Illegális migráns nem, legális vendégmunkás viszont nagyon kell

Hová tűnt a magyar munkaerő?

Molnár Attila
– A munkaerőhiány alapvetően a demográfiai helyzetünkből fakad. Az elmúlt években mentek nyugdíjba az 50-es években nagy létszámban született, úgynevezett Ratkó-gyerekek. Helyükbe a 2000-es évek elején világra jöttek léptek, akik jóval kevesebben vannak. Voltak olyan évek az elmúlt időszakban, hogy 60-70 ezer ember tűnt el a munkaerőpiacról, ami olyan, mintha hazánk tíz legnagyobb foglalkoztatója évente elbocsájtaná az összes dolgozóját. Egy 4 milliós foglalkoztatotti piacon 5-6 év alatt ez jelentős visszaesés. Csökken a lakosságszám, öregszik a társadalom, a nyugati világ égető problémája minket is utolért. Ehhez párosult idehaza egy jelentősebb gazdasági növekedés az elmúlt években. Az olló így még nagyobbra nyílt.
– A 2008-as válság utáni kilábalást követőmunkaerő hiányt még kezelni tudtuk a belső migrációval, a kelet-magyarországi munkaerő mozgatásával. 2015-16-ra azonban már ez a munkaerő forrás is kimerült, amihez a fentiekben említett demográfiai okok mellett hozzájárult a korábban gazdaságilag fejletlenebb keleti országrész felzárkózása is.
– Nyugat-Európa munkaerőt elszívó hatása is negatívan érintette a magyar munkaerőpiacot, ahogy a szomszédos országokból sincs már érdeklődés a magyarországi munkalehetőségek iránt, sőt mivel náluk is munkaerőhiány alakult ki, velük is versenyben vagyunk a dolgozókért. Az Európai Unión belül hazánk már nem tud munkaerőt bevonzani, mindenképpen kívülről kell a hiányt pótolnunk, és már nem csak a nyugati országrészben, hanem Kelet-Magyarországon is.

Szincsák Attila
– Idestova egy évtizede annak, hogy eltűnt a hadra fogható hazai munkaerő. A magyar munkaerőpiac kiszáradt. A lekötött megrendeléseket teljesítenünk kell, ehhez elengedhetetlen a megfelelő dolgozói létszám, azonban a régió egyik legjobban fizető cégeként sem tudunk ezen a téren áttörő sikereket elérni. A fluktuáció fő oka esetünkben tehát nem a bér, hanem a magyar munkavállalók általános egészségügyi állapota. Sokakat emiatt nem tudunk alkalmazni.

Fülöp Gábor
– A kérdés rendkívül összetett, de ha csak a szakképzési oldalát nézzük, már ott is komoly problémákat látunk. Eltűnt a szakmai alázat, a fizikai munka megbecsültsége. Ma már nem trendi hegesztőnek, lakatosnak, vagy épp festőnek lenni. A fiatalok irreális elvárásokkal indulnak neki az életnek, azonnali sikereket, már az első naptól magas jövedelmet szeretnének elérni, aminek az a következménye, hogy rendkívül sok a pályaelhagyó, belőlük lesznek aztán a jólképzett polcfeltöltők, vagy sormunkások, rosszabb esetben más, ígéretesebbnek gondolt országban. Pontosan úgy, ahogy mi is annak tűnhetünk az ideérkező vendégmunkásoknak.

Fontos a jó szabályozás, az erős kontroll

Molnár Attila
– A migráció és az illegális migráció között hatalmas a különbség. A harmadik országból Magyarországra munkát vállalni érkező emberek több hónapos procedúrán, idegenrendészeti vizsgálaton esnek át, hogy tartózkodási engedélyt, vízumot kaphassanak. Egy teljesen ellenőrzött rendszeren keresztül, konkrét munkahelyre érkeznek, és ezt ne keverjük össze azzal, amikor valaki papírok nélkül, illegálisan lép az országba.
– A novemberben hatályba lépő új Vendégmunkás törvény ezt a folyamatot teszi még inkább ellenőrizhetővé, talán kicsit szigorúbbá is. A vendégmunkások tartózkodását 2+1 évben szabja meg. Ennek a célja éppen az, hogy a letelepedés helyett valódi munkavállalási szándékkal érkezzenek hazánkba. Ez a törvény kifejezetten a 3.  országból, az Unión kívülről érkezőkre vonatkozik, és a szomszédos országokat sem érinti, így az ukránokat sem, akik közül sokan egyébként is menekült státusszal rendelkeznek, ami egyúttal egy könnyített munkavállalási engedélyt is jelent az Európai Unió teljes területén.

Szincsák Attila
– A 2+1 év rövidebb ugyan, mint az eddigi maximum 5 év, de ha egy féket beépítünk a törvénybe, az jó, mert mindig kell az ellensúly. Részünkről ez nem probléma, mert amúgy is alapvetően 1-2 éves periódusokban gondolkodunk, a célunk továbbra is elsősorban a magyar munkaerő foglalkoztatása. 4800 főt alkalmazunk, ilyen létszám mellett elengedhetetlen a stabilitás. Meggyőződésem, hogy ha a külföldi munkaerő alkalmazása kontrollált körülmények között történik, akkor ez előre visz bennünket, nem hátra.

Kell a vendégmunkás, de honnan?

Molnár Attila
– Közel 10 éve foglalkoztatunk külföldieket. Ukránokat 2017 óta alkalmazunk, jelenleg a foglalkoztatottak száma megközelíti az 1000 főt. Van egy saját, ukrán nyelvtudással rendelkező munkavállalói állományunk, tolmács csapatunk, akik oroszul és ukránul is beszélnek. Ők a partnercégeinknél is nélkülözhetetlenek, hiszen gondoskodnunk kell a munkahelyeken is a napi kommunikációról.
– Amikor a távolabbi országokból is megnyílt a lehetőség a munkaerő toborzására, tudatosan olyan országokat választottunk, ahonnan olyan munkavállalókat tudtunk alkalmazni, akikkel mind nekünk, mind a partnereinknek megoldott a kommunikáció. Így választottuk a kazahokat, kirgizeket az orosz, a Fülöp-szigeteki munkavállalókat pedig az angol nyelvtudásuk miatt. Elmondható, hogy legjobban ez utóbbi nemzet képviselői váltak be. Nagy létszámban foglalkoztatjuk őket. Nagyon jók a tapasztalataink. Szeretnek dolgozni, lojálisak, és hasonló – katolikus – kultúrájuknak köszönhetően könnyen beilleszkednek, és ahogy említettem, az angolt jól beszélik, hiszen egyfajta második hivatalos nyelvként van jelen hazájukban.
– Ukránokat 2017 óta, mostanra már nagy számban alkalmazunk. Van egy saját, ukrán nyelvtudással rendelkező munkavállalói állományunk, tolmács csapatunk. Ők a partnercégeinknél is nélkülözhetetlenek, hiszen gondoskodnunk kell a munkahelyeken is a napi kommunikációról.

Tóthné Halász Judit
– Pontosan 407 ukrán munkavállalónk van, részben vendégmunkások, részben pedig menekültek, akiket két nagy cégünk, a VIDEOTON Autóelektronika Kft., illetve a VIDEOTON EAS Kft. foglalkoztat, nagyjából fele-fele arányban. Az első fecskék még jóval a háború előtt, 2018-ban érkeztek, így ma már többéves tapasztalattal rendelkezünk ezen a téren, számos kollégát sikeresen integráltunk a rendszerünkbe. Jelenleg, a magyarokon felül, kizárólag ukránokat foglalkoztatunk.

Szincsák Attila
– Első körben tíz évvel ezelőtt, az Ukrajnában élő kárpátaljai magyarok felé nyitottunk. Később, a nagyobb létszámigény jelentkezésekor rájuk építve tudtunk ukránokat is fogadni, számuk meghaladta a 800 főt. A háború kitörésekor ez 600 főre csökkent, mert egy részük hazament, mások pedig élve a menekültjogi lehetőségekkel az Unió más országában próbáltak szerencsét.
– Az egyre növekvő létszámigényünk miatt nyitnunk kellett más országok felé is. Az oroszajkúak felé fordultunk, megpróbáltuk a kazah és a kirgiz vonalat, de sajnos így sem tudtuk elérni a céljainkat. Jelenleg a Fülöp-szigetekről fogadunk nagy létszámban vendégmunkásokat, most éppen 370 főt. Tudatosan döntöttünk mellettük, mert már van tapasztalatunk a régióból, a cégcsoportunk több gyárát is ott működteti.
– Nem csalódtunk, beváltak. Munkafókuszúak, szabálykövetőek, ebből adódóan rendkívül produktívak, állandó, magas teljesítményt képesek nyújtani. Dolgozni jöttek, ezért túlórákat is szívesen vállalnak. Egy tiszta szerződés működik közöttünk, mindkét fél vállalt bizonyos feltételeket, és ehhez korrekt módon tartja is magát.
– Emellett persze folyamatos a magyar toborzás, de jó, ha a végén 2 fő marad a 100 meghirdetett állásra a 20 jelentkezőből.

Gelbmann Ferenc
– A fuvarozási ágazat folyamatos munkaerőhiánnyal küzd, egyes statisztikák szerint 10 000 fő hiányzik a munkaerőpiacról. Első körben képzéssel, átképzéssel próbálkoztunk, az évek során több programot is indítottunk, B-kategóriás jogosítvánnyal rendelkező gépjárművezetőket támogattunk abban, hogy megszerezzék az E-kategóriás jogosítványt, de ezek sem hoztak tartós megoldást a munkaerő-problémára.
– Vendégmunkásokat két éve foglalkoztatunk. A Fülöp-szigetekről fogadunk olyan jelentkezőket, akik már több éves nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek és magas szinten beszélik az angol nyelvet.

Fülöp Gábor
– Veszélyes iparágban dolgozunk, mely magas szakmai tudást igényel ahhoz, hogy magas hozzáadott értéket tudjunk előállítani. Műszaki rajzok, anyagismeret, rengeteg tudás kell ahhoz, hogy a foglalkoztatás sikeres lehessen. Ezért számunkra már az sem mindegy, hogy kit hozunk ide. A tíz évvel ezelőtt Ukrajnából ideérkezők közül gyakorlatilag mindenkit elveszítettünk, mert alapvetően nem feleltek meg az elvárásainknak. Azóta már a munkaerőkölcsönzőnél komoly szűrésen esnek át a jelentkezők. A tanulópénzt meg kellett fizetnünk, de ma már nem bánjuk, hogy elindultunk ebbe az irányba, és ha egyelőre kis létszámmal is, de foglalkoztatunk ukrán vendégmunkásokat, mert meggyőződésünk, hogy a jövőben ebbe az irányba kell haladnunk.

Vendég(munkás)-szeretet magyar módra, avagy hogy’ fogadjuk az idegeneket

Tóthné Halász Judit
– Az, hogy hogyan fogadják a magyar dolgozók a vendégmunkásokat, leginkább attól függ, hogyan vannak felkészítve erre. Kulcsfontosságú mindez, hiszen a vállalat sikeressége, további fejlődése, működése a tét. Van ennek egy formális, és egy informális része. Az előbbihez tartoznak a megfelelő nyelvre lefordított szerződések, munkaköri leírások, dokumentációk, tájékoztatók, a szervezet, a vezetők, a műszak- és csoportvezetők felkészítése, a munkahely kellő részletességgel történő bemutatása: hol fognak dolgozni, hogyan talál oda, hol a mosdó, az étkező, mit, hogyan kell használni, mire van jogosultsága, mire nincs, kezdve a beléptetéssel. Minden apró részletre ügyelnünk kell, hiszen ők egy idegen országba érkeznek, egy idegen helyre.
– Nagyon fontos a szervezeten belül a nyelvi felkészültség is, hogy műszakonként legyen megfelelő tolmács, akihez fordulhatnak, ha kérdésük van. Emellett egy sokkal átfogóbb integrációra is szükség van, hiszen az országról, a városról, a kulturális különbségekről vajmi keveset tudnak.
– A legelső fecskéknél még arra is ügyeltünk, hogy lehetőleg egy helyen tartsuk őket, amit igényeltek is, mert nagyon összetartóak mind a munkahelyükön, mind azon kívül.
– PR-oldalon is sokat dolgoztunk azért, hogy a magyar munkatársaink jobban megismerjék a távolról érkezett kollégákat. Riportsorozatban mutattunk be néhány ukrán kollégát. A nem ritkán megrázó történetek közelebb hozták egymáshoz az embereket, megértőbbé, elfogadóbbá tették a magyarokat. Ezek az emberek egy nehéz élethelyzetből jöttek hozzánk, átmeneti vagy akár végleges megoldást keresve nálunk. Többen maradni szeretnének, sok olyan család is van, ahol a gyerekek például magyar iskolába járnak.

Molnár Attila
– A hazai munkavállalók azért tartanak a vendégmunkásoktól, mert úgy vélik, olcsóbban foglalkoztatják őket, de ez messze nincs így. A cégen belül nincs különbség, ugyanazt a bért kapja magyar és külföldi egyaránt. Ugyanakkor a vendégmunkára rengeteg más költség is rárakódik.
– Számos cégvezető, így a VIDEOTON vezetői is úgy gondolják, a külföldi munkavállalók nem a magyarok állásait veszik el, hanem éppen azok megőrzésében vállalnak szerepet. Ha nincs elegendő munkaerő egy adott országban, akkor előbb utóbb nem lesznek befektetések, ha nincs befektetés, nincs fejlődés, visszaesés jön, ami viszont ténylegesen veszélyezteti a hazai munkahelyeket.
– Pozitívan kellene tehát értelmeznünk a vendégmunkások érkezését, hiszen ez azt jelenti, hogy az ország gazdasága annyira fejlődik, hogy nem elegendő az, ami itt van. Fontos kihangsúlyozni tehát, hogy azok a külföldi munkavállalók, akik jelenleg hazánkban dolgoznak, semmiképpen sem a magyarok elől veszik el a munkahelyeket. Mindenki nagy örömmel foglalkoztatna helyi munkaerőt szállás és egyéb költségek nélkül.

Szincsák Attila
– Eleinte nálunk is szkeptikusak voltak a munkatársaink, többen aggódtak a magyar munkahelyekért. Sokat fejlődtünk ezen a téren. Kezdetben még a borsodiak, majd az erdélyiek, kárpátaljaiak is problémát jelentettek, ma már senki sem akad fönn ezeken.
– A hazai illegális migrációellenes kommunikáció sem segítette ezt a folyamatot, de szerencsére ma már ez is a helyére került. El kell magyarázni, hogy mi, miért van, hogyan fogjuk tudni kezelni, és akkor az mindenki számára megnyugtató.
– A költségstruktúránk – több okból ugyan –, de a munkaerőhiány miatt jelentősen növekedett. Vendégmunkást alkalmazni tehát semmiképpen sem olcsóbb.
– Egy multi cég igaz, hogy más pozícióban van egy magyar vállalathoz képest, ám nekünk viszont a tőketulajdonosaink felé kell elszámolnunk. Ha a munkaerőhiány miatt visszaesés van, könnyen olyan döntés születhet, hogy áttelepítik a céget. 4800 magyar munkahelyről, annak létéről beszélünk. Számunkra alapvető tehát a létszám biztosítása, a stabilitás.

Gelbmann Ferenc
– Büszkék vagyunk a barátságos és támogató légkörre, mely nyitottan fogadja a Fülöp-szigeteki kollégákat. A befogadó munkahelyi kultúra ápolása iránti elkötelezettségünk nemcsak a külföldről érkező csapattagjainknak kedvez, hanem hozzájárul szervezetünk általános sikeréhez is. Hisszük, hogy a sokszínűség elfogadásával, és a támogató környezet megteremtésével, együtt nagyszerű dolgokat érhetünk el.

Fülöp Gábor
– A vendégmunkásainknál nincs megkülönböztetés, azonos bért kapnak a magyarokkal. A lakhatást saját munkásszállónkon, a magyarokkal egy épületben biztosítjuk. Az eltérő kultúrából – főleg a szabadidőben – adódnak néha problémák. Úgy gondoljuk, alapvetően minden kapcsolat kétoldalú. Ha mindkét fél jól áll hozzá, abból gyümölcsöző együttműködés lesz, és huszadrangú kérdéssé válik a náció.
– Ahhoz, hogy a szervezet jól fogadja az idegeneket, természetesen valamilyen szinten fel is kell rá készíteni. Ez is könnyebb piciben, amikor még csak néhány embert kell egy szervezetbe beintegrálni.

Számos kihívással jár a külföldiek foglalkoztatása

Szincsák Attila
– Két nagy kihívás van, az első a szállás biztosítása. Őrült nagy verseny indult el a városban a minőségi szállásokért. A másik sarokpont a kommunikáció. Képzés, ügyes-bajos dolgok, napi belső folyamatok kezelése. A Fülöp-szigetekieknél az a jó, hogy beszélnek angolul. A dokumentumaink zöme angol nyelven már eddig is elérhető volt, csak ukránra kellett lefordítani. Hivatalosan három nyelven – magyarul, angolul és ukránul – kommunikálunk a vállalatnál, no meg természetesen japánul. Mindig van egy kis japán kontingensünk is.
– Kihívást jelentenek a kulturális különbségek is, de ezek főleg a munkaidőn kívül jelentkeznek inkább. Sok mindent tapasztaltunk, és sokat tanultunk is ezen a téren.
– Három pozitív dolgot kiemelnék: egyfajta értékteremtésként éljük meg azt a pozitív hangulatot, amit a Fülöp-szigetekieknek köszönhetünk. Mosolygósak, és a jó kedvük, vidámságuk ragadós, a többiekre is hatással van. Szeretnek dolgozni, könnyű őket beintegrálni, betanítani bármely feladatra.
– Ugyancsak pozitívumként éljük meg, hogy a kollégák motivációja megnőtt a nyelvtanulás terén, értelmét, hasznát látják a nyelvtudásnak.
– Öröm látni azt is, hogy a városban sétálva egyre gyakrabban lehetünk tanúi a különféle nációk keveredésének, közeledésének. Azt gondolom, ez is mindenképpen pozitív.

Gelbmann Ferenc
– A külföldi vendégmunkások fogadása számos előnnyel, de a kommunikáció és a képzés terén kihívásokkal is jár. Ezek leküzdése proaktív megközelítést, erőforrás-befektetést és elkötelezettséget igényel egy kulturálisan sokszínű és befogadó munkahely kialakításában.
– Az egyik legfőbb kihívás, amellyel a Gelbmann Kft. a Fülöp-szigeteki vendégmunkások fogadásakor szembesül, a nyelvi akadály. Az angolt beszélik, és értik, de az akcentusok, az idiómák, és a társalgási angol nyelv árnyalatai közötti különbségek gyakran okoznak félreértéseket.
– Létfontosságú továbbá a Fülöp-szigeteki vendégmunkások számára a hatékony képzési infrastruktúra is, hogy megfelelő jogosítványokkal, engedélyekkel és tapasztalattal rendelkezzenek a biztonságos munkavégzéshez.

Molnár Attila
– Sok mindent meg kell oldania annak, aki vendégmunkásokat fogad: toborzás, ideutaztatás, szállás, integráció. Rengeteg új feladat és plusz költség.

A figyelmesség, az emberség a legfőbb megtartóerő

Molnár Attila
– Az első pillanattól kezdve fogjuk a vendégmunkásaink kezét. Mindenben igyekszünk a segítségükre lenni. Teljes idegenrendészeti ügyintézés, a gyerekek menekültstátuszának megszerzése, szállás szervezése-kezelése az egyéni igényekhez igazodva, TAJ-szám, orvosi rendelő kísérővel, stb. Mindez erősen túlmutat a munkáltatói feladatokon. Folyamatosan törődünk velük. Aki ideérkezik, itt új életet kezd, gyakorlatilag a nulláról indul.

Tóthné Halász Judit
– Úgy vélem, a VIDEOTON-nak éppen az emberi oldala az erőssége, mind a vezetőség, mind pedig a kollégák tekintetében. Számos rendezvényünk is visszaigazolja ezt, mint például a Családnapok a cég Balatonalmádin lévő üdülőjében, amit az ukrán kollégák kifejezetten szeretnek. Ugyanitt üdülési lehetőségük is van. Említhetném még a közös futballmérkőzéseket, edzéseket is a VIDEOTON Oktatási Központban, vagy épp a Törzsgárda, illetve az Év Dolgozója Programunkat is. Semmiből sem maradnak ki a vendégmunkásaink.
– Lehetőségük van nyelvet tanulni, színházjegyet igényelni, de fogadóórákat is tartunk nekik, ahol bármiről kérdezhetnek: bérpapírok, bérszámfejtés, munkarend, vagy ami épp kérdésként felmerül. Jár a helyi bérlet mindenkinek, akkor is, ha szállón lakik, ahogy az ingyenes orvosi ellátás, szakrendelés is a VIDEOTON saját egészségügyi központjában, sorban állás, időpontra várakozás nélkül.
– A VIDEOTON a háború első pillanatától kezdve sokat tett a menekültekért. Az említett menekültszálló kialakításán túl Hotel 67 néven egy saját munkásszállót is létrehoztunk, egy – az ipari parkon belül található – régi irodaépület felújításával. 195 főt tudunk itt kulturált körülmények között elhelyezni 2-3 ágyas szobákban.

Molnár Attila
– Igyekszünk minden apró részletre odafigyelni, gondolok itt olyasmire, mint a misék megszervezése a helyi ortodox templomban, illetve később az angol nyelvű katolikus misék megszervezése a Fülöp-szigetekieknek. Az egyházmegye vezetői nemcsak, hogy partnerek voltak ebben, de egyenesen egy Fülöp-Szigeteki misszióban járt, lengyel papot kértek fel, aki az angol miséket celebrálja.

Szincsák Attila
– Nekünk belső szabályzatunk is tiltja, hogy bárki alulfizetett, megkülönböztetett legyen. Nincs kivételezés, pontosan ugyanannyiért dolgozik a magyar és a külföldi is. Ugyanazért a munkáért ugyanaz a bér jár. Természetesen a teljesítményekben van eltérés, és ez a bérezésben is visszatükröződik, de az alapok azonosak.
– Nem teszünk különbséget, talán ezért is szeretnek minket. Ugyanazt a bánásmódot kapják. Ugyanazt is várjuk el, a házirendet mindenkinek be kell tartania.
– Mindenkinek van lehetősége képzésre, továbblépésre a ranglétrán. Kaptunk már jelzéseket arra is, hogy szeretnének letelepedni, ebben is segítjük őket, ahogy a cégen belüli előrelépésüket is támogatjuk. Nálunk nincs is használatban a vendégmunkás kifejezés, mert nekünk csak munkavállalóink vannak.

Gelbmann Ferenc
– A határon túlról érkező kollégáinknak versenyképes juttatási csomagot biztosítunk, szerződéses feltételekkel. A közhiedelemmel ellentétben szó sincsen arról, hogy „szinte ingyen” dolgoztatják őket a magyar munkáltatók. A filippínó munkaerő szerte a világban keresett, mert híresek kiegyensúlyozott, nyugodt, vidám, életszerető természetükről, valamint jó angol nyelvtudásukról.
– Érkezésük után két hónapos felkészítésen vesznek részt, a PÁV, a GKI vizsgák letételéhez szükséges ismeretek megszerzéséhez. A sikeres vizsgák után egy mentor kollégájukkal „négykézben” viszik a fuvarokat, hogy jobban megismerjék az európai közlekedési viszonyokat, az útvonalakat, és a célállomásokat.

Fülöp Gábor
– Ma már nem csak a betanított munkaerő hiányzik a munkaerőpiacról, jó mérnököt, vagy szakembert is nehéz találni. A kis- és közepes vállalatok megtartóerejét a családias légkör, az emberi léptékek és körülmények adhatják leginkább. Mert nem mindenki szeret multi környezetben dolgozni. Különösen igaz ez a szellemi foglalkoztatottakra. Éppen ezért olyan támogató környezetet igyekszünk kialakítani, ahol az emberek jól érzik magukat, ahol szívesen dolgoznak a közös célokért.

A vendégmunka még jó ideig az életünk része lesz

Molnár Attila
– Magyarország egyedi módon, az igényeire szabottan kezeli a migrációt, a vendégmunkások fogadását. Nyugatról azt kellene átvennünk, tanulnunk, hogy a külföldi foglalkoztatás nem feltétlenül katasztrófa, ha kontrollált körülmények között zajlik, számos pozitív hatása is lehet. Említettük már például a nyelvtanulók növekvő motivációját, vagy épp a másik nációtól érkező optimizmust, jó hangulatot. Persze ehhez elengedhetetlen, hogy kicsit kinyissuk a világunkat és hajlandóak legyünk befogadni a távolról érkezőket. Ha tudjuk, hogy csak dolgozni jött, akkor ez mindenki számára megnyugtató. A nyelvi és kulturális nyitás mindannyiunkat előbbre visz.
– Büszkék vagyunk rá, hogy mind a pannonjobos, mind a videotonos kollégák, amikor kitört az ukrán háború egy emberként igyekeztek segíteni a rászorulóknak. A hétvégén buszokkal vártuk őket a határon, családokat helyeztünk el, munkát, a lehetőségekhez képest emberhez méltó életet biztosítottunk. Azt gondolom, attól, hogy kilépünk a burokból, nyitunk a világ felé, mindannyian előbbre jutunk.

Tóthné Halász Judit
– A VIDEOTON mindig igyekszik az élen járni, jó példát mutatni, és ezt tette most is, az ukrán menekültek megsegítése terén. A cégcsoport családbarát hozzáállása nem újkeletű, nem csak az ukránoknak szól, ez mindig is a vállalati kultúránk alapja volt. Erre épül A VIDEOTON Dolgozókért Alapítvány munkája is, mely létrejötte óta a dolgozók jólétéért tesz.
– Büszkék lehetünk arra, hogy a VIDEOTON-unk, nem csak magyar, de fehérvári is, nemcsak patrióták, de lokálpatrióták állnak mögötte, akiknek az a célja, hogy itt tartsák a termelést, és meg tudják tartani a dolgozóikat.

Szincsák Attila
– Alapvetően mindig is a magyar munkavállalóinkban gondolkodtunk, és ezután is erre fogunk törekedni. Egyetlen hazai dolgozótól sem szeretnénk elesni, ennek érdekében az ügynökségek mellett a saját HR-osztályunk is végez toborzást. Az egyensúlyt meg kell találni, ami nálunk a 2/3 magyar, 1/3 külföldi aránynál kezd beállni. Nem a náció számít, a vendégmunkásainkat mi hívtuk ide, ezért róluk nekünk is kell gondoskodnunk. A szerződésünk erre vonatkozóan egyértelmű és korrekt.
– Most tartunk ott, ahol Németország 20 évvel ezelőtt volt ezen a téren, és meggyőződésem, hogy még sokáig együtt kell élnünk ezzel a jelenséggel, mert a munkaerőhiány ma már világszintű problémává kezd nőni. Minél gyorsabban alkalmazkodunk, annál könnyebb lesz mindezzel együtt élni. A környezetünkben már most látszanak ennek a jelei: a közeli hipermarket kínálatában megjelentek a keletiekre jellemző eszközök, alapanyagok, és a környék ételkínálatában is egyre markánsabban vannak jelen az ázsiai ízek és fogások. A vendégmunkások még sokáig velünk fognak maradni, és vidéken is egyre jellemzőbb lesz a más nációk jelenléte.

Gelbmann Ferenc
– A fuvarozási ágazat tartós és növekvő munkaerőhiánnyal küzd, világszerte nagy a kereslet a képzett tehergépjármű-vezetők iránt. E probléma hosszú távú megoldására az autóipari innovációk életképes megoldást jelenhetnek. Az autonóm járművek, a villamosítás és az összekapcsolhatósági technológiák képesek lesznek átalakítani az iparágat, vonzóbbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá téve azt, miközben csökkentik az emberi járművezetőktől való függőséget. De erre, sajnos még jó pár évet várnunk kell.
Fülöp Gábor
– Azt gondolom, ez még csak a kezdet. Ezt a folyamatot már nem lehet visszafordítani. Persze pozitív irányba befolyásolja ezt a hiányt az egyre növekvő automatizálás is, ami viszont megint visszafordíthatatlan folyamatokat gerjeszt, hiszen, ha már kiváltjuk a beruházással a hiányzó munkaerőt, ott már később sem lesz szükség rá.
– Egyre gyorsuló világunkban proaktívnak, agilisnak kell lennünk. Ma már nem a nagy hal eszi meg a kicsit, hanem a gyors a lassút. Nincs idő, lépni kell, igen, ha úgy adódik, akár a Fülöp-szigetekről hozni a munkaerőt, különben lemaradunk.

Cseh Teréz