Bemutatjuk Garán Évát, Szár új polgármesterét
Bekiabálni csak pozícióból lehet!

Bár tõsgyökeres szárinak mondhatja magát, messzire sodorta az élet Garán Évát, Szár újonnan megválasztott polgármesterét. Mindössze 2003-ban költözött vissza a Fejér megyei faluba, ahol vett egy öreg parasztházat. És három év múlva õ lett a falu elsõ embere (illetve asszonya)!

– Német nemzetiségi családból származom, anyai nagypapám Szár jegyzõje volt, és ha hiszi, ha nem, ugyanebben az irodában dolgozott, ahol most én, polgármesterként. Még fiatal voltam, amikor a szüleim elköltöztek Tatára, ott jártam ki az általános és a középiskolát. Budapesten tanultam tovább, elõbb az Idegenforgalmi Fõiskolát, majd a Közgazdasági Egyetemet végeztem el. Londonban is tanultam, egy menedzserképzõben. Tíz évig dolgoztam Tatán, a megyei idegenforgalmi hivatalban, majd ugyanennyi ideig Budapesten a Cooptourist kereskedelmi igazgatójaként. 1993-tól egy idegenforgalmi informatikával foglalkozó amerikai cég, a World Span Kft. magyarországi irodáját vezettem. Emellett még ma is tanítok óraadóként a Gazdasági Fõiskola angol nyelvû tagozatán. Ahogy ment az idõ, egyre inkább honvágyat éreztem szülõfalum után, ezért 1997-ben vettem egy öreg parasztházat Száron, de csak 2003-ban költöztem haza. Visszavonultam éldegéltem, ezért is lepett meg, hogy 2006 nyarán megkerestek a száriak, hogy vállaljam el a polgármester-jelöltséget. Sokat gondolkodtam a dolgon, és végül elindultam a választáson, mert az az elvem, hogy kritizálni, bekiabálni csak pozícióból lehet.

Garán Éva az öt induló közül a szavazatok 46%-ával lett polgármester. Programjában – szakmájából, és Szár természeti adottságaiból következõen – az idegenforgalom, a turizmus fejlesztését tûzte zászlajára.

– Óriási adottságai vannak a falunak. A fõváros mindössze negyven kilométerre van, fõközlekedési vasút és út vezet át rajtunk. A gyönyörû táj, a minimális ipar, a tájsebek nélküli természet szinte kiált az idegenforgalom fejlesztéséért. Én mindenben hosszú távon gondolkodom, ezért legfontosabbnak a bevételi források megteremtését tekintem a legfontosabbak, amelyek alapot teremthetnek a késõbbi fejlesztésekhez. Programomban például a többi jelölttel ellentétben nem ígértem járdát, hiszen úgy láttam, hogy ennek nincs meg az anyagi fedezete. Ugyanakkor szorgalmaztam a folyamatos pályázatírást, a turisztikai befektetõk idecsábítását, egyfajta környezetbarát élelmiszeripari logisztikai bázis letelepedését az 1-es fõút mellé. Telkeink iránt is mutatkozik érdeklõdés, ezek értékesítésével önkormányzatunk akár egy éves bevételének megfelelõ összeghez juthat.

Az önkormányzat öt éves gazdasági programot dolgozott dolgozott ki a Regionális Operatív Program alapján, és azonnal elkezdtek pályázni. Nyertek is 65%-os támogatottságot útépítésre, CÉDE pályázatokat településfejlesztési terv és esélyegyenlõségi program elõkészítésére, tervezésére. De sikeresen szerepeltek a közmûvelõdési eszközbeszerzési, és a nemzetiségi oktatási pályázatokon is. Önerõbõl buszmegállókat építettek, rendbe hozták az iskola vizesblokkját, az óvodában pedig kazánházat építettek.

– Legnagyobb gondunkat az jelenti, hogy alapjaiban kell megteremteni az idegenforgalmi infrastruktúrát. Nincs éttermünk, panziónk, szállodánk, csak egy lepukkant mûvelõdési házunk. Folyamatosan tárgyalunk reménybeli befektetõkkel, 2010-re meg kell teremtenünk a kerékpáros, bakancsos és falusi turizmus hátterét. Reméljük, a helyi vállalkozó szellemû emberek is kapnak az alkalmon, lehetõségeink szerint támogatjuk õket ebben. A mûvelõdési ház felújítására pályáztunk a norvég alaphoz, jelenleg az elbírálás második fordulójába jutottunk.

Élénk civil és mûvészeti élet zajlik a faluban. Ennek magja a 130-140 fõs, rendkívül lelkes német nemzetiségi táncegyüttes. De aktív a nemzetiségi és a nyugdíjas énekkar is. A sport területén kiemelkedik a foci – a csapat a Szabad Föld Kupában ért el remek eredményeket – és az asztalitenisz. Télen a sportcsarnokban utcabajnokságot rendeznek.

– Van tehát élet a faluban, mi ezt rendezvények szervezésével tudjuk támogatni. Havonta a sportcsarnok parkolójában sördélutánokat rendezünk a müncheni példára, ahol a sátorban, sramlizene mellett 5-600 ember vigadozhat. Nálunk volt kísérleti jelleggel az I. Országos Parasport Majális, és tódultak az emberek, hiszen a sérült, hatalmas akaraterõvel rendelkezõ sportolók adtak töltést, élményt az egészségeseknek. Adventi rendezvényeink, templomi hangversenyeink, a helyi vállalkozások expója is viszi hírünket, és az eddig kissé elhanyagolt nemzeti ünnepeinket is méltó keretek közt tartjuk meg. Jelszavunk: Büszke értékõrzés, hatékony értékteremtés!

Vk.