Adonyban jó évet zártak, és idén még jobbra számítanak
Ronyecz Péterrel, Adony város polgármesterével a tavaly szépen felújított polgármesteri hivatalban beszélgettünk. Elmondta, hogy a 2008-ban képzõdött tartalékból végezték el a munkálatokat, de így is kicsi a hivatal. Tervezik a bõvítést, ám a tetõtér beépítése nem igazi alternatíva, esetleg további bõvítésekben lehet gondolkodni, vagy inkább új helyre költöznének, a volt járásbíróság épülete tûnik alkalmasnak, ahol most az iskola alsó tagozata mûködik.
– Milyen évet zártak 2008-ban?
– Kifejezetten jó év volt a tavalyi. A képviselõtestület összecsiszolódott, hatékonyan végzi a munkáját. 500 millió forint értékben kötvényt bocsátottunk ki, ebbõl 300-at lekötöttünk, a többibõl pedig kiváltottuk a korábbi hitelünket. Hatszázmilliót nyertünk járdaépítésre, elkészült a csapadékvízelvezetés, 100 milliós megtakarításunkból a hivatal felújítása, az akadálymentesítés. Sok rendezvényünk volt, a hagyományosak mellett nagy sikere volt egy új programunknak is, hittel kapcsolatos elõadássorozatot tartottunk. A korábban csökkentett építményadót tavaly sem kellett emelnünk, mégis a korábbi bevétel többszörösét fizették be. Legnagyobb betelepült cégünk, a Magtárház megépítette az uszálykikötõt, és megvette a hozzá leágazó vasútvonalat is.
– És kistérségi szinten?
– Itt sem volt anyagi gond, inkább a pártpolitika mérgezte meg az együttmûködést. 2005-ben határoztunk a kistérségi tanuszoda felépítésérõl, közös fenntartásáról. Márciusban adjuk át a Kerex Kft., által épített uszodát, azonban a fenntartásról el kell gondolkodnunk, hiszen három település jelezte, hogy ebbõl ki kívánnak vonulni. Január elsejétõl kistérségi fenntartásban mûködik a központi orvosi ügyelet, valamint a házi szociális gondozás. Gondolkodtunk az iskolai integrációról is, ám ez meghiúsult, viszont az óvodai intézményi társulás el fog indulni.
– Mit tervez a város 2009-ben?
– Az átlagosnál jobb, mintegy 970 milliós költségvetésbõl gazdálkodhatunk, most fordult elõ elõször, hogy nem a túltervezett kiadásokat kellett lehúzni, hanem inkább hozzá tudtunk adni. Így több jut az elõzetesen tervezettnél az oktatásra, kultúrára, az elsõ lakásba költözõk támogatására, a sportra, 10%-kal több támogatást tudunk nyújtani civil szervezetinknek, a polgárõrségnek. Ez nem azt jelenti, hogy bõség van, hanem mindössze a korábbi évek munkája hozta meg a gyümölcsét, hiszen minden racionalizálást, leépítést elvégeztünk, ráadásul szépen érkeznek a helyi adóbevételek is. Több dologra szeretnénk pályázni: utak aszfaltozására, a mûvelõdési ház felújítására, alternatív, gazdaságos hõközpontra, amely intézményeink fûtését látná el. Persze mindent meghatároz, hogy végül is hol lesz a hivatal. Tervezünk járdaépítéseket, a közterek, zöldfelületek szépítését, a piactér burkolását. A Leader-program keretében pedig egy római kori kõtár létrehozásán fáradozunk, amely a kastélyparkban kapna helyet, felhasználva a régi víztorony épületét.
– Végezetül szóljon néhány szót a kistérség terveirõl!
– Legfõbb feladatunk a kistérségi buszközlekedés javítása, ennek részeként finanszírozzuk a települések gyerekeinek beutaztatását a tanuszodába. Ahogy említettem megoldandó feladat a tanuszoda mûködtetése, fenntartása is. Másik feladatunk a házi szociális gondozás és a jelzõrendszeres riasztás térségi szintû megoldása. Ez utóbbira sajnos még nincs mûködési engedélyünk, ugyanis egy jogszabályi változás miatt az erre a célra megvásárolt technika nem alkalmas. Összességében az a célunk, hogy minél több forrást tudjunk szerezni a kistérségnek is.
Veér Károly