Üzleti reggeliken épülhet a vállalkozói közösség

Elindult a VOSZ Fejér Vármegyei Szervezetének új kezdeményezése

Reggel nyolckor már a feltálalt reggeli illata töltötte be a VIP lounge napfényes, stadionra nyíló terét, az asztaloknál falatozva, kávézva folyt a diskurzus, az esemény résztvevői ismerkedtek egymással.
A VOSZ Üzleti Reggelije egy találkozási lehetőség, ami arra hivatott, hogy a város VIP vállalatai és a vármegye vállalkozói között egyfajta hidat képezzen – tudtuk meg a felvezetőből.
A fő cél a közösségteremtés, egy olyan tér létrehozása, ahol kapcsolatok jöhetnek létre, együttműködések születhetnek, és ahol kérdéseket lehet feltenni, melyekre első kézből kaphatnak válaszokat a vállalkozók.
A felszólalók közül elsőként Halenár István, a VOSZ Fejér vármegyei szervezetének elnöke lépett a mikron elé, és köszöntötte a megjelenteket. Az elnök mindenekelőtt a párbeszéd szükségességére hívta fel a figyelmet, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy meg tudják szólítani a vállalkozók mind szélesebb rétegét. Ehhez erős alapot jelentenek a Székesfehérvári VIP Klub üzletemberei és a vármegyei VOSZ tagsága, akik meghívást kaptak az eseményre.
– A VOSZ küldetése, hogy segítse, támogassa a cégeket, ahogy az is, hogy közösséget építsen, mert együtt erősebbek vagyunk. Hiszünk a közösség erejében. Használjuk ki ezt az erőt, építsük a kapcsolatainkat, mert az együttműködés megkönnyíti az életünket – emelte ki az elnök.
– Ennek az egésznek igazán akkor van értelme, ha tényleg olyan előadókat, témákat tudunk idehozni, amelyek valóban megszólítják Fehérvár és az agglomeráció gazdaságának szereplőit – vette át a szót Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.
A városvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Fehérvár és környezetének gazdasági teljesítménye nem csak országos, de európai szinten is kiemelkedő – 2025-ben 4% körüli gazdasági növekedést produkált -, ami nem csak a térségre, de az ország egészére is jó hatással van. Ezt a kiugróan jó teljesítményt a gazdasági szereplők közötti együttműködésnek tulajdonította. Kifejezte abbéli reményét is, hogy az Üzleti Reggelik ezt tovább erősítik majd. – „Hajrá mindenkinek!” – zárta gondolatait a polgármester.
A köszöntőket követően Varga Gábor, a Gumiflex Kft. ügyvezetője mutatta be vállalkozását, elindítva ezzel azt a hagyományteremtő sorozatot, amit az Üzleti Reggeli célul tűzött ki: bemutatkozási lehetőséget biztosítani alkalmanként egy-egy vállalatnak, ehhez várják a jelentkezőket.
A levetített kisfilmből, illetve az ügyvezető által elmondottakból megtudhattuk, hogy a Gumiflex Kft. egy 35 éves, 120 főt foglalkoztató, évi közel 12 milliárdos árbevételt produkáló vállalat, mely ezzel a teljesítményével mára az ország harmadik legnagyobb árbevételével rendelkező, gumiabroncs-kereskedőjévé vált. Személy- és teherautókra, mezőgazdasági és ipari gépekre való gumiabroncsokat és felniket forgalmaznak.
Termékeik négy értékesítési csatornán keresztül érhetőek el: nagykereskedelem – országos lefedettségű viszonteladói hálózattal, flottamenedzsment, saját szerviz hálózat és online értékesítés.
A cégvezető fontosnak tartotta kiemelni társadalmi szerepvállalásukat is, mely alapvetően két fő irányba való elkötelezettséget jelent: 2021 óta támogatják a Fehér Vármegyei Szent György Kórház Alapítványát, valamint a Fejér Vármegyei Diáksport Egyesület Jó tanuló, jó sportoló pályázatának főtámogatói. A pályázatnak köszönhetően 2003 óta 50 diák nyerte el ezt a megtisztelő címet.
A szakmai előadók közül elsőként Nagy Brigitta, a VOSZ ügyvezető igazgatója kapta meg a szót, aki egészen a gyökerekig visszanyúlva mutatta be a VOSZ tevékenységét. Az 1988-as alapításkor érdekképviseletet, a kormányzati szervekkel konzultációs lehetőséget kívántak biztosítani a mikro, kis- és középvállalkozásoknak. Ezt a küldetésüket azóta is teljesítik.
– A VOSZ talán legismertebb tevékenysége a legjobbak díjazása. A Prima Gálákon nem csak az Év Vállalkozója díjakat adjuk át, de a kultúra, a tudomány és a sport legjobbjait is kitüntetjük, megyei szinten a Prima Díjakkal, országosan pedig a Prima Primissima Díjjal – mutatott rá a hagyománnyá vált esemény értékeire az érdekképviseleti vezető.
A vállalkozás-fejlesztés is az első számú célok között szerepel. Az elmúlt közel 30 évben ennek legerősebb eszközévé a Széchenyi Kártya Program vált, melynek termékeit a VOSZ irodái ma is közvetítenek. A legjobb hiteltermékek 3%-os, rendkívül kedvező kamattal érhetők el. Folyószámlahitel, likviditási hitel, lízing, mikrohitel – ezek a slágerek.
– A VOSZ szolgáltatásai, programjai a vállalkozások aktuális kihívásaira igyekeznek reagálni, segítséget nyújtani, ezek a likviditási, a beruházás-kivárási és a hatékonysági kérdések, az ESG megfelelések. A VOSZ válasza mindezekre: célzott eszköz és tudás. Eszközként kiváló a már említett Széchenyi Kártya Program, a tudást pedig az együttműködések, a különféle programok, szakmai események, online workshopok, és az ezeknek köszönhetően létrejövő kapcsolatok adják. Mindezt a VOSZ honlapja, illetve a VOSZ Irodák kapcsolják össze egy teljes egésszé – hívta fel a figyelmet az online felületre Nagy Brigitta.
A nemzetközi piacralépést hivatottak segíteni továbbá a VOSZ – FIVOSZ külképviseletek, elsősorban az USA, illetve Kína irányába induló export támogatását célozva, helyi képviseletet biztosítva – tudtuk meg a VOSZ vezetőjének előadásából.
Ezt követően Árokszállásy Zoltán, az MBH Bank Nyrt. Elemzési Centrum igazgatója tartotta meg előadását „Mennyire erős a forint?” címmel.
A vezető elemző elsőként arra a kérdésre adott választ, hogy hogyan teljesített a forint? A magyar valuta eleinte a régióval együtt mozgott, de ezt egy tartós erősödés követte, aminek eredményeként ma egy erős forintról beszélhetünk. Ennek okaként elsősorban a Nemzeti Bank új vezetésének új gazdaságfilozófiáját jelölte meg. A cél az infláció kordában tartása. Mindez persze hatással van a gazdasági szereplőkre is, az importnak kifejezetten kedvez, míg az exportőröket nehezebb helyzetbe hozza.
– Nem mindig volt ez így! – hívta fel a figyelmet a változásra az Elemzési Centrum igazgatója. – Magyarországon a 2010-es években a gyenge forint a gazdaságpolitika eszköze volt, ami az exporton keresztül támogatta a gazdaság növekedését. A 2020-as vírusválság, a 2022-es háború, az élelmiszerárak emelkedése következtében azonban a helyzet drasztikusan megváltozott. Valamit tenni kellett az infláció megfékezésére, az emelkedő energia- és élelmiszerárak mérséklésére, az import támogatására. Ha gyenge fizetőeszköz van, az nem segíti az inflációs cél elérését. A változás 2025 eleje óta érzékelhető markánsabban, amióta az új jegybank vezetés új gazdaságfilozófiája érvényesül. Ez tehát véleményen szerint a forint erősödésének a fő oka az elmúlt egy évben.
– Persze nem csak hazai faktorok vannak, a külföldi befektetők gondolkodásmódja, döntései, az amerikai dollár jelentős gyengülése egyaránt segíti a feltörekvő devizák, így köztük a magyar forint erősödését – fejtette ki az összefüggéseket az előadó.
A jegybank egyik legerősebb eszköze a kamatpolitika. Az elmúlt években a régióban jóval alacsonyabb kamatszintek voltak a jellemzőek, Magyarországon. Tavaly 6,5 százalékról indult, és lassan csökkenni kezdett. Az aktuális piaci várakozások további csökkenést predesztinálnak, és az áprilisi választások is hasonló hatással vannak a folyamatokra – értékelte a kamathelyzetet az elemző.
A JP Morgan Bank rendszeresen összeállítja és közzéteszi az aktuális kockázati felárakat, ami az ábrából is jól látszik, hogy 2007 óta nem volt ilyen alacsony. A lengyel és a magyar értékeket nyilván rontja a szomszédban dúló háború, ugyanakkor a befektetők – mivel a magyar jegybanktól kamatcsökkentést várnak – nagy volumenben jelennek meg a piacon, hogy kiaknázhassák még a magas kamatokat – mutatott rá az összefüggésekre az előadó.
Végül a devizaárfolyamok előrejelzéséről is szó esett:
– Ez az egyik legnehezebb dolog, rengeteg tényezőtől függ: a rövidtávú kamatkülönbözet, a dollárárfolyam, a globális hangulati ingadozások és más gazdasági fundamentumok is befolyásolják. Ezekből próbálnak a szakértők levezetni valamiféle egyensúlyi árfolyamot, és akkor még nem is beszéltünk a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérleg egyenlegéről, vagy épp a munkaerőről. Ez utóbbi tényezőnél az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy jelentős béremelkedések voltak Magyarországon. Míg 2022-23-ban azonban magas infláció mellett kellett véghez vinni a 15-20%-os béremelést, addig 2024 óta a helyzet megváltozott. Az inflációt, ha nehezen is, de sikerült megzabolázni. A 3% körüli érték mellett a tavaly előtt 16%-os, a tavalyi átlagosan 9%-os, valamint az idei garantált bérminimum 7%-os, a minimálbér 11%-os növekedését már meglehetősen nehéz kigazdálkodni. A várható trendekhez képest 30%-kal magasabbra emelkedtek a bérek – vázolta a bérszínvonal állapotát a vezető elemző.
– Ilyen helyzetben a devizaárfolyam gyengülése általában segíti a gazdaság alkalmazkodását. De az elmúlt egy évben nem ezt láthattuk. A 380 EUR/HUF árfolyam már nem gyenge. Ha az inflációt sikerül kordában tartani, úgy látjuk, további erősödés nem várható, esetleg inkább enyhe gyengülésre lehet számítani, hogy ezáltal a reálgazdaság kicsit jobb helyzetbe kerülhessen – ismertette a várható kilátásokat az MBH Bank képviselője.
Az elhangzottakat végül így összegezte Árokszállásy Zoltán: Az infláció 3% körül várható, az élelmiszerárak mára már inkább estek egy kicsit, a forint stabil, az EUR/HUF árfolyam 380-390 körül alakul, az új jegybanki filozófia pedig ki fog tartani.
Ezután Kozák Ákos gazdasági szakértő, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutatási igazgató előadása következett a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól.
– Az Egyensúly Intézetnél – akár a VOSZ-nál – mi is mindig a megoldást, azt keressük, hogyan tudunk ismét a növekedés útjára lépni. 2022 kultikus évünk volt, ekkor torpant meg a magyar gazdaság, és azóta nem sikerül javítani a gazdasági mutatókon. Ez az úgynevezett permakrízis. Egymást követő kisebb-nagyobb válságok fémjelzik, és ez a magyar gazdaságot különösen érintette – kezdte az elemzését a szakértő.
A magyar gazdaság erősen kapcsolódik a német gazdasághoz, az utóbbiban pedig súlyos problémák vannak, de mégsem okolhatjuk a bajokért csak őket. Érdemes megvizsgálni a magyar, és ennek tükrében a cseh, a lengyel és a szlovák iparszerkezetet is. Annak ellenére, hogy a versenytársaink erősebben kötődnek az automobilitás iparághoz, ami most gyengélkedik, náluk mégsem esett vissza a GDP. Vajon miért? Erre kellene közösen választ találnunk, mert ma már nem Ausztriát kell utolérnünk, hanem a lengyeleket. Elég lenne reprodukálnunk az ő sikereiket – vázolta a helyzetet a gazdaságkutatási igazgató.
– A gazdaság teljesítményét a GDP-ben szokás mérni, a magyar GDP az előző év azonos időszakához képest mindössze 0,5%-kal tudott bővülni, ezzel jelentősen lemaradt a 1,5%-os uniós átlagtól. Már ez sem túl jó hír, de a probléma mégis inkább az, hogy ezt a szerény teljesítményt is kizárólag a hazai fogyasztás generálja. Regionális szinten csak a románok előznek meg minket a fogyasztásban, amire tulajdonképpen büszkék is lehetünk, hiszen ez egy jó adat. Mégis a magyar gazdaság gyengeségének fő oka az, hogy kizárólag ez a tényező dinamizálja a gazdaság növekedést – mutatott rá a lényegre az elemző.
Kozák Ákos az okokat is megfogalmazta, ezek egyikeként magát a gazdaságpolitikát jelölte meg, ami arról szólt, hogy a fogyasztást magas szinten kell tartani, mert ez viszi előre a gazdaságot. Ugyanakkor rávilágított, a helyzet az, hogy ez szinte biztosan nem lesz elegendő az egészséges növekedéshez.
2024-ben kerekítve 81 ezer milliárd forint volt Magyarországon a háztartások fogyasztása, ennek jelentős részét azonban nem a kézzel fogható termékek, hanem a szolgáltatások adták. Önmagában ez még nem lenne probléma, hiszen ez a modern, fejlett társadalmakban jellemző. A gond az, hogy még néhány éve a GDP-hez mért beruházás a GDP 27%-a volt, ami brutálisan jó szám, az most lement 20-22%-ra. Ezzel pedig sok ezer milliárd forintot veszítettünk el. A vállalatok nem tudják eladni a termékeiket, a meggyengült nemzetközi és benne az európai gazdaság nem elég erős ahhoz, hogy képes legyen felvenni a magyar termékeket – vázolta a helyzetet a szakértő.
– Ez az év szerencsére, már várhatóan a növekedés éve lesz, de még idén sem lesz képes egészségesen teljesíteni a magyar gazdaság. 2027-től azonban az induló beruházások már megágyazhatnak a növekedésnek, de jelenleg még mindig nagyon rossz számokat láthatunk a beruházások területén – összegezte a helyzetet Kozák Ákos.
– A munkaerőpiac viszont valódi támasza a magyar gazdaságnak – folytatta a gondolatot -, ez egy 4,6 millliós foglalkoztatotti tábort jelent. Növekvő reálbér jellemzi, ami azt jelenti, hogy van megtakarítás a háztartásokban, ami tovább erősítheti a fogyasztást.
A korábbi feszes munkaerőpiac lazulni látszik, a munkanélküliségi ráta a többi makrogazdasági mutatóhoz képest egy egészséges mutatónak mondható, 4,6%. Ha azonban a gazdaság nem tud élénküli, elképzelhető, hogy ez a szám romlani fog – tárta elénk  a jövő egy lehetséges forgatókönyvét.
– Érdemes a vállalkozások demográfiai mintázatára is rápillantanunk – hívta fel a figyelmet a szakértő. – A magyar és a szlovák gazdaság jellemzője, hogy arányaiban sok a mikrovállalkozás, és ezek a legkisebb vállalkozások adják a foglalkoztatottság nagy részét. Ez azonban méreggazdaságossági kérdéseket vet fel. Azt mindenki tudja, hogy a nagyobb cég hatékonyabb tud lenni. A sok mikrovállalkozás tehát egyfajta korlátja is a magyar gazdaságnak – mutatott rá az egyik gyenge pontra a gazdasági szakember.
Az elmúlt 10 év gazdaságpolitikai modellje a munkaerőre, az egyre növekvő tőkebeáramlásra épült, ez idő alatt 860 ezer ember került be a munkaerőpiacra, ami dicséretes. Ugyanakkor itt az ideje megtalálnunk a következő 10 év gazdaságpolitikai modelljét. Ehhez új eszközökre van szükség – foglalta össze a közeljövő legfontosabb feladatait Kozák Ákos.
A kéthavonta tervezett, ingyenes, ám regisztrációhoz kötött eseményre a Székesfehérvári VIP Klub üzletembereit és a vármegyei VOSZ tagságot várják a rendezők.
Minden alkalommal más és más érdekes témát járnak körül, az üzleti és gazdasági élet aktuális kérdéseitől a város és a megye fejlesztési programjain át a közigazgatási ügyintézési folyamatokig, valamint a vármegyei sportélet és a vállalkozói menedzsment kérdéseiig.
A meghívott előadók és szakértők nemcsak tájékoztatást adnak, hanem gyakorlati, azonnal hasznosítható megoldási javaslatokkal is igyekeznek támogatni a résztvevőket. Az eseményeket követően a szakértők – ahogy ez alkalommal is – kerekasztal-beszélgetések formájában válaszoltak a felmerülő kérdésekre.

Cseh Teréz