MEGKERÜLÕ ÚT ÉS TURISZTIKAI TERVEK PERKÁTÁN
– Hogy áll a 62-es perkátai elkerülõ útjának ügye?
– Úgy tûnik, hogy végre pont kerül az ügy végére. Az elmúlt négy évben négy különbözõ variációt dolgoztak ki az illetékesek, két déli és két északi nyomvonalat ajánlottak. Februárban döntött képviselõtestületünk, hogy átveszi a belterületünkön áthaladó útszakaszt, és a déli, kevésbé dombos elkerülõ út megépítését támogatja. Az út megépítése nem a mi feladatunk, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. pályáztatja meg a jövendõ kivitelezõk között a munkát. A 2007-2008-as év az elõkészítésrõl szól majd, hiszen a tervezett nyomvonalon mintegy száz tulajdonossal kell megegyezni a kisajátításról a NIF Zrt.-nek. Optimista várakozások szerint 2009., a pesszimista jóslatok szerint 2011. lehet a mintegy hat kilométer hosszú új szakasz átadásának éve.
– Mi lesz a 62-es út belterületté nyilvánítandó szakaszával?
– Az autópálya építése óriási átmenõ forgalmat hozott, az úttest, de számos ház és a csatornarendszer is megrongálódott, megsérült. Most tárgyalunk az építtetõvel, az M-6-os konzorciummal a kármentesítésrõl. Tavaly felhívást tettünk közzé, amire mintegy negyven, fotóval illusztrált bejelentés érkezett a lakosságtól. Reméljük, hogy az egy- és négymillió forint közötti kárigények kielégítésre kerülnek mihamarabb. A megkerülõ útról szóló szerzõdésben benne van, hogy az úttesten, mintegy öt km-es szakaszon a Magyar Közút és a majdani építõ burkolatjavítást végez, így talán ez a gondunk is megoldódik.
– Csak gondot okozott a 62-es út eddig?
– Hála Istennek nem, hiszen például ezen autózott legújabb, betelepülõ beruházónk, a Bionat Kft. igazgatója, Justus Gyula, amikor meglátta a község központjában a hatvanas évek óta üresen álló egykori malom épületét. Megtetszett neki a hatalmas belmagasság, ezért megvásárolta, felújította, felszerelte a legkorszerûbb gépekkel, és maholnap beindítja a környezetkímélõ, mûtrágyát helyettesítõ bakteriális folyadék gyártását. Egyrészt így munkahelyeket teremt, másrészt pedig kicsinosította a romos épületet.
– Milyen fejlesztéseket terveznek a közeljövõben?
– Turisztikai lehetõségeinket szeretnénk fejleszteni, hiszen ezen a téren elég szegényes volt eddig a perkátai kínálat. Elsõként egy kistérségi program keretében a három szárnyból álló, nagy parkkal körülvett Gyõry-kastély felújítását, hasznosítását szeretnénk megvalósítani. Mivel jelenleg nincs szálláshely a faluban, ez a projekt ezt is megoldaná, amihez konferenciaturizmust szeretnénk kapcsolni. A parkban most is van két focipálya, ezért azt tervezzük, hogy valamelyik labdarúgó akadémia elõkészítõ tagozataként, 10-14 éves gyerekek tanulhassák itt a legnépszerûbb sportág csínjátbínját. Az OLLÉ program keretében mûfüves pálya építésére is pályázni fogunk.
– És rendezvények területén mit terveznek?
– A kastélyhoz kapcsolódna imázsteremtõ rendezvényünk, amit elõször idén nyáron bonyolítunk. 2007. nyarán kétnapos – ez a késõbbiekben bõvülne – összmûvészeti fesztivált szervezünk, ahol Perkátáról elszármazott jeles mûvészek lépnek majd fel a tánc, a színház, az opera és az operett mûfajában, és mutatják be képzõmûvészeti alkotásaikat. A kastély környéke ad helyet majd a Bicska-fesztiválnak is, szeretnénk rossz hírünket (bicskás falunak tartanak bennünket) pozitív irányba fordítani ezzel a rendezvénnyel. A hagyományos Perkátai Lovasnapok is megújul, közös, kistérségi szervezésben kerül lebonyolításra. Adony – Iváncsán lenne a fogathajtó, míg nálunk a díjlovagló verseny. A rendezvénnyel a lovasturizmus fejlõdését igyekszünk elõsegíteni, amelyet akár a vadászat felé is kiterjeszthetünk. Az M-6-os autópálya megépülése amúgy is közelebb hozta hozzánk Budapestet, és a nagyvilágot. Ötleteinket, az elõkészítõ munkát komolyan kell venni, és akkor ki tudjuk majd alaposabban használni adottságainkat.
veér