A szén teremtő ereje
Szénre települt város címmel nyílt új időszaki kiállítás Tatabányán a Magyar Géniusz Program keretében. A kiállítás vezérgondolata a „teremtő erő”, azaz mindazok az emberi, gazdasági és természeti tényezők, amelyek konvergens nyomvonalát követve eljutunk Tatabánya település, majd város létrejöttéhez. Ez utóbbi, mármint a városalapítás éppen 75 évvel ezelőtt történt.
A kiállítás-megnyitó ünnepélyes beszédeinek sorát Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya Megyei Jogú Város polgármestere nyitotta, aki kiemelte a szén szerepét a város szerkezetének és identitásának létrejöttében. Mindehhez olyan előrelátó és stratégiai gondolkodással bíró szakemberek szükségeltettek, mint Királdi Herz Zsigmond, Ranzinger Vince, Rehling Konrád vagy Vida Jenő. Ennek az identitásnak és hagyományrendszernek az őrzése, ápolása a jelen és a jövő generációinak feladata, ezt segítik elő a város kulturális rendezvényei.
Ódor János Gábor, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnökségi tagja többek között felhívta a figyelmet arra, hogy ezekben a nehéz, válságos időkben milyen fontos kulturális üzenete van annak, hogy ilyen nagyszabású kiállítás nyílhat meg. Elmondta továbbá, hogy a Magyar Géniusz Program keretében vándorkiállítás jött létre, mely jelenleg Győrben látható, több múzeum műtárgya alkotja az anyagot, többek között a tatabányai bányatárs-pénztári láda is.
Kiss Vendel, a kiállítás kurátora megköszönte mindazok munkáját, akik a tárlat létrejöttében közreműködtek. Pál Gabriella, a Tatabányai Múzeum igazgatója pohárköszöntőjével zárultak az ünnepi beszédek, mely után az érdeklődőknek lehetőségük volt Kiss Vendel szakmai tárlatvezetése mellett megtekinteni és kipróbálni a kiállítást.
Kipróbálni, hiszen több olyan eszköz is található az elemek között, amelyek modern feltételeket teremtenek az interaktív részvételhez. Ilyen például Tatabánya hatalmas, mozgó vetített látképe vagy az érintőképernyős térképek, melyek segítségével megismerhetjük a bányatelepek fejlődését és a város kialakulását. Képeslapokat nyomtathatunk a korabeli Turul-szoborról, a bányakórházról vagy épp a Gőzfürdőről, illetve digitális kvízzel tehetjük próbára tudásunkat a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat jeles géniuszaival kapcsolatban.
Összességében elmondható, hogy a földi élet szén alapú, és ez hatványozottan érvényes Tatabánya esetében. Ennek is emléket állít a Szénre települt város. A kiállítás 2024. június 1-ig várja az érdeklődőket a Tatabányai Múzeumban. A tárlat létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Szent Borbála hagyományőrző emlékülés
A bányászat és Tatabánya történetét helyezi a középpontba minden évben a Tatabányai Múzeum és a Szabadtéri Bányászati Múzeum Alapítvány által szervezett Szent Borbála hagyományőrző emlékülés. Pál Gabriella, az intézmény igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd a nemrégiben megnyitott Szénre települt város című kiállításra hívta fel a figyelmet.
Szücsné Posztovics Ilona polgármester megnyitójában a hagyományápolás fontosságáról szólt. Kiemelte: a hagyomány olyan, mint egy fa, folyamatos odafigyelést igényel. Már egy nemzedék felnőtt a bányászat megszűnése óta, mégsem feledhetjük el, hogy ez a város a szénre épült. Számtalan program és civil szervezet dolgozik azon, hogy ezt a minket követők is szem előtt tartsák.
Kiss Vendel történész muzeológus levezető elnökként üdvözölte a megjelenteket. Kifejtette: az idei emlékülés plusz tartalommal is bír a város születésének 75. évfordulója miatt. A hagyományosak mellett ezúttal művészet- és irodalomtörténeti témákkal is bővítették a programot.
Dr. Csiszár István, a Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány nevében Nem adtuk fel címmel szólt a hagyományőrzés fontosabb állomásairól. Előadásában kitért a bányász egyenruha jelenleg is használt formájának kialakulására, nívós helyi események valamint az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Tatabányai Helyi Szervezetének létrejöttére, a szakestélyek szervezésére.
Kisfilm is készült az utolsó csille szén felhozataláról, majd a bányák bezárása után sorra alakultak a civil szervezetek, melyek a bányászati hagyományok megőrzését helyezték a középpontba. A szervezetek több emlékművet is állítottak, melyeket felajánlottak a városnak. Az idén a Szent Borbála szobrot újítják fel.
Az emlékülésen Bársony László, az OMBKE Tatabányai Helyi Szervezetének vezetője a 200 éve született Péch Antalról szólt, majd Balogh Csaba, a Szabadtéri Bányászati Múzeum Alapítvány képviselője In memoriam a 75 éves város bányászata címmel tartott előadást. Mokánszki Béla, a Rozmaringos Bányász Egylet ügyvivője a nevéről ismert étteremben 1995-ben megalakult szervezetről szólt.
Elismerések a Szent Borbála napon
A város legrangosabb elismeréseit adták át Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szent Borbála napi ünnepi közgyűlésén. Az eseményen Tatabánya Város díszpolgára címet dr. Kandikó József kapta, aki a mai Edutus Egyetem alapító rektora volt.
Az Ezüst Turul díjat Petricsek József vehette át, aki több mint 50 évig szolgált a bányánál, ebből 15 esztendőn át vezette a bányamentő állomást.
Szabó Ignác díjat vehetett át Farkas Kornélia, aki évtizedek óta dolgozik az Egyesített Szociális Intézményeknél, emellett pedig a Mosolygós Gyermekekért Alapítvány életében is aktív szereplő.
Dr. Nagy Lajos, a Szent Borbála Kórház nefrológiai osztályának vezető főorvosa csatlakozott a kitüntetettekhez. Ő 41 éve dolgozik a megyeközpont egészségügyi intézményében.
A 25 éve vagy hosszabb ideje praktizáló orvosok hűségjutalmat vehettek át. Dr. Skultéti Tibor és dr. Csák Ferenc Lőrinc 25; dr. Muszka János 30; dr. Kovács Teréz és dr. Sallay Katalin 35; dr. Kovács Judit és dr. Rákóczi Ferenc pedig már 40 éve segíti a betegeket.
VK