Az elmúlt évszázad viharai által elszakított határ menti térségek szempontjából a hálózati kapcsolatok újjáépítésénél többrõl van szó: ezek az utak, hidak, vasútvonalak mindig gazdasági és területfejlesztési jelentõségûek.
A 2007-ben alapított Hét Határ Önkormányzati Szövetség egyik legfõbb célkitûzése, hogy a kettõs perifériának számító határ menti térségek felzárkózásához szakmai és politikai segítséget nyújtson. Ennek megfelelõen rendeztük meg 2007. december 14-én elsõ konferenciánkat a Szeged–Temesvár, illetve a Nagyvárad–Fiume vasút ügyében, és február 1-jén a másodikat az Ipoly-hidak, valamint az Ipoly-völgyi vasút újjáépítése tárgyában.
Az ipolysági konferencián jelen volt és elõadást tartott Alejandro Checchi Lang úr, az Európai Bizottság Regionális Fõigazgatóságának a magyar nemzeti fejlesztési tervért is felelõs igazgatója, valamint Colin Wolfe úr, ugyanezen igazgatóság területi együttmûködésekért felelõs osztályvezetõje, aki egyébként Magyarország csatlakozási folyamatában is kulcsszerepet játszott.
Checchi Lang úr felhívta a figyelmet arra, hogy a hídépítés önmagában nem lehet cél: minden európai forrásból megvalósított infrastruktúrafejlesztés esetén bizonyítani kell a gazdasági, térségfejlesztési hatásokat. Ezért a legfontosabb feladat az elmaradott térség egészét érintõ, átfogó fejlesztési stratégiai dokumentum összeállítása. Ebben a stratégiában kell kijelölni a hiányzó hidak szerepét. A magyar és szlovák ügyekért felelõs igazgató a térségben Salgótarjánt látja olyan potenciállal rendelkezõ településnek, amely ennek a fejlesztési munkának a koordinátora lehet.
Colin Wolfe elõadásában a lehetséges forrásokról beszélt. E tekintetben az Európai Területi Együttmûködés Operatív Program magyar–szlovák alapjának 2.4-es prioritása jöhet szóba, ahol a határfolyókon történõ átkelési lehetõségek javítására lehet pályázni. Ugyancsak javasolta az EGTC-rendelet alkalmazását, amely éppen az ilyen fejlesztési projektek megvalósítását segíti. Ugyanezekre a megoldásokra hívta fel a figyelmet Hámory Jenõ, a Miniszterelnöki Hivatal kormány-fõtanácsadója is, aki a konkrét hídépítések financiális hátterérõl, azon belül is a májusra várható ETEOP-kiírásról tartott elõadást. A pályázatok elkészítéséhez kapcsolódóan a fõtanácsadó konkrét javaslatokat is megfogalmazott.
Az EGTC-k megalapításával kapcsolatban Bauer Edit szlovákiai európai parlamenti képviselõ asszony is felhívta köszöntõjében a figyelmet a március 1-jével kínálkozó lehetõségekre, hiszen a magyar után a napokban a szlovák parlament is elfogadja a vonatkozó törvényt.
A konferenciára meghívást kapott a két ország közlekedési minisztere is, õk azonban csak szakértõik útján képviseltették magukat. Ajtay Szilárd (GKM) bejelentését taps kísérte, miszerint a Szécsény melletti pösténypusztai híd újjáépítéséhez szükséges idei összeget a 2008-as magyar költségvetésbe sikerült beépíteni. A tavaly novemberben aláírt külügyminiszteri szerzõdésben szereplõ két híd egyikének építése tehát megkezdõdhet. Mint Molnár Katalin, a szlovákiai Bussa község polgármestere, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás elnöke elmondta, az ETEOP kiírásra pályázatot nyújtanak be, és ha nyernek, akkor a magyar költségvetésben szereplõ összeg részben kiváltható lesz. A pályázat benyújtásának ma gyakorlatilag egyetlen akadálya van: a híd üzemeltetésével járó feladatokat Besztercebánya megyének át kellene vennie a szlovák államtól. Ez a feladatátadás folyamatban van.
Elgondolkodtató viszont, hogy a szlovák közlekedési minisztérium szakértõje, Marian Viazanko a párkányi televíziónak a helyszínen adott interjújában egyértelmûvé tette, hogy a szlovák kormány a térségben 2010-ig semmiféle fejlesztést nem tervez.
Az mindenesetre nagy eredménynek számít, hogy a 90-es évek közepén indult lobbitevékenység eredményeként két híd újjáépítésére legalább az esély megvan. A konferencián Kiss Károly teamvezetõ ismertette a Fõmterv által 2003–2004-ben elkészített vizsgálat eredményeit. A Hajós Bence hídmérnök által feltárt 47 egykori Ipoly-híd közül a tanulmány 29-et talált visszaállíthatónak, és konkrétan 11 híd (egészen pontosan 10 híd és a Visk–Tésa közötti közút) újjáépítésére tett javaslatot. Mint a jelenlévõ tervezõ cégek, intézmények képviselõitõl megtudhattuk, a 11 projekt közül szinte mindegyikhez elkészült a tervdokumentáció, több ezek közül az engedélyezési szakaszba jutott. Becsey Zsolt európai parlamenti képviselõ, az önkormányzati szövetség elnöke zárszavában felhívta a figyelmet, hogy számos igen nagy költségvetésû projekthez képest az Ipoly-völgy újjáélesztése ezen hidak újjáépítésével töredék összegbõl megoldható volna, miközben ezen beruházások gazdasági, turisztikai és fõként lélektani hatása jóval nagyobb, mint több megaprojekté.
A konferencián több felszólaló (többek között Medvácz Lajos Balassagyarmat polgármestere, a társrendezõ Ipoly-Ipeµ Eurorégió elnöke és Lõwy János Ipolyság polgármestere) is kiemelte az Ipoly-hidak lélektani hatását, amely a ma még szunnyadóban lévõ térségfejlesztési szándékok ébredése szempontjából volna nagyon fontos.
A jelenlévõ brüsszeli szakértõk érdekes módon nem is a konferencia fõ témájában látnak esélyt a gyors beavatkozásra. A rendezvény záró szekciójában az Ipoly-völgyi vasút sorsa került szóba. Elsõként dr. Serfõzõ András (az Ipoly-hidak vegyesbizottság társelnöke), majd Wollent József (az ipolysági régiófejlesztési ügynökség igazgatója) beszélt a vasútvonal makrotérségi vonatkozásairól. Az egykori Párkány–Losonc vonalból mindössze 6,3 km hiányzik. Serfõzõ András ezt a 6,3 km-t a kelet–nyugati, Wollent József az észak–déli szállítási kapcsolatok szempontjából tekintette kulcsfontosságúnak. A Zólyom–Vác vonal újjáépítésére vonatkozóan az ezredfordulón szakértõi vizsgálat is készült, amely kimutatta, hogy (akkori áron) mintegy 17 millió eurós beruházással magas színvonalú szolgáltatások biztosítására képes vonal alakítható ki. Checchi Lang úr a konferenciát követõ állófogadáson érthetetlennek mondta, miért nem épül meg a kérdéses szakasz, és arra bíztatta a jelenlévõket, hogy tegyenek lépéseket a nyúlfarknyi vasútvonal újjáépítésére.
A konferencia utolsó elõadását Fodor Illés, a Kisvasutak Baráti körének alelnöke tartotta a nagybörzsönyi kisvasútról, amelynek fejlesztése napirenden van. Tavasztól Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta, valamint Szob és Márianosztra között lehet utazni a vonalon. A két szakasz összekötésén túl tervezik a Nagybörzsöny és a szlovákiai Ipolypásztó közötti egykori vasúti szakasz újjáépítését is, ami a térség különleges turisztikai látványossága lehetne.
Mint Becsey Zsolt zárszavában kiemelte: az Ipoly-völgyi hidak újjáépítéséhez megvan a szakértõi háttér, megvan a civil oldali kezdeményezés ereje is, volna ambíció a hidak újjáépítésére, amihez most az anyagi források is részben biztosíthatóak. A politikai szándék nem elég erõs. Ezért Molnár Katalin felhívásához csatlakozva a Hét Határ Önkormányzati Szövetség kezdeményezi a két ország közlekedési tárcáinál és az Európai Bizottságnál az Ipoly-hidak közös projektcsomagként történõ kezelését, valamint a hidakhoz kapcsolódó, átfogó térségfejlesztési stratégiai program elkészítését.
A konferencia elõadásai elérhetõek a www.istergranum.hu oldalon.
Forrás: Istergranum.hu