Ahogy arról lapunk is beszámolt, 2008. július elsejétõl a Fejér megyei Pusztaszabolcs is városi rangot kapott régiónkban. Ezért Czompó István polgármesterrõl nem elsõsorban az aktualitásokról, hanem a várossá válás folyamatáról beszélgettünk.

6500 lakosával Pusztaszabolcs 2001-tõl Fejér megye legnagyobb nagyközsége volt, ám a városok közül ma nem a legkisebb. Négyszer futottak neki a városi rang elnyerésének, 2004, 2005 és 2007 után tavaly végre sikerült.
– Beláttuk, hogy erõsségeink mellett vannak hiányosságaink, ezeket az elmúlt évek alatt pótoltuk. 2004-ben nagyon gyenge volt például a belsõ úthálózatunk aszfaltozottságának szintje, ezért azonnal terveket készítettünk a pótlásra. Százmilliós hitelt vettük fel, így saját erõbõl megépülhetett 6-7 km út. Befejeztük a hosszúra nyúlt csatornaprogramot, majd 2006-ra az árokrendszer is kiépült pályázati segítséggel. Jelentõs vasúti csomópont vagyunk, 1963 óta van középiskolánk, a lakosság ellátottságának szintje megfelelõ.

Pusztaszabolcsra régebben a mezõgazdaság túlsúlya volt jellemzõ, ám a gépesítés elterjedésével, majd a rendszerváltozás után a tulajdonviszonyok átrendezõdésével egyre kevesebb emberre volt szükség az agráriumban. Így átalakult a foglalkoztatottság szerkezete. Jelenleg a munkaképes lakosságból (3,4%-os a munkanélküliség) 845-en dolgoznak helyben, míg 1544-en máshol vállalnak munkát. Érdekesség, hogy kb. százan viszont vidékrõl járnak a kisvárosba dolgozni.
– Legnagyobb munkaadónk a négy éve Budafokról idetelepült Heitz Élfurnér Mûvek. A német tulajdonú vállalat Közép-Európa legnagyobb élfurnér üzeme, és mintegy 120 fõnek ad munkát. Szintén a volt gépállomás területén található a félszáz embert foglalkoztató, tömítéstechnikával foglalkozó Lédem 2000 Kft., amely további bõvülést, fejlesztéseket tervez. Ugyanennyien dolgoznak a Stadler vasúti kocsijavító üzemében is, õk a vasút területén a Flirt vonatok karbantartását végzik. 2007-es betelepülésükkel a MÁV terület is sokkal esztétikusabb lett, egyébként õk is fejlesztést, bõvítést terveznek. Van kenyérgyárunk, vannak szép számmal õstermelõink, méhészeink, és természetesen kisipari szolgáltatóink is. Az önkormányzat is nagy foglalkoztató, hiszen iskolánk, két óvodánk – amelyek 2008. közepe óta közös gazdasági irányítás alatt vannak –, könyvtárunk, mûvelõdési házunk, középiskolánk is van.

Az egészségügy területén 3 felnõtt- és egy gyermekorvosi körzettel, egy fogorvossal és három védõnõi körzettel büszkélkedhetnek. Kész terveik vannak egy új egészségügyi centrum létrehozására, ahol három orvosi rendelõ mellett a nõvédelmi tanácsadás is helyet kapna. Tavaly pályáztak a mûvelõdési ház felújítására, azonban nem nyertek, ám az idén újból próbálkoznak.
– Sajnos a pályázatok terén nem vagyunk valami sikeresek, kisebb támogatásokhoz sikerült csak jutni. Pedig szükség lenne ezekre a pénzekre, hiszen az 1993-ig nagyon jó állami finanszírozás azóta egyre romlik, csökkennek a normatívák, és nõnek a feladatok. Ha iparûzési adóbevételünk a válság miatt csökken, elég nehéz helyzetbe kerülünk. Ugyanakkor kényesen vigyázunk a mûködõképesség fenntartására, 1998 vége óta nincs mûködési hitelünk, és nem is engedjük ezt meg magunknak.

Pusztaszabolcson gazdag a civil élet, huszonegy szervezet mûködik a kultúra, a sport, a szabadidõsport, a hobbitevékenységek, és a karitatív munka területén. Õk az önkormányzat segítségével úgy-ahogy tudnak pályázni.
– Csányi Kálmán gimnáziumi igazgató – aki nem mellesleg önkormányzati képviselõ is – vezetésével mûködik a hagyományõrzõ, hagyományteremtõ alapítvány, akik eddig tizennégy községtörténeti füzetet adtak ki. Havonta megjelenik a Szabolcsi Híradó címû újságunk, és négy éve van saját televíziónk. Gazdagnak mondható rendezvénykínálatunk is. 1999 óta minden július hétvégéjén megrendezzük a Szabolcs Napokat, idén nyolcadszor kerül sor augusztusban az Életmód és Szenvedély Napjára. Katolikus templomunk különleges orgonájára alapozva évente 6-8 alkalommal rendezünk hangversenyeket, neves zenészek közremûködésével. Várunk mindenkit, látogasson el fiatal városunkba!

veér