Ciklusértékelők – I., Tatabánya
A város költségvetéséről
– Az elmúlt négy évet – kezdte a polgármester – először gazdasági oldalról közelíteném meg. A város költségvetésének szerkezete kb. 18-19 milliárd forint a működéshez kapcsolatos kiadásokat, bevételeket illetően. Az elmúlt években ennek a nagyságrendje – döntően a projektek, mind az uniós, mind a Modern Városok Programból, mind pedig a saját forrásból megvalósultak -, jelentősen megnőtt, akár a maradványban megjelenő, akár a költségvetés félretett pénzeiről volt szó.
– Sokszor mondják, hogy 12 milliárdos maradvánnyal vettem át a várost. Ha a 2019-es év költségvetésére pillantunk, látszik, hogy a 2019-es bevételi oldal 41 milliárdjában benne vannak azok az uniós pénzek, előlegek, amiket már 2017-ben és 2018-ban átadtak a megkötött támogatási szerződések alapján, ám a felhasználásuk még nem történt meg. A kiadás csak 29 milliárd volt, a különbözetet az Államkincstár számláján kellett tartani.
– A 12 milliárdos pénzmaradványt folyamatosan használtuk fel, hiszen például a Bánhida-Sárberek aluljáróból a mi részünk 3,5 milliárd, 1,6 milliárd a Tulipános Ház, a József Attila Könyvtár is meghaladta a 2 milliárdot. A Megyeháza tér, vagy a dózsakerti sétáló utca, azaz a terek, zöldterületek felújítása 2,4 milliárd forint volt.
– 2020 és 2021 között kevés volt a maradvány felhasználás (7,8 milliárd), és jött még újabb támogatás is. Ez azért fontos, mert covidos időszakunk volt. Nagyon sok projektünk 21 után kezdett megvalósulni. Így a 40 milliárdosra duzzadt költségvetés 22-ben 35 milliárdra csökkent, ebből csak 19 milliárd fedezte a működést, a fölötte lévő rész pedig a beruházások, és a támogatási pénzek felhasználása.
Beruházások saját erőből
– Az elmúlt 4 évben nem csak uniós és MVP forrásból megvalósuló építkezések zajlottak, saját forrásból is történtek nagyberuházásaink: például a Nagy László utca megépítése 153 millióból, 407 millió forintból két szakaszban felújítottuk a teljes Turul utcát, illetve 80 millióba került a Turul utca – Dózsa György út kereszteződésének jelzőlámpás csomóponttá fejlesztése. 107 millióból megtörtént a Benedek Elek óvoda belső felújítása is.
– A képviselői keretek terhére is zajlottak beruházások. Úgy döntöttünk, hogy a képviselők kapjanak 10-15 milliót fejlesztési keret címén, ami később tovább nőtt, 2022-re 30-35 millió is összegyűlt. Kértük, hogy egyeztessenek a lakossággal, és azokat a kisebb munkákat végeztessék el, amire az ott élőknek szükségük van (járdaszakaszok, lépcsők felújítása, újabb parkolók építése stb.). Például így valósult meg a Mártírok útjával párhuzamos parkolók, a Szende Lajos utcában, a Szent György úton, illetve az Aradi vértanúk tere melletti parkolók megépítése is
– Az új parkolók kialakítása építési engedélyhez kötött, ám a covid időszakában a hivatali ügyintézés is megnehezült, ugyanúgy, mint ahogy sok minden. Így nem tudtunk belefogni például a vágóhídi kereszteződés, vagy Dankó Pista úti körforgalom megépítésébe sem. Ugyanakkor elkészítettük a következő ciklus városfejlesztési stratégiáját, amibe ezeket mind beleépítettük, és az uniós TOP Pluszból szeretnénk megvalósítani őket.
Az adóbevételekről
– Ha már a kiadásokról beszéltünk, akkor érdemes megnézni az adóbevételeket (helyi adó, építményadó, iparűzési adó összevontan). 2020-ban hoztak egy HIPA felezési intézkedést. A kormány által 2020. decemberében kihirdetett iparűzési adó felére csökkentése 2021-ben egy évre szólt. Ezt 2021-ben további egy évvel meghosszabbították, ennek negatív hatását mi 1 milliárd forintra számoltuk éves szinten, de szerencsére csak 700 millió körül realizálódott. Ennyivel csökkent az adóbevétel amiatt, hogy a 4 milliárd forint alatti bevételt, vagy mérlegfőösszeget elérő KKV-knak csak 50%-ot kellett fizetni.
– 23-ra visszakaptuk a HIPA felezést, de 22-ben sem volt érzékelhető túl nagy változás. Viszont a nagyobb cégek az energiaár emelkedéseket 23-ra tudták saját áraikban érvényesíteni. Az ipari parkban dolgozó cégek szinte 100%-ban exportra termelnek, így az árfolyamváltozás is nagymértékben hozzájárult az adóbevételünk növekedéséhez. Az emelkedés annak is köszönhető, hogy új üzemegységek indultak (döntően nem új gyárak települtek be, a mostani ciklusban talán csak a Soulbrain és a NIPÜF raktárbázisa épült fel). A BD épített még két gyárat, a VOLTA rézfóliagyár elindult, és a LOTTE is bővített.
– Azt gondolom tehát, hogy a helyi adó alakulása igen kedvező volt számunkra, nem viselt meg bennünket túlságosan a covid, az energiaválság, mert az ipari park tudott teljesíteni. A KKV szektort külön nem vizsgáltuk, de idén a második költségvetés módosításakor ráemeltünk 1,3 milliárdot a HIPA bevételre, mert látszott, hogy ennyivel jobb lesz a teljesítményük, de ebben persze benne van az említett árfolyamváltozás is.
Saját cégek támogatása
– Az előzőekben elmondottak pozitívan határozták meg a működésünket, ebből következett, hogy nem kényszerültünk hitelfelvételre. A korábbi, 1,5 milliárdos, a T-SZOL Zrt. tagvállalati működésben való szerepvállalásunkat megnöveltük 2,9 milliárdra. A T-Szol Zrt-nek további 1 milliárd Ft-ot átadott feladatellátásra (zöldterület gondozása, téli útüzemeltetés, temetőgondozás, köztisztasági feladatok ellátása) biztosítunk. Jelentős támogatást kap a fent említett 2,9 milliárd forintból a Tatabányai Élményfürdő és Turizmus Nonprofit Kft. (a Cseri strandfürdő és a Tulipános Ház működtetője), az Agora N. Kft., a GFSZ N. Kft., és a helyi személyszállítást ellátó T-BUSZ Kft. Ez utóbbi támogatása most már lassan 1,2 milliárd, előtte 800 millió körül volt. Ezen felül van a tanulóbérletek megvásárlása általános iskolástól középiskolás korig, aminek mintegy 300 milliós költségvetési hatása van.
– A Cseri strandfürdőn belül az uszoda működtetésére idén 489 millió forint támogatást ad az önkormányzat, de még ezzel is várhatóan veszteséget termel. Már maga a hideg vízre való ráépítés sem volt gazdaságos, elavultak a berendezések, minimális mértékben költöttek a fenntartásra, felújításra. Ezt is elviseltük, hitel nélkül megoldottuk. Most nyitottunk egy folyószámla hitelkeretet, amit nem használunk, csak biztonságot jelent.
A piac projekt
– A projektek megvalósításának elhúzódása az árak változását, emelkedését hozta. Ennek ellenére csak egy projektet adtunk vissza, az 1,3 milliárdos EU-s támogatottságú piac építését. Megválasztásom után kiderült, hogy még nem volt meg a közbeszerzés eredményhirdetése sem. Két ajánlat volt a 8000 m2-es, a Turul-mozi helyén építendő piacra, az egyik 1,7 milliárd, a másik pedig ennél az ajánlatnál alig 2 millióval több, ami meglehetősen furcsa volt. Így az 1,3-hoz hiányzott volna még 400 millió, és nem volt forrás a szükséges parkolók kialakítására sem.
– Gyopáros Alpár kormánybiztoshoz fordultam, hogy a MVP-ből úgy tűnik, járna még nekünk félmilliárd forint, de elutasító levelet kaptam. Ugyanakkor elődeink az 1,3 milliárdból is felhasználtak már 150 milliót tervezésre, projektelőkészítésre. A hiányzó egymilliárdot sehonnan nem tudtuk biztosítani, ráadásul nem értettem egyet a piac helyszínével sem, mert úgy gondolom, hogy nagyon szűk helyre tették volna be, egy sűrűn beépített lakókörnyezet közepébe.
– Nagy kérdés volt a 8000 m2 is, hogy a vásárlói szokások változásai miatt, a társadalmi igények mennyire indokolják ezt a nagyságrendet. Van ugyan egy kistermelői piaci igény, de erre alapozva nem tudjuk benépesíteni ezt a területet. Végül a közgyűlésben ülő képviselők egyetlen tartózkodással az eredeti koncepció elvetése mellett döntöttek.
– A TOP Pluszba betettük egyébként az új piac építését, én a régi autóbuszállomást preferálom, amely területet sikerült megvásárolnia a városnak. Nemrégiben 12,2 millióért megvettük az épület 60%-át a VOLÁNBUSZ-tól, és végre le tudjuk bontani a balesetveszélyes állomást.
Vasútállomás, egyéb fejlesztések
– Ami a vasútállomást illeti, a Modern Városok Program keretében elindult egy tervezési folyamat, a MÁV-nak van egy építési engedélyes terve. Fontos lenne a két városrész Újváros és Dózsakert összekötése, mindkét oldalon megfelelő parkoló, biciklitároló kialakítása, és arra gondoltunk, hogy kapcsolódjon be a Vértes Centerbe, így majdnem, hogy intermodális pályaudvar lenne. A Vértes Center tulajdonosai ehhez nem járultak hozzá, mert szerintük túl sok hasznos területet veszítettek volna.
– Arról van információnk, hogy a Modern Városok Program befejezésével a szakminisztérium az új vasútállomás megépítését szolgáló 30 milliárdos beruházást időben tovább tolta, később valósítják meg, mi pedig addig is országgyűlési képviselő úrral közösen dolgozunk a jelenlegi vasútállomás akadálymentesítéséért, a liftek beállításán. Erre megvan a hatósági engedélyes kiviteli terv, a MÁV információja szerint már a beszerzést is kiírták, 2024-ben kívánják megvalósítani.
– Van még néhány folyamatban lévő projektünk (2 db bölcsődefejlesztés, átadtuk az Által-ér völgyi kerékpárutat, közintézményeinkre napelemes beruházások), és bár a 24. órában vagyunk, de teljesíteni kívánjuk a kötelezettségeinket az uniós pályázatokat illetően. Az Éltes Mátyás iskola energetikai korszerűsítési pályázatát már mi adtuk be, és ebben a ciklusban volt a mélygarázsépítés, a Móra Ferenc és a Benedek Elek óvodák felújítása is, valamint a két városrészt összekötő út, a Bánhida-Sárberek vasúti aluljáró és a hozzátartozó 800 méteres útszakasz és kerékpárút megépítése. Voltak tehát ötleteink, munkáink bőven az elmúlt négy évben.
Támogatások, egészségügy
– Az önkormányzati működés során biztosítottunk jelentős összegű plusz juttatást. A covid idején 2000 embernek vittünk ingyen ebédet, az ESZI dolgozóknak 20% bérkiegészítést adtunk, amit a mai napig megőriztünk annak érdekében, hogy az idős ellátásban maradjanak munkavállalóink, ne csábítsa el őket az egészségügyi ágazat. Ezt fenn kell tartani, amíg a kormányzat nem rendezi a szociális szférában dolgozók bérét. Az óvodai, bölcsődei hálózatban szintén adtunk bérkiegészítést a munkahelyi terhek elviselése érdekében, az óvodapedagógusok megőrzéséért, a köztisztviselők is kaptak bérkiegészítést, a közalkalmazottak alapilletményét minden évben emeltük, 2023-ban 20%-ot kaptak.
– Egy városházi tréningen mondtam, hogy azt szeretném, ha a hivatali vezetők úgy dolgoznának, hogy mindegy legyen, ki a polgármester, kik a képviselők, ők a szakmát kell, hogy letegyék az asztalra. Az alapos döntéselőkészítés nagyon fontos, ám sajnos a szakmai anyagokat nem mindig tudják átlátni a képviselők.
– Például kétszer bevittem már a közgyűlés elé az egészségügyi alapellátó létrehozását. Mindkétszer leszavazták, most pedig valami horror összegeket fizetünk másfél- kétórás kórházi, gyermekorvosi helyettesítésért. Ha létrehoznánk az alapellátó intézményt, oda fel tudnánk venni az orvosokat egészségügyi, és nem praxisjogba. Ez nekünk is, és nekik is jobb megoldás lenne.
– 17 millióval támogatjuk a nyugdíjasklubokat, az idősek tavaly év végén kaptak 5000 Ft-ot amit idén 10 000 Ft-ra emeltünk, újraindítottuk a városi diákönkormányzatot, összességében évente 1,1 milliárdnyi támogatást fizetünk ki sport, kulturális, oktatási, és egészségügyi területre. A pályázati rendszerek révén széles körű az elosztás, igyekszünk a közösségek mellé állni. Ezeket a támogatásokat továbbra is fenntartjuk, igyekszünk minden igényt kielégíteni a lehetőségekhez képest.
– Végezetül – köszönt el Szűcsné Posztovics Ilona – kellemes karácsonyt, és boldog újévet kívánok valamennyi tatabányai lakosnak!
Veér Károly