A 650 lakosú kisközség Komárom-Esztergom megye délkeleti határán helyezkedik el, a Gerecse hegység lösz borította, dombsági táján, festõi környezetben. Amolyan „alvó” település, a munkaképes lakosság legnagyobb része Budapesten és Dorogon dolgozik. Pósfai József polgármester mutatta be a községet.

A régészeti leletek arra utalnak, hogy már az õskorban lakott hely volt Úny és környéke. Rézkori, bronzkori és vaskori cserepek egyaránt elõkerültek. A Baráthegyi-dûlõben római és Árpád-kori lakóházat és gödröket találtak. Elsõ okleveles említése 1193-ból való. 1990-ben vált immár többedszerre önálló községgé.
– Az önkormányzatnak szerény a költségvetése, nem éri el az évi ötvenmillió forintot, így ahol tudunk, spórolunk. Szerencsére költségkímélést és kevesebb adminisztrációt jelent, hogy községünkben csak tagintézmények mûködnek, a négyosztályos iskola és az óvoda esetében Dág a gesztor, és ugyancsak velük együtt alkotunk körjegyzõséget. Óvodánkra egyébként nagyon büszkék vagyunk, 2002-ben pályázati forrásból újítottuk fel. 2004-ben elkészült a kábeltévé rendszer, 50%-ban pályázati pénzbõl, míg az önrész felét a lakossági hozzájárulások tették ki.

Korszerûsítették a közvilágítást, és utolsó simításokat végzi a beruházó vállalkozó a község csillagpontos kábeltévé rendszerén. Az ADSL internet bárki számára hozzáférhetõ, az iskolában teleház mûködik négy számítógéppel, fénymásolóval, faxszal, szinte fillérekért lehet internetezni.
Nagy problémánk az utak leromlott állapota, és a felszíni vízelvezetés és a szennyvízhálózat megoldatlansága. Pályázunk, pályázunk, néha sikerrel. CÉDE pályázaton nyertünk 1,7 milliót a rendezési terv elkészítéséhez, amely összesen 3,5 millióba kerül. Kisebb összegeket kaptunk az EU kompatibilis játszóudvar kialakítására, valamint óvodai eszközbeszerzésre. Három ütemben zajlik a partfalépítés, az utolsó ütemre, hatmillió forintra beadott pályázatunkat sajnos forráshiányra hivatkozva elutasították. Reménykedünk, hogy a szeptemberi újraértékeléskor talán megkapjuk ezt az összeget.

Tizennégy bejelentett vállalkozás van a faluban, ezek közül azonban csak egy számottevõ volumenû, így helyben az önkormányzat a legnagyobb munkáltató, 25-30 embert foglalkoztatnak. A munkanélküliség 5-6% körül mozog, ám a polgármester szerint aki akar, az tudna dolgozni…
Szerencsére csökkentek az önkormányzat gondjai, az elhagyott laktanyát megvette a holland eredetû Arany Rózsakereszt Egyház. Rendbe tették, kicsinosították a területet, a lakóépületeket. Amúgy nem folynak bele a falu életébe, mindössze havi összejövetelük alkalmából, amikor 1000-1200 hívük idejön, nõ meg a zöldségesünk forgalma, lévén az egyház tagjai vegetáriánusok.

A faluban nincs focicsapat, a pályán a rossz véget ért Benkõ Péter-féle vállalkozás alakított ki lovaspályát. Mostanság évente ha egyszer rendez a jelenlegi bérlõ amatõr díjugrató versenyt. A hölgyek a hastánc és jóga tanfolyamokon, a gyerekek pedig karate oktatáson vezethetik le fölös energiáikat. Mûködik a Idõsek Klubja, a Mûvelõdési házban pedig rendszeresen szerveznek alkalmi vásárokat. Úny, mint annyi más kistelepülés, apró örömökkel, kisebb-nagyobb gondokkal éli mindennapi életét.

Veér Károly