Szent Imre az egész világé!
Székesfehérvár élen jár a szent kultuszának ápolásában

Az volt a cél, hogy Szent Imre születésének évében, Szent Imre születésének helyére vándorolhassanak a világ minden tájáról a mûalkotások. 15 helyiségben közel 150 tárggyal találkozhatunk, amit kb. 50 helyrõl kölcsönzött a székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum. A nemzetközi millenniumi kiállítás megnyitása (augusztus 11.) után az Országos Szent Imre Nap augusztus 18-i programjában a Lengyelországból visszatért kettõs kereszt ereklye fogadása, díszelõadás, ünnepi hangverseny, emléktábla koszorúzás, szentmise is szerepelt.

A Szent Imre hagyomány szerint ezer éve itt, a jelenlegi Egyházmegyei Múzeum területén álló királyi palotában született Imre herceg. Ez az eszme Székesfehérváron a 15. század vége óta él. Kálmáncsehi Domokos prépost állíthatta azt az emléktáblát, amely Szent Imre születési helyét jelölte, s melynek csak a szövege maradt fönn Pray György 1777-es tanulmányából. Maga az emléktábla elveszett, viszont a kultusz itt a városban ötszáz éve töretlen. Ezért építették ide a ferences barátok a Szent Imre templomot és rendházukat, s az épületen több emléktábla és falkép is jelzi a szent születésének hagyomány szerinti helyét.
A nemzetközi kiállítására a mûtárgyak Magyarország legnagyobb közgyûjteményeibõl, plébániák, kisebb múzeumok anyagából, és határon túli egyéb gyûjteményekbõl érkeztek – tájékoztatja a tárlatvezetésen résztvevõket fáradhatatlanul a kiállítást tervezõ Smohay András mûvészettörténész (a székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum munkatársa). Látható itt magas kvalitású, vagy éppen témája miatt, ikonográfiái miatt érdekes mûalkotás. Kiemelkedõ a koronázási palást pannonhalmi másolata 1613-ból. Különleges a csíksomlyói Szent Péter és Pál templomból érkezett Szent Imre fogadalmi kép, mely még soha sem lépte át a község határát. A kiállítás legnagyobb szenzációja, hogy hosszas tárgyalások után itt lehet Székely Bertalannak egy 1873-ban készített akverellje, melyet Müncheni Bajor Állami Levéltár Titkos Házilevéltárában õriznek. Ezt a képet a bajor herceghez feleségül ment Gizella hercegné – Ferenc József és Erzsébet királyné lánya – kapta Pest város polgárságától nászajándékba.
A kiállítás szellemi hátterét Kerny Terézia (MTA Mûvészettörténet Kutató Intézet), Prokopp Mária (egyetemi tanár, ELTE-BTK,Mûvészettörténeti Intézet), Szilárdfy Zoltán Fraknói-díjas mûvészettörténész, megbízott elõadó, MKE) és Bizzer István (megbízott elõadó, PPKE-BTK, Mûvészettörténet Tanszék) munkája segítette. A grafikai terv Fákó Árpád, az installációs terv Zalavári Tibor iparmûvészek munkája, akik arra törekedtek az 1000 év kultúrtörténeti vonatkozásainak bemutatásakor, hogy ismeretterjesztõ, több rétegû hatás érje akár a felkészült, akár a laikus látogatót, s mindenki számára magával ragadó legyen az élmények sokasága.
A kultusz sokszínûségét mutatja a kiállítás. Nem várhatunk el egységességet. Az egység maga Szent Imre alakja. Tiszteletének számtalan formája volt, minden korban más-más kapott hangsúlyt. Míg a középkor az uralkodót állította központba, a török hódoltági idõkben az ország védelmezõje szerep (Szent Lászlóval együtt) vált kiemeltté. A 17-18. században az ifjúság védõszentjeként szerepelt – fõleg a tanító rendek jóvoltából – a barokk ábrázolásokon, majd a 19. században egy állami és egy egyházi reprezentáció kellékévé válik a szent. Az 1930-as év a kultusz csúcspontja, amikor az egész világ Magyarország ünneplésére figyelt Szent Imre kapcsán.  Mai életünkben valószínûleg minden látogató mást és mást emel ki alakjából…
 A kiállítás nem idõrendben, hanem tematikusan halad, s ezen belül válnak el az egyes korszakok megközelítései. Néhány láttatási mód: Szent Imre önálló ábrázolása, legendájának megjelenítése, Imre fogadalmai (ami életének leghangsúlyosabb részét jelentik), környezetének ábrázolása (anyjával, nevelõjével, s legkiemeltebben Szent Istvánnal), Szent Imre a három magyar szent között. Fotókból álló tablón követhetjük végig az 1930-as eseményeket. Spányi Antal püspök urat az utolsó termek bemutatásai érintették meg leginkább: „Engem nagyon megragadnak azok a kövek, amelyek mindenképpen Szent Imréhez kötõdnek, hiszen az õ életébõl maradtak ránk, az õ sírját díszítették, hozzá kötõdnek. Ugyanígy vallásos tisztelettel sokat jelent számomra az a néhány ereklye, ami most ott van, s magát Szent Imrét jeleníti meg, ami által maga Szent Imre van itt közöttünk.”
Szent Imre nemcsak Magyarországé, az egész világé! Kultuszának emlékei Nápolytól Zágrábon át Aachenben, Brüsszelben, Lengyelországban, az Egyesült Államokban egyaránt megtalálhatók.
A milleniumi kiállítás Székesfehérváron november 11-ig tekinthetõ meg keddtõl szombatig10-tõl 18 óráig, vasárnap 14-tõl 18 óráig.

„A Lengyelország és Magyarország közötti ezeréves barátság, a közös királyok, a lengyel és magyar katolikus egyház, kivált a bencés apátságok kapcsolatainak emlékére, Szent Imre és a két nép barátságát megteremtõ õsök tiszteletére”  – olvasható a legõsibb lengyel kegyhelyen, a Lysa Gora-i  Szent Kereszt Apátság kerengõjében lévõ márványtáblán. Az alapítómonda szerint a magyar Imre herceg nagybátyjánál, a Vitéz Boleszláv lengyel királynál vendégeskedve jut el a hegyhez egy szarvast üldözve. Megkéri az ifjú Boleszlávot, hogy itt építsen kolostort, s a mellén hordott kétágú keresztjét odaadja. Ebben Krisztus keresztfájának egy darabja volt ezüstbe foglalva. Az 1006-ban alapított Szent Kereszt kolostor vezetõjének személyes megbízottja, dr. Jan Zimny atya hozta el Székesfehérvárra az ereklyét, s helyezte el augusztus 18-án a Szent Anna kápolnában.
 A délutáni díszelõadásról és ünnepi hangversenyrõl a közönség átvonult a Szent Imre templomhoz.
„Ápolnunk kell gyökereinket, meg kell õrizni morális léptékekkel azokat a szabályokat, erkölcsi követelményeket, amelyeket eleink már mind megfogalmaztak számunkra. És csak így tudjuk a közös jövõnket építeni. És akkor, amikor errõl szólunk, egy dolgot soha nem cserélhetünk fel: soha nem cserélhetjük fel az igazságot a hazugsággal! S nem téveszthetjük össze a széthúzást az egységgel, a bezártságot a nyitottsággal, és soha nem cserélhetjük fel a demokratikus vitát a széthúzással. Egy nyitott, befogadó, mintakövetõ, de ugyanakkor egy eredeti országot építünk, ahogy ezt eleink hagyományozták ránk” – mondta dr. Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke Szent Imre emléktáblájának megkoszorúzásakor.
Ezt követõen a meghívottak – Szili Katalin, Antall Józsefné, Mádl Ferenc, Mádl Dalma, Lezsák Sándor – szentmisén vettek részt.

Göde Andrea