Pápateszér a Közép-dunántúli Régió legrégibb települései közé tartozik, történelme egészen az Árpádokig nyúlik vissza. A település múltjáról és arról, milyen életet élnek napjainkban, Szalczer György polgármestert kérdeztük.
A község Veszprém megye Észak-nyugati részén, a Pápa-Kisbéri országút és a Pápa-Bánhida vasútvonal mentén fekszik. Dél-keletre a Bakony hegység húzódik. A község mai nevét a hagyomány szerint a falu határában lévõ tíz érrõl, tíz forrásról kapta, amely szóösszetétel aztán teszérré lett. A Pápateszér név végül az Ácsteszértõl való megkülönböztetés miatt alakult ki. Ez a tíz patak 1917-ben 26 vizimalmot hajtott, amelybõl 22 ma is megvan.
A falu eredetét nézve õsrégi, már az Árpádok idején virágzó település volt, hiszen a területen minden megtalálható volt, ami az élethez kellett – a vízben gazdag völgyek a halászatnak és a vadászatnak egyaránt kedveztek, míg a Bakony lábánál elterülõ erdõ és mezõ az állattenyésztésre volt kiváló.
A múlt században a falut kettészelõ folyóban egy vasszekeret találtak, amely vélhetõen a rómaiak idejébõl való – amelyet alátámaszt az is, hogy Róma és Savaria közti hadiút itt haladt át. A török uralom azonban teljesen elpusztította a települést, és csak jóval a török dúlás után épült újjá.
Az elsõ írásos feljegyzések az 1370-es évekbõl valók, a pannonhalmi apát birtokperének leiratában. A falu közül a pannonhalmi apátság birtokai voltak, a vidék központja Ugod volt. Itt élt a várnagy, õ parancsolt a körülötte levõ kisközségek alvárnagyainak is – így János teszéri alvárnagynak is. Talán a véletlen mûve, hogy a következõ írásos említés is „bírósági ügy” kapcsán keletkezett, amely szerint Erdélyi János ugodi várnagy a koppányiak nyolc ökrét elhajtja Répás Péter parancsára, aki perben volt a pannonalmi apáttal, majd János teszéri várnagyot Kajárra küldte, aki innen valami János jobbágyot Teszérre vitt. Végül Márton apátot is arra kényszerítette, hogy elõtte törvényt álljon. Zsigmond király megfenyegette az alvárnagyot és kiszabadította János jobbágyat és az apátot.
1780-as években, a kötelezõ népoktatással kapcsolatban kerültek elõ az elsõ feljegyzések az iskoláról, amely eredetileg a kocsma épületében mûködött. 1880-ig egy, mára tizennégy tanerõvel folyik az oktatás. Óvoda 1949 óta mûködik, jelenleg négy óvónõvel és két dajkával. Az intézményeknek köszönhetõen a községnek jelentõs szerepe volt kistérségi szinten. Pápateszér központi település volt, körjegyzõségben mûködött Bakonysággal, Bakonyszentivánal és Bakonytamásival a települések önállósodásáig. Az oktatás ugyan nem változott, de jelentõs terheket ró az önkormányzatra a fenntartás – a normatívákat tekintve az óvoda és az iskola húszmilliós hiánnyal küzd.
A település otthont ad egy alapítványi formában mûködõ idõsek otthonának; õk végzik a helyi idõsek ellátását is. Az utóbbi két évben deficitet termelt, így ellehetetlenül a fenntartás, jelenleg eladás elõtt áll. Ha nem sikerül vevõt találni, akkor az önkormányzat veszi át a gondozottak ellátását.
Az elmúlt években elkészült a mûvelõdési ház tetõszerkezetének felújítása, jelentõs társadalmi munkával. Elkészült az új egészségház terve – a régit az ÁNTSZ rendelkezései alapján el kell hagyni. A legfontosabb beruházás azonban a csatornázás, amelyre öt éve pályázunk Patona gesztorságával. A kormányzati szándéknak megfelelõen elsõként a Balaton környéki csatornaberuházásokat támogatták, majd a karsztvízbázisok következtek. Ha a mostani pályázatot is elutasítják, a pályamûvet át kell alakítani az uniós elõírásoknak megfelelõen, amely szerint 40% önrész elõteremtésével lehet csak indulni, amely egy ilyen volumenû beruházásnál megoldhatatlannak tûnik.
Terveztük felújítani a faluban található négy buszöbölt, amely a közútkezelõé – így a munkálatokat csak velük lehet elvégeztetni. A felújításokat egyenként három millió forintért végeznék el – a saját számításaink szerint a négyet rendbe hozhatnánk másfél millióból.
Lassan Pápateszéren is jelentkeznek a városból való kitelepülés, a Bakony kínálta aktív pihenési lehetõségeket kihasználók üdülõvásárlásának jelei, hiszen Gyõr is Veszprém is egy órányira van. A község költségvetésének stabilitása érdekében az önkormányzat tulajdonában lévõ ingatlanok – többnyire felújításra szoruló szolgálati lakások, kertes házak – a közeljövõben értékesítésre kerülnek, a továbbiakban pedig, amennyiben elegendõ igény mutatkozik rá, új utcasor nyitását is elképzelhetõnek tartjuk. A fejlõdés egyik útjaként a közelmúltban csatlakoztunk a Somló-Marcal mente leader akciócsoporthoz, amely eddig 48 településbõl állta, és eredményesen mûködtek az elmúlt években. A csoport tapasztalataira támaszkodva a vidékfejlesztés lehetõségét szeretnénk megragadni.