Veszprémben az EKF után is pezseg az élet

Veszprém Európa legélhetőbb városainak élvonalába tart

– Milyen hatással van a lezárult Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat a város további életére?
– A pályázatunkat alapvetően a stratégiai víziónkra építettük: a cél, Európa legélhetőbb városainak élmezőnyébe jutni a kis- és közepes városok közötti rangsorban. A legutóbbi, 2019-es felmérésben a 79-es listán Veszprém az 54. helyen szerepelt. Izgatottan várjuk az újabb adatokat, remélve, hogy az EKF-projektnek köszönhetően előbbre jutunk, és elérjük, vagy legalább megközelítjük az áhított első húsz pozíció valamelyikét. Mindez üzenetértékű.
– Az Európa Kulturális Fővárosa cím egy város- és közösségfejlesztési eszköz, segítség, hogy gyorsabban elérhessük a kitűzött céljainkat. A mi közösségünk jól sáfárkodott ezekkel a javakkal, sikerült kiaknáznunk az ebben rejlő lehetőségeket.
– Maga a program három, jól elkülöníthető részből áll. Az első a pályázat: megírás, célkitűzés – igazodva a városstratégiához -, majd a megmérettetés a nemzetközi zsűri előtt. Ezt az akadályt sikeresen vettük, elnyertük a címet. Izgalmas, érdekes időszakot éltünk meg ennek kapcsán, hiszen a város jövőjét tervezhettük.
– A második szakasz magáról a végrehajtásról szólt. Ahhoz, hogy sikeres rendezvényeket tudjunk lebonyolítani, meg kellett találnunk azokat a civil és önkormányzati partnereket, akikkel közösen mindezt levezényelhetjük. Az infrastrukturális beruházásokat Veszprém városa bonyolította le, de fontos tudni, hogy a programok döntő részét civil szervezetek, vállalkozások adták, méghozzá regionális szinten. Várpalotától Sümegig, Bakonybéltől Marcaliig, a Balaton déli partjáig bezárólag összesen 117 önkormányzat vett részt ebben a projektben.
– Jó programokat hívtunk életre, amit a közönség vissza is igazolt, de ami a legfontosabb: megyei jogú városként közösséget tudtunk magunk köré szervezni. Megszerveztük saját magunkat, és egymásra találtunk a környező településekkel is. Bizalmat építettünk. Nem azt kerestük, ki nyerhet többet, hanem arra koncentráltunk, hogy pozitív értelemben élni tudjunk a lehetőséggel, mindannyiunkat előbbre vigyen, építsen mindez. 2019-ben 117 településsel vágtunk bele, és 2023 év végén ugyanennyien, együtt fejeztük be a munkát. Mindvégig társak tudtunk maradni. Felépítettük közösen a szükséges infrastruktúrát, és sikerre vittük a programokat.
– A harmadik terminus mindennek az öröksége, és annak fenntartása. Programok, fesztiválok, közösségek, intézmények, melyek elindultak, megújultak, lehetőséget kaptak 2023-ban, most azon dolgoznak, hogyan tudják mindezt tovább vinni, tovább éltetni.
– Kihívás maga az infrastruktúra is, hiszen azt fenn kell tudni tartani, hosszú távon is működtetni kell. Ezek döntő részénél már megtaláltuk azt az üzemeltetőt – városi intézményt, vagy épp vállalkozást -, amely kiválóan képes hasznosítani ezeket az épületeket. A többségük jól működik, fizetik a bérleti, vagy épp a vagyonkezelői díjat.
– Új intézményünkké vált a CODE, melyet az egykori megyei művelődési központból alakítottuk ki. Ez egy különleges digitális élményközpont, unikális hely, melyhez hasonló sincs egész Közép-Európában. Ez egy olyan immerzív tér, olyan virtuális valóságot, élményt teremtő technológia, illetve környezet, amely teljesen magával ragadja a látogatót, mintha egy másik valóságba lépnénk be. Mindez, ha jól csináljuk, az új digitális művészetek, a médiaművészetek magyarországi bázisává válhat, mert ez a nem titkolt célunk vele. A megvalósításában egyetemi együttműködésekre is építünk, szeretnénk, hogy ne csupán egy bemutatótér, egy turisztikai attrakció legyen, hanem mindez tartalmi háttere, háttérbázisa legyen a kreatív iparunknak. Olyan tartalmakat hozhatunk itt létre, amelyeket aztán világszerte értékesíteni tudunk a hozzánk hasonló digitális központoknak, múzeumoknak. A CODE-ot saját cégünk üzemelteti, az önkormányzat állja a fenntartásának jelentős részét.
– Hogyan tovább az EKF után? Milyen új célokat tükröz az elfogadott költségvetés?
– Azzal, hogy véget ért az EKF-program, az élet nem állt meg, a stratégiai céljaink mentén haladunk tovább. Olyan látványos fejlesztési programjaink, amelyeket a Modern Városok Program, vagy az EKF biztosított, jelenleg nincsenek, kicsit csendesebb évünk lesz, az idei inkább a tervezés költségvetése lett.
– Persze azért most sem maradunk fejlesztések nélkül, hiszen a TOP Pluszos pályázatok, illetve a Versenyképes Járások Programok a végrehajtási szakaszhoz értek. Közintézmények megújítása, úthálózatkorszerűsítés, akadálymentesítés szerepel ezekben, több helyszínen is, az egészségügyi intézményeknél, a szakrendelőnél.
– Van két nagyobb programunk is, az egyik a Petőfi Színház felújításának II. üteme, ami még a Modern Városok Program folytatása, a másik pedig egy új sportcsarnok építése az egykori uszodánk helyén, a Március 15. utcában. Itt a támogatási, sőt már a kiviteli szerződést is aláírtuk.
– Szeretnénk létrehozni továbbá – ugyancsak egy nyertes pályázat keretében – egy korszerű elektromosbusz-töltőállomást a Haszkovo autóbuszfordulóban, mely Veszprém egyik legforgalmasabb buszközlekedési csomópontja. Ez biztosítja majd a VBUSZ Kft. elektromos buszainak a töltését. A projekt újszerűsége a töltőrendszert komplex módon üzemeltető energiamenedzsment rendszerben rejlik. A napsütéses időszakokban a napelemekkel termelt fölös energiát egy energiatároló egységbe irányítjuk, így a buszokat az éjszakai órákban is tölteni tudjuk. Reményeink szerint ennek köszönhetően hosszú távon olcsóbbá válhat a közösségi közlekedés, és a fejlesztés keretében magát a teret is rendezni tudjuk.
– Az említett EKF év örökségei természetesen a költségvetésben is megjelennek. A megszokott fesztiválkínálatunkat idén is biztosítjuk, sőt új elemekkel is gyarapodtunk.
– Az idősotthonainknál lesz még egy-két jelentősebb beruházás, illetve a terveink szerint az egyik általános iskolánkat fogjuk részben felújítani. Ezek is TOP Pluszos forrásból valósulnak meg.
– Egy különleges tétel, az úgynevezett Közösségi Költségvetés is megjelenik a sorok között. Mit takar ez?
– Tavaly kezdtünk egy új programot, ami ilyen címmel futott. 100 millió forintot különítettünk el a költségvetésben, és arról, hogy milyen beruházásokra költsük, közvetlenül a város lakói dönthetnek.
– Felhívást tettünk közzé, majd két ütemben bonyolítottuk le a pályáztatást. Első körben a beérkező ötleteket, javaslatokat a Városfejlesztési Iroda munkatársai dolgozták fel. Átnézték, mi az, ami ténylegesen megvalósítható, önkormányzati tulajdonon van, reálisan kivitelezhető. Készítettünk mellé egy árkalkulációt is, hogy ezek nagyjából mekkora forrást igényelnek. Ily módon 93 javaslat született, ezeket aztán megversenyeztettük. Elindítottunk egy szavazást az interneten. Az első három befutó, melyekre a legtöbb szavazat érkezett, az idei évben megvalósulhat.
– Szeretnénk ezt hosszú távon hagyománnyá tenni, mert nagyon kreatív ötletek születtek, melyeket tényleg érdemes évről évre haladva életre hívni.
– A közelmúltban a város egy mikroerdőt is telepített?
– Sajnos évtizedeken át ahhoz szoktunk, hogy a zöldterületeinken a rend az, ha a füvet tövig nyírjuk. Ezzel azonban rengeteg hasznos élőhelyet tönkre teszünk, ami jelentősen rontja a biodiverzitást. Ennek a problémának az orvoslására vettünk át egy Európában már jól működő gyakorlatot: a város erre a célra kijelölt közterületein engedjük, hogy a természet saját maga formálja magát. Meglepő, hogy milyen gyönyörű szép virágok bújnak ki így a földből. A méhek, a rovarok gyorsan birtokba is vették ezeket az élőhelyeket. Nem véletlen, hogy a Vadvirágos Veszprém Programunk keretében immáron egy városi méhészetet is telepítettünk, a lakótelepi mézet pedig értékesítjük.
– Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódik a 10 millió Fa Program keretében, közösségi összefogással telepített Miyawaki-erdőnk is, ami mindössze 250 négyzetméter, mégis valódi erdőként hat. A környezeti ártalmaknak fokozottan kitett városi térségekben ez egy újabb eszköz az ökológiai védelemre, a biodiverzitás növelésére. Ezt a különleges megoldást Akira Miyawaki japán botanikus professzor dolgozta ki, felismerve, hogy a természetes erdőtársulások meglepően sűrűek és fajgazdagok. A kis területen létrehozott növényközösség tagjai – 30-50 különböző fafaj és cserje egyedeit ültetik szorosan egymás mellé – a kis tőtávolságnak köszönhetően védik és támogatják egymást, így a terület rendkívül gyorsan bebokrosodik. A sűrű növényzet rendkívül hatékonyan csökkenti a városi hőszigethatást, megköti a szálló port, emellett gazdag élőhelyet biztosít az állatvilágnak. A rovarok, a beporzók, a madarak és a hüllők mellett idővel akár sünök is beköltözhetnek a biztonságot nyújtó sűrűbe.
– Az Élhető Város Stratégiában ezek nagyon fontos elemek. Vigyázzunk a zöld területekre, napenergiát hasznosítsunk, és tároljunk akkumulátorok segítségével. Nagy sikerként könyvelhettük el, hogy buszflottánk egy része már elektromos, hogy vannak szintén elektromos V-Bike állomásaink, vagyis van egy már három éve sikeres Közbringa Programja is a városnak. Ezzel is próbáljuk csökkenteni a gépjárműforgalmat, különösen a belvárosi területeken. Szeretnénk még látványosabban előre menni, keressük a jó nemzetközi gyakorlatokat, jó példákat, hogy ezek közül minél többet meghonosíthassunk Veszprémben.
– A hírek szerint a Közszolgáltató Zrt. is átalakul, mit várnak ettől az átszervezéstől?
– A kulturális fővárosi év után fontosnak tartottuk, hogy a hatékonyság érdekében újragondoljuk a város gazdasági társaságainak a feladat- és hatásköreit. Két erőközpontot hoztunk létre, az egyiket a Városi Közszolgáltató Zrt. bázisán, itt az elsődleges feladat a klasszikus városüzemeltetés: parkgondozás, hőszolgáltatás, parkolók kezelése.
– Több cég összevonásával hoztuk létre a másik erőközpontot, egy vagyongazdálkodó gazdasági társaságot, mely az intézményeink egy részének a tényleges üzemeltetéséről gondoskodik – mint például a Hangvilla vagy az ActyCity -, és emellett az önkormányzati ingatlanok hasznosítását, az állomány felmérését, a közfeladatokba való bevonását, bérbeadását, esetleg értékesítését végzi.
– Az alapműködéshez szükséges forrást mindkét cég esetén – ahogy minden városi fenntartású intézményünknél a múzeumtól a könyvtáron, az állatkerten át – az önkormányzat biztosítja, de célul tűztük ki, hogy valamennyien minél több bevételre tegyenek szert a tevékenységükből, ezzel hozzájárulva a fenntartásukhoz.
– Több, mint 15 éve áll a város élén. Visszatekintve, hogyan élte meg ezeket az éveket?
– Veszprém polgármesterének lenni – én úgy fogom fel -, isteni ajándék. Minden nap úgy ébredek, hogy nem tudok eléggé hálás lenni azért, hogy a városért dolgozhatom. Persze, amikor beérek a munkahelyemre és eltelik pár óra, már kevésbé ilyen romantikusan élem meg a mindennapi problémákat, de ilyenkor erőt ad az, hogy tudom, Veszprém egy nagyon jó és erős közösség. Nyilván vannak vitáink, de ez természetes. A fejlesztő típusú városvezetők rendszerint bátran próbálnak előre menni, új funkciókat keresni egy-egy épületre, nagyobb felújításokba belevágni, felkészülni a feladatokra, és mindez konfliktusokkal jár. Érdeksérelem, félelem a változástól – ezek feloldása csak sok-sok beszélgetéssel, tájékoztatással, személyes találkozással lehetséges. Egy polgármesternek – ahogy én gondolom -, arra is késznek kell lennie, hogy ő is meggyőzhető legyen, hiszen egyikünknél sincs ott a bölcsek köve. Bármennyire is hiszünk egy ügyben, az igazunkban, ha az a többség ellenállásába ütközik, akkor vissza kell lépnünk. Volt már erre példa, hogy meggyőztek minket, nem biztos, hogy az a helyes irány, amit mi annak tartottunk. Szerintem fontos a kompromisszumkészség, a nyitottság, ez meg kell, hogy legyen egy polgármesterben.
– No, meg, itt kell élni! Nem csak vezetni kell a várost, hanem élni is kell benne, mert akkor érzi azt az ember, hogy ténylegesen milyen irányba érdemes lépni, és így nyilvánvalóan kevesebb ellenállásba is ütközik. Az a fontos, hogy az alapvető célokban a város közössége, a döntő többség egyetértsen. Veszprém megérdemli, hogy európai mércével tudjuk mérni a teljesítményünket, ezért próbálunk dolgozni minden nap.
Cseh Teréz