Komárom-Esztergom Vármegye Gazdaságáért Életműdíj

– Közel öt évtizedes munkámért kaptam ezt az elismerést – mondja kissé meghatottan -, csodálatos érzés volt átvenni a kitüntetést. Az ember szinte extázisba esik, amikor elismerik a munkáját, ez minőségileg, tartalmilag egy olyan gesztus, amire nagyon büszke lehet az ember. Mindemögött – a munkásságomon kívül – az ipari szövetkezetek közösségének segítségét, támogatását látom, amire mindig is számíthattam. Szerettem ezt a pályát, ahogy szeretem most is, és mindvégig jól éreztem magam ebben a szerepkörben. Ha újrakezdhetném, akkor sem választanék más utat.
Erzsike munkáscsaládból származik. Édesapja hentes és mészáros volt, édesanyja pedig gondnoki feladatokat látott el a komáromi fiúkollégiumban. Mocsán született, a háború ideje alatt, de csak rövid ideig, kisbabaként élt ott, aztán a család Komáromba költözött, így tősgyökeres komárominak tartja magát. Van egy húga, aki tanár végzettségű, de már nyugdíjas. Nagyon családcentrikus környezetben nőtt fel, a szülők imádták a gyerekeiket, és mindenben segítették őket.
– Komáromban, a közgazdasági technikumban érettségiztem, majd az almásfüzítői timföldgyárban kezdtem dolgozni a jogi-igazgatási osztályon. Ez a munka felkeltette az érdeklődésemet a jogi pálya iránt, így eldöntöttem, hogy beiratkozom az egyetemre. Később a város ifjúságpolitikai feladatait láttam el, és eközben jött a megkeresés, 1975-ben: a KISZÖV elnöke személyzeti vezetői állást ajánlott a szövetségnél. Igent mondtam, és ekkor, 48 évvel ezelőtt köteleztem el magam a KISZÖV-nél. Amint látszik, hűséges típus vagyok. Végigjártam azt a bizonyos ranglétrát, éveken át szövetkezetpolitikai osztályvezető voltam, majd a szövetség titkáraként tevékenykedtem, míg végül 1993-ban a szervezet vezetésével bíztak meg, azóta vagyok a KISZÖV ügyvezető igazgatója. Jogi tanulmányaimat a munkám mellett is folytattam, Szegeden a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanultam, majd az ELTE Jogi Intézetében Budapesten jogi szakvizsgát tettem.
A KISZÖV immár 72 éve, alapításától, azaz 1951 májusától képviseli tagjainak társadalmi, gazdasági érdekeit. Két jelentős szakaszra bonthatjuk történetét. Az első 1951-1980-as végéig tartott, ez az ipari szövetkezetek építkezésének, gazdasági megerősödésének, dinamikus fejlődésének időszaka volt. Vagyonuk ekkor gyarapodott a legjobban. A második szakasz a 90-es évek elején kezdődött. A rendszerváltozás náluk is szervezeti megújulást hozott. Felvállalták a valódi társas magántulajdonosi réteg, azaz a szövetkezetekből átalakult gazdasági társaságok érdekképviseletét, érdekvédelmét. Ekkor került sor a szövetség új nevének felvételére: Ipari Szövetkezetek és Társas Vállalkozások Komárom-Esztergom Megyei Szövetsége – KISZÖV, rövidítve Komárom-Esztergom Megyei Iparszövetség – KISZÖV. Ezt a mozaiknevet a mai napig, folyamatosan továbbviszik.
– A 90-es évektől stratégiánk a hatékony érdekképviselet ellátásáról, tagjaink sokirányú – versenyképességi, működési – segítéséről szól. A vármegye gazdasági, társadalmi életében jelentős szerepet vállalva elismert és tekintélyes munkaadói érdekképviseleti szervezetként tudunk működni, mely az érdekkörünkbe tartozó tagszervezetek képviseletét, akár országos szinten is képes eredményesen ellátni. Ehhez széleskörű együttműködést és partnerkapcsolati rendszert alakítottunk ki, megyei, regionális és országos szinten egyaránt. Közel 30 szervezettel építettünk ki együttműködést.
Megyei szinten 1991-től érdemi módon tudják segíteni tagjaik működését, aktívan részt vettek a megyei munkaügyi tanács tagjaként a testület munkájában, egészen 2006-ig. A munkaügyi tanács a foglalkoztatás, a munkahelyteremtés, és a képzés területét fedte le. Ezenkívül minden olyan megyei testületben tagként vettek részt, ahol a tagjaikat, vagyis a vállalkozásokat képviselni lehetett. Ilyen volt például a megyei területfejlesztési tanács, mely a munkahelyteremtő támogatások, beruházások, pályázatok felett is döntött.
– Másik jelentős együttműködésünk a megyei önkormányzattal, hogy 1997-ben megalapítottuk a gazdasági érdekképviseletek megyei szövetségét. Tagként veszünk részt a megyei foglalkoztatási fórum, az éghajlat változási platform, és a felzárkóztatási fórum munkájában. A foglalkoztatási fórum keretein belül egyedülálló módon saját megyei kkv-stratégia készítését kezdeményeztük, ezzel a javaslattal a társ-érdekképviseletek, a kamara és a foglalkoztatási fórum tagjai is egyetértettek. A stratégia megvalósítása a 2024-es év feladata lesz.
Erzsike már a kezdeti időszakban is sokrétű munkát végzett a KISZÖV-ben. A szövetkezetpolitikai osztály, amit vezetett foglalkozott az ifjúsági és a nőpolitikával, a képzésekkel, az oktatás- és a sportpolitikával.
– Őszintén mondhatom, hogy egy demokratikus irányítással, demokratikus döntésekkel működő, demokratikus szervezet volt a miénk. Társadalmi testületek működtek, és ők voltak, akik generálták az én közreműködésemmel az ilyen irányú, rendkívül sokrétű feladatokat. A szövetkezet mozgalmi munkájában megjelent például a dunántúli megyék szakmunkástanulóinak versenye, ami aztán hagyománnyá vált. A szövetkezeti bizottság feladata volt a dolgozókról való gondoskodás is, ami többek közt az üdültetést, a lakástámogatási, iskolatámogatási kedvezmények kezelését jelentette. A szövetkezeti ipar dolgozói kiváló közösségeket alkottak. Ezt összességében is elmondhatom, és szövetkezetenként is. Egy összetartó, egymást segítő csapat a KISZÖV, és ez nyilván visszahat az emberre. Én magam is szeretem a csapatmunkát, az olyan jellegű rendezvényeket, ahol az adott terület vagy szakma résztvevői képesek megosztani egymással a gondolataikat, közösen dolgozni, elérni a kitűzött célokat. Mindvégig közösségben, jó közösségben dolgoztam, és úgy hiszem, magam is részt vettem a közösségépítésben.
Sok izgalmas időszakot élt meg a KISZÖV Erzsike irányításával. Ezek egyike az Európai Uniós tagságra való felkészülés öt éve volt. Egy komarnoi partnerrel, az ottani Regionális Fejlesztési Ügynökséggel dolgoztak együtt, mely szintén vállalkozásokat tömörítő szervezet volt. Ezt a munkát a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium indította el. A feladat a felkészítés, a szakmai tudás átadása, ismertetése volt, ami 21 előadássorozatból állt. Nagyon sok konferencia volt ebben az időszakban, ami valóban az EU-val való csatlakozás felkészítését szolgálta, előadók meghívásával.
– Sikerre vittük az EU Házhoz jön, azt követően pedig a Vállalkozói környezet az EU-ban rendezvénysorozatokat. Szövetségünk ezirányú munkáját a minisztérium az Európai Vállalkozás Díj – Felelős Vállalkozás kitüntetéssel ismerte el. Ez egy nagyon kellemes, de nem kis munkát jelentő időszaka volt az életemnek.
Dr. Petőcz Erzsébet számos alkalommal részesült áldozatos tevékenységéért kitüntetésben. 2007-ben Gazdasági Minisztérium oklevelét és ezüst emlékérmét, 2003-ban és 2006-ban a Magyar Iparszövetség (OKISZ) alkotói díját, 2010-ben pedig a Magyar Iparszövetség (OKISZ) emlékgyűrűje kitüntetést vehette át.
– A legnagyobb kihívást talán a pályázatok jelentették. Bár az utóbbi időben már nem voltunk annyira szerencsések, de korábban rengeteg sikeres pályázatot nyújtottunk be. Amiket indítottunk, azok mind a szövetség tevékenységére, hatékonyságára, képzésre, munkaerő piaci szolgáltatások nyújtására vonatkoztak. Ezek mind jelentős feladatok voltak, és ami megfogalmazódott ezeknek a pályázatoknak a lényegében, az mind a vállalkozások érdekét szolgálta. Munkahelymegtartás, vállalkozóvá válás – sok, de hálás feladatot rótt rám ez a munka. Jogsegélyszolgálatot is elláttam – amiben a szövetségünk részt vett 2016-g. A munkajog, a tb-jog, az adójog, valamint a cégek alapítása, és a vállalkozóvá válás területén segítettük ezzel a vállalkozásokat és a magánszemélyeket.
Erzsike mindig élen járt a közösségek szervezésében, építésében. Így volt ez a szövetkezeti időszakban, de így van ma is. A KISZÖV tagszervezeteinek vezetői, képviselői rendszeresen találkoznak a hagyományos sportnapon, együtt vesznek részt szakmai utakon, kirándulásokon, határainkon túl is. A mindig fitt, fiatalos ügyvezető igazgató ott gyalogol a túrázó csoport élén, lelkesít, dalolásra serkent, nem hagyja lankadni a közösségi szellemet.
– Nem választanék más pályát – zárja beszélgetésünket dr. Petőcz Erzsébet. – Én nagyon értékesnek, hasznosnak éltem meg ezt az elmúlt öt évtizedet, ahol magam is együtt tudtam fejlődni a szervezetünkkel. Mindent megkaptam, és hozzáállásommal, munkaszeretetemmel, feladat iránti elkötelezettségemmel én is tudtam ebből valamennyit viszonozni.
Ahogy az életműdíj átadásakor elhangzott: hamar vezető lett belőle, és irányítása alatt jó kommunikációs és szervezőképességről, nagyfokú felelősségérzetéről, jó probléma feltáró, elemző és megoldó készségéről, valamint csapat-központúságáról tett és tesz napjainkban is tanúbizonyságot. Kedves Erzsike! Szívből gratulálunk!

Veér Károly