A válság idején sem mond le a fejlesztésekről a Simon Plastics
– Milyen hatással van ma a cég megrendeléseire a kialakult helyzet?
– Egyelőre nem érzékelünk csökkenést, mert jó előre le tudtuk kötni a kapacitásainkat. Ennél messzebbre azonban nem nagyon látunk. Ahogy említettem, az alapanyag- és az energiaárak folyamatosan – gyakorlatilag hetente – változnak, növekednek. Az alapanyagainknál pillanatnyilag ez 100%-os emelkedést jelent, az energiaárak pedig még ehhez képest is drasztikusan, mondhatni az egekbe nőttek. A kormányzati beavatkozás – legalább a legenergia-igényesebb vállalkozások termelésének megsegítése – elengedhetetlen volt, de mi, vállalkozók sem ülhetünk a babérjainkon. Új tárgyalási stratégia kell, el kell tudni fogadtatni a vevőkkel a jogos, rajtunk kívülálló okok miatt kialakult magasabb árakat, ugyanakkor mindent meg kell tenni a hatékonyságért, és a versenyképesség fenntartásáért.
– Konkrétan mit tudnak tenni a saját versenyképességük megőrzése érdekében?
– Ez sok tényezőtől függ. Nyilván az alapanyagárak nem csak nekünk, de minden szereplő számára ugyanazok lesznek, eltekintve persze az esetleges szállítási költségkülönbségektől. Ugyanakkor a gáz, a villany vagy egyéb energiaforrás már országfüggő tényező lesz, hiszen vannak, akik maguk képesek előállítani az ezekből szükséges mennyiséget, míg mások a drága importra szorulnak. Hazánk sajnos a gáz tekintetében mindenképpen az utóbbi kategóriába tartozik, így a versenyképesség fenntartása érdekében kénytelen hatósági árakkal, ársapkával kompenzálni. Európa országainak kormányai kénytelenek belátni, hogy a gazdaságot muszáj életben tartani, hiszen, ha nincs termelés, elvesznek a munkahelyek, és annak beláthatatlan következményei lesznek. A munkanélküliség növekedése bizonyos iparágakban – ahogy én látom – így is elkerülhetetlen lesz, gondolok itt például az építőiparra. A beruházásokat mindenki igyekszik elodázni, a korszerűsítések, modernizálások persze megmaradhatnak, de ezek volumene nem összevethető az így kieső nagymunkákkal.
– A mi iparágunkban az elmúlt években egy viszonylag kiegyenlített piacon dolgozhattunk, mindenkinek megvolt a maga vevőköre, a maga munkája. A következő évnek azonban már itt is lehetnek nyertesei és vesztesei. Az említett országonkénti eltérő adottságok át fogják rendezni a piacokat, így némi konkurenciával is számolnunk kell a jövőben.
– Az önök esetében hogyan érinti a munkahelyeket mindez?
– Miután egyelőre tartjuk a termelési szintünket, értelemszerűen tartjuk az ehhez szükséges létszámunkat is. Ha növekedni egyelőre nincs is módunk, mindenképpen kitűzött célunk, hogy a munkahelyeket meg tudjuk tartani. A kapacitásaink maximálisan le vannak kötve, így egyelőre új piacok felé sem nyitunk, a hatékonyságunk növeléséért ugyanakkor ezután is igyekszünk mindent megtenni.
– Mit lehet tenni ilyen körülmények között a hatékonyság növelésére?
– Már jó ideje dolgozunk ezen. Tudatosan korszerűsítettünk, így mára rendkívül korszerű, energiatakarékos gépparkkal rendelkezünk. Kevés energiát fogyasztunk, ennek eredményeként hatékonyabban tudunk gyártani.
– A fűtés terén is rendkívül szerencsés helyzetben vagyunk, a fröccsöntő gépeink által kibocsátott hőt hasznosítjuk erre a célra. Ez nemcsak, hogy a teljes igényünket lefedi, de még szellőztetnünk kell.
– Energiafüggőségünket 5-10%-kal csökkentettük azzal, hogy a tetőinken lévő szabad területek 100%-át lefedtük napelemekkel. Zsinórfogyasztóként – 7/24-ben, azaz folyamatos műszakban dolgozunk -, így maximálisan ki tudjuk használni ezt a rendszert, amit termelünk, azonnal fel is használjuk, így nem kell hálózatra termelnünk.
– A hatékonyságnövelést soha sem hagyhatjuk abba. A jelen gazdasági helyzet ellenére sem mondtunk le a további fejlesztésekről. Sok új pályázati projektet nyertünk, és bár az időnket, energiánkat rabolja a válságkezelés, mégis mindent megteszünk ezeknek a sikeres végrehajtásáért.
Cseh Teréz