Huszadszor találkoztak a gazdasági élet szereplői

Az első szakmai előadásban Czunyiné dr. Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára a városok és térségeik kapcsolatáról, valamint a vármegyei tér(kölcsön)hatásokról beszélt a számok tükrében.
Megtudhattuk például, hogy Tatabányán és térségében a 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottsági ráta a térségben kiemelkedően magas, közel 80%-os volt 2022-ben, szemben az országos 57,5%-kal. A foglalkoztatottság két település (Héreg és Szákszend) kivételével, a várostérség mindegyik településén meghaladta az országos átlagot.
Az álláskeresők országos átlaga 3,5% volt, ugyanez a mutató ebben a térségben mindössze 2,3%. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki akar dolgozni, annak van munkahelye.
Az egy főre jutó bruttó hazai termék Komárom-Esztergom vármegyében a főváros és Győr-Moson-Sopron után a harmadik legmagasabb Magyarországon. A vármegye évek óta őrzi előkelő pozícióját a rangsorban, köszönhetően elsősorban a feldolgozóipar teljesítményének.
A vármegye iparszerkezete kiegyensúlyozott, így az egyes ágazati válságokkal szemben ellenállóbb, mint a jelentősebb ipari specializációval rendelkező térségek. Valamelyest árnyalja a képet, hogy számos alágazat itt is a járműgyártáshoz szükséges termékeket, részegységeket állítja elő, így a beszállítói láncon keresztül szorosan kapcsolódik ahhoz.
Szerencsére az utóbbi évek beruházásai is diverzifikáltak voltak hiszen a jelentős járműipari beruházások mellett például orvostechnológiai kapacitásbővítések is történtek.
A térség gazdasági dinamizmusát és a kifejezetten magas beruházási volument jelzi, hogy a számítógép, elektronikai, optikai termékek előállítása alágazatban működő vállalkozások termelési értéke az előző évhez képest 60%-kal(!) tudott növekedni. Mostanra a feldolgozóipari termelés közel 30%-át ez az alágazat adja.
Mindemellett a gépipar és járműgyártás termelési értéke is növekedett, így egyelőre a térségben nem érezteti hatását erőteljesen az európai járműgyártás gyengélkedése.
Komárom-Esztergom vármegyében az ipari beruházások értéke évek óta rendkívül magas. Az országosan is kiemelkedő beruházási érték az évek óta helyben működő nagyvállalatok termelésbővítésének, illetve az újonnan a térségbe települő nagyvállalatok fejlesztéseinek köszönhető. A térség dinamikus fejlődését még a COVID sem törte meg, 2022-re rekord értékű beruházás valósult meg. Azóta is e szint körüli beruházási érték jellemző, mely egyben azt is jelzi, hogy a térség gazdasági növekedésének jelentős tartalékai vannak.
Az államtitkár asszony összegzésként elmondta, hogy Komárom-Esztergom Vármegyében további fejlesztési lehetőségeket lát, elsősorban a térségi közlekedés, közút, vasútfejlesztés, az egészségügyi, szociális ellátások, a fiatalok helyben tartása, valamint a turisztika terén. Az előadást élénk szakmai párbeszéd és kérdések követték.
Ezt követően dr. Hoffmann Károly, a Sanmina-SCI Magyarország Kft. alelnöke és gyárigazgatója mutatta be a „zöld” gyártás gyakorlati megvalósítását a vállalatnál, mely szintén értékes szakmai eszmecserét indított el.
Az est kötetlen vacsorával és beszélgetéssel zárult, ahol a térség gazdasági szereplői, nagyvállalatainak képviselői, valamint a szakképzés és a felsőoktatás résztvevői folytathatták a szakmai kapcsolatok építését.
A Bláthy Ottó Törzsasztal továbbra is azt a célt szolgálja, hogy platformot biztosítson a térség gazdasági kérdéseinek megvitatására, valamint lehetőséget teremtsen a vállalkozások, az oktatás és a kormányzati szereplők közötti együttműködés erősítésére.
VK