színház egyetlen ma is élő alapító tagja, de a szakmájának is kiváló képviselője, közel 800 díszlettervezéssel a háta mögött. Ugyancsak régi motorost köszönthetünk a jelmeztervezőnk, Esztergomi Anikó személyében. A koreográfia Hável Ferenc munkáját dicséri, a rendezőnk, Bori Tamás pedig nem csak a színház-, de a filmművészetben is jeleskedik. Egy ilyen stáb garanciája annak, hogy egy csodaszép, látványos előadást láthat majd a közönség – mutatta be a színészeket, alkotókat a művészeti vezető.

Bori Tamás rendező arra hívta fel a figyelmet, hogy míg mi idehaza azon polemizálunk, vajon az operett a könnyű, vagy épp a magas művészetek közé sorolandó, addig tőlünk nyugatra a világhírű operaházak, világhírű művészei játsszák ezeket a darabokat, nem kis sikerrel. Ideje lenne már megértenünk, hogy ezek zseniális művek, melyeket elképesztően nehéz énekelni, és főleg a megfelelő minőségű színészi munkával prezentálni. Puccini nem csak, hogy barátja volt Lehárnak – egymásnak küldözgették a partitúrákat véleményezésre -, de még azt is feljegyezte, milyen nagy megkönnyebbülés számára, hogy Lehár operett szerző lett, megmenekítve őt egy komoly vetélytárstól.

– Míg az operánál a zene a principium, addig az operettnél a zene és a színészet együtt kell, hogy működjön, éppen ezért gigantikusan nehéz jól csinálni. Ha pedig ebből a nehézségből a közönség bármit is megérez, akkor valamit nagyon rosszul csináltunk – mutat rá a műfaj nehézségeire, ugyanakkor szépségére a rendező.

– A téma – és ehhez egyetlen sort sem kellett átírnunk – ma is nagyon aktuális. Lehár az egyes nációk, kultúrák közötti fesztültségekre mutat rá művében, a szemünk láttára csúszunk bele ezekbe a nációk fölötti képmutatásunkból adódó konfliktusokba, melyek teljesen fölöslegesek, hiszen ha nyitott szívvel vagyok egy másik kultúra irányába, akkor az is hasonló módon fordul felém. Nekünk Közép-Európában örülnünk kell annak, hogy ilyen sokszínű, gazdag a kultúránk – fejtette ki az előadás mondandóját Bori Tamás.

– Pályafutásom alatt másodszorra találkozom ezzel a színdarabbal – ragadja magához a szót Kállay Bori -, örömmel vállaltam Ilonaként a fellépést. Ebben a szakmában alig-alig akad olyan szerep, amit az én koromban még jó érzéssel el lehet játszani. Ezek egyike a Cigányszerelem Ilonája. Nagy lelkesedéssel próbálunk, örömmel vagyok itt, és már nagyon várom a bemutatót.

Kérdésünkre, hogy hogyan lehet átadni a mai magyar fiataloknak, hogy az operett egy mai, nekik szóló, menő műfaj, Bori Tamás így válaszolt:

– Ha érvényes előadást csinálunk, zeneileg és színészileg is magas minőséget teszünk a közönség elé, akkor nem kell menőnek lennünk. A minőség mindig a maga útján jár, és megtalálja a maga közönségét, így a fiatalokat is. Az olyan zenei zsenik, mint Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Huszka Jenő, Ábrahám Pál, olyan örökérvényű emberi dolgokat fogalmaztak meg alkotásaikban, amelyekben mindenki megtalálja azokat a „fehér lapokat”, amelyet a saját életével ki tud tölteni. Semmit sem kell modernizálni, aktualizálni, ma is érvényes üzenetet hordoz ez a darab is, mely megtalálja az útját nem csak az ötven pluszos korosztály, de a fiatalabbak felé is.

– A fiatalokat azért sem nehéz az operettel megszólítani, mert ezek a művek rendszerint a szerelemről szólnak – teszi hozzá Kállai Bori. – Ezt az érzést pedig leginkább ők birtokolják. Nem csoda tehát, ha egyre több fiatalt látni a nézőtéren. Ahogy telnek az évek, legtöbbjük egyre nyitottabb a csodálatos, romantikus, az igazi érzésekről szóló operettek irányába.

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Valahol Erdélyben, egy magyarok, románok és cigányok lakta területen él Zórika, Dragoján Péter vidéki földbirtokos lánya, és esküvőjére készül a szomszéd gazdag paraszt fiával, Gáborral. A ceremóniára azonban váratlanul betoppan Józsi, Zórika gyerekkori szerelme, aki a közeli cigánysor viskóiból verekedte fel magát egy vidéki város elsőszámú prímásává. A tervezett házasságot elsöpri a régi szerelem, és Zórika minden társadalmi elvárást felrúgva megszökik Józsival, hogy kövesse őt a cigánytáborba.

A szökést nem csupán a megszégyenült örömapa és az elhagyott vőlegény nézi rossz szemmel, hanem Józsi korábbi szeretője, Ilona, a vidéki primadonna is, aki attól sem riad vissza, hogy hívatlanul megjelenjen Dragoján Péter birtokán. A Cigányszerelemben három különböző kultúra, három egymással összebékíthetetlen világ találkozik és ütközik egy romantikus szerelmi történetbe ágyazva.

Mint minden remekmű, Lehár operettje is túlmutat önmagán: a szabadságvágy, a boldogságkeresés örök témáját kiszélesíti azzal a történelmi tapasztalattal, hogy mennyire sérülékeny és egyben milyen magától értetődő is lehet a különböző etnikumok békés egymás mellett élése. A szerző operai igényű zenei világa grandiózus tablókban, szenvedélyes és fájdalmasan szép szólókban és duettekben bontakozik ki a Cigányszerelemben, olyan felejthetetlen számokkal, mint a Messze a nagyerdő, vagy a Vad cigánylegény vagyok.