Szücs Attiláné felállt a polgármesteri székből

– Nagyon fiatalon, 36 éves koromban lettem képviselőtestületi tag. Már akkor is volt egy önálló feladatom, a kulturális programokért, illetve az oktatásért voltam felelős. Úgy lettem polgármester, hogy a korábbi, leköszönő településvezető, Rokosz Zsigmond megkeresett, hogy vállaljam el a funkciót, mert szerinte nálam jó kézben lenne Dad sorsa. Hezitáltunk sokat a családdal, hiszen kicsi gyermekeim voltak, de végül igent mondtam, és az itteniek megválasztottak 2006-ban. A négy ciklusból én háromban társadalmi megbízatású polgármester voltam, hogy egy kicsit szabadabb mozgásterem legyen a család, illetve a hivatás között.
– Ami miatt akkor úgy döntöttem, hogy ezt a feladatot elvállalom, az az volt, hogy az iskolánkat bezárás fenyegette, mivel viszonylag alacsony volt a gyermeklétszám. Én elhívásnak éreztem, hogy az intézményt valamilyen módon a településnek megmentsem. 2007-ben sikerült elérni, hogy az iskola egyházi fenntartású legyen, a református egyházkerület vette át, és a Pápai Református Gimnázium tagintézményévé vált. Tehát az iskola körül forgott akkor minden gondolatom, és egy év alatt tulajdonképpen ezt a feladatot sikerült megoldani.
– Elég szűkös anyagi körülmények között vettem át az önkormányzat működését, nem volt összesen 3 millió forintunk, a 2024. évet pedig 143 millió forint tartalékkal kezdtük meg. Nagyon takarékosan és odafigyelve gazdálkodtunk, mert úgy gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb alappillére egy önkormányzat működésének. Jelentősen nőttek az adóbevételeink, új cégek települtek le nálunk, és a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásokból is több pénz folyt be, valamint vannak olyan vállalkozások Dadra bejelentve, akik nagyon magas iparűzési adót fizetnek. Tavaly például 68 millió forint volt az iparűzési adóbevételünk.
– Keletkezett tehát az önkormányzatnak egy stabil tartalék kerete, amit bármikor, bármire fel tudott használni, hogyha kell, akkor a saját beruházásokra, ha kell, a pályázati források kiegészítésére. Voltak ebben a 18 évben olyan típusú pályázatok, ahol előre kellett megfinanszíroznunk a beruházásokat, és csak utólagos elszámolással jutottunk hozzá a forrásokhoz. A stabil pénzügyi háttér és a gazdasági egyensúly nélkül egy önkormányzat nem tud jól működni, bármilyen jó ötleteink is vannak.
– Rengeteget pályáztunk, és elmondhatom, hogy valamennyi beadott kérelmünk pozitív elbírálásban részesült. A legelején a LEADER kiírások voltak nagyon hangsúlyosak, és nemcsak az önkormányzat pályázott, hanem segítségemmel a civil szervezetek is, és mi ebből rendkívül sok közteret, játszóteret és épületet újítottunk fel. Teljesen megváltozott a település arculata, rendezett lett az utcakép, gyönyörű parkjaink lettek. A képviselőtestület, hála Istennek mindig mellém állt, és támogatta az elképzeléseimet.
– Gyakorlatilag az egész falut felújítottuk. Voltak útfelújítási és Magyar Falu Program típusú pályázataink, ezek segítségével javarészt a belterületi útjainkat újítottuk fel, az országos közutakat kivéve, és tudtunk építeni egy teljesen új járdaszakaszt is.
– Megújítottuk teljes mértékben az iskola épületét, és egy új összekötő szárnyat is építettünk a két épülethez. Az óvodát 2013-ban helyeztük át, egy nagyon régi házból az iskola volt napközi otthonos épületébe. Ezáltal a gyerekeknek egy sokkal tágabb helyen nyílt lehetőségük az óvodai időszakot eltölteni egy hatalmas játszóudvarral, és az elmúlt évben az óvodaépületet is teljes egészében felújítottuk.
– Nagyon fontos volt az is, hogy a belterületi csapadékvíz-elvezetésünk rendeződjön. TOP-os, és TOP Pluszos pályázati forrásokat nyertünk erre a célra, és a teljes településen megújítottuk a csapadékvízelvezető-rendszereinket, árkokat, befolyókat építettünk ki, és megépült a száraz záportározó. 2006 és 2019 között minimum 5 villámárvíz volt a településen, és az önkormányzati, és a magánvagyonokban is nagyon jelentős károk keletkeztek, ez ma már nem fenyeget bennünket.
– A településfásításnak is nagy híve vagyok, a közterületre közel 50 fát ültettünk ki az elmúlt időszakban. A dadiak is értékelték ezeket a beruházásokat, és egyre inkább fontos lett számukra, hogy a külső környezetüket ők is szépítsék.
– Az elmúlt 10-15 évben a lakóházak nagy része külső felújításon esett át, tehát a falu összképe is nagyon kedvezően változott. A lakosság nagy része ismeri egymást, barátkoznak, beszélgetnek, odafigyelnek a másikra.
– Nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mivel a településen nincsen szegregáció, és nincsen szegénynek mondható csoport. A Polgárőr Egyesület működik most már hosszú évek óta, és nagyon profi módon végzik a munkájukat. Tehát én el tudom mondani, hogy jó a közbiztonság.
– Idén, január 20-án adtuk át a település 1700 négyzetméteres sportcsarnokát. A legnagyobb vágyunk volt, hogy az 50 négyzetméteres tornaszobából egyszer az iskolának legyen egy normális, használható tornacsarnoka. 2016 óta készítettük elő a projektet. Kezdtük azzal, hogy az önkormányzat összevásárolta azokat az ingatlanokat, amiknek az összevonásával kialakulhatott ez a hatalmas terület. Nyilván saját erőből a beruházás nem volt megvalósítható, ezért az iskola összeköttetései, sportszövetségi kapcsolatai révén előbb bekerültünk az Országos Kézilabda Csarnok építési programba, majd egy egyedi kormányzati döntés kapcsán forrást biztosítottak arra a Dadi Református Egyházközség számára, hogy az iskolának egy tornacsarnokot építsen.
– A kultúrházunk vezetőjével 2006 óta dolgozunk együtt, és 2012 óta van egy fiatal kulturális szakértő alkalmazottja az önkormányzatnak. Ők ketten azok, akik a településen a kulturális programokat és tevékenységeket szervezik. Nagyon ötletgazdagok, például az adventi időszakunk mindig tele van kedves, apró eseményekkel. Az ablaknyitogató rendezvényünk előtt például, a 24 napot, jelentkezés alapján kiosztják 24 családnak, akik meglepetéssel készülnek, feldíszítik az ablakokat, és akkor a gyerekek mennek, és megkeresik azokat.
– Régebben mindig megszervezték a kultúrházban a Falumikulást, ám ez a hagyomány a covid időszak alatt megszakadt. Szakembereink kitalálták, hogy mivel van Dadon lovas hintó, meg lovak, a Mikulás a kis krampuszaival járja körbe a falut és hordja széjjel a mikulás-csomagot. Az első évben 200-at hordtak szét, idén pedig már 250-et állítottunk össze, pedig a faluban csak körülbelül 170 gyerek van. A többi csomagot azért készítjük, mert sok nagyszülőnél megjelennek az unokák, akik nem Dadon laknak. A Mikulás nem mondhatja azt egy kisgyereknek, hogy te nem kapsz csomagot, mert te nem vagy dadi!
– Megvannak a hagyományos programjaink is, augusztus 20-án Aratófesztivált tartunk. A szüreti felvonulás és a szüreti bál is ilyen. A farsangot pedig az iskola és az óvoda is megtartja. A szülői munkaközösségek rendeznek bálokat, óvodás bált, iskolás bált. A nemzeti ünnepeinket is megszervezzük az iskolával közösen, egyszóval igyekszünk az igényeket kielégíteni.
– Hogy nem sajnálom-e abbahagyni ezt a munkát? Tudom, hogy nagyon sok felelősségtől és tehertől fogok mentesülni. Megválasztott utódomban, Gombos Istvánban látom azt a potenciált, hogy ő ezt a tevékenységet jól fogja végezni. Az ő szándéka is az, hogy a falu épüljön, szépüljön, fejlődjön, és tudom, hogy a megválasztott képviselőtestület ebben támogatni fogja.
– Az ő felelősségteljes munkájában bízva,  szívesen adom át ezt a tisztséget a benne megtestesülő jövő generációjának.

Lejegyezte: Veér Károly