– Mi okozta ezeket a feszültségeket?
– Az év januárjában még semmi sem jelezte, hogy így alakulnak a dolgok. Visszafogott, kiegyensúlyozott költségvetés készült: kevés forrással számolhattunk, pályázataink sikerében bízva gondoltunk az önerõ elõteremtésére is, erre 60 milliós MFB hitelt vettünk fel, összesen 101 milliós hiánnyal kalkuláltunk. Tavasszal azonban a testületben többségben lévõ frakcióban szakadás következett be. Egyik csoport kierõltette, hogy a választások elõtt, a szavazók meggyõzésére tûzoltómunkában készüljenek el bizonyos látványos felújítások, persze mindenki a saját körzetéért lobbizott. Én ebben nem voltam partner, ám „sikerült” kiharcolniuk, hogy a költségvetés hiánya évvégére közel 200 milliósra nõjjön. Ráadásul júliusban a törvényességre kényesen ügyelõ, szigorú jegyzõnõnket is felfüggesztették állásából, nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a lépés is ellenem irányult. Nem maradt más választásom, mint kilépni az MSZP frakcióból, amely lépésemet többen más is követte a testületbõl. Így függetlenként indultam a választásokon, amit ismételten sikerült megnyernem. Sárbogárdon is érvényesült az országos tendencia, így az addig ellenzéki oldal került többségbe. Most fõhet persze a fejünk, hogyan tegyük rendbe a város dolgait.
– Mit lehet ilyenkor tenni?
– Szegény embert az ág is húzza, szokták mondani. Nem elég a helyi gondok tömkelege, ráadásul a kormány a normatívák szintjén – ehhez még vegyük hozzá a 7% körüli inflációt – szinte deklarálja a közszféra karcsúsítását. Jelenleg kb. havi húszmillióval több az önkormányzat kiadása, mint a bevétel. Az utóbbi nincs mibõl nõjjön, helyi adót nem akarunk kivetni, így a kiadásainkat kell csökkenteni. Két és félmilliárdos mérleg-fõösszegünkbõl 1,37 milliárd a személyi kifizetésekre és közterheire megy el, nincs mese, 10-12%-os leépítést kell végrehajtanunk. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a közszférában dolgozó 438 fõs létszámot 400 alá kell csökkenteni. Jó példával elöl járva a hivatal 62,5 státusából 5,5 leépítését határoztuk el. Mivel a karcsúsítás nem érintheti intézményeink (bölcsõde, óvodák, iskolák, ESZI, stb.) mûködõképességét, így más racionalizálási lépésekre is kényszerülünk. Ez rengeteg érdeket fog sérteni, ám elhatároztuk, hogy keményen kitartunk elképzeléseink mellett.
– Melyek ezek a lépések?
– A szétszórt mûködés helyett egy csúcs oktatási intézményben gondolkodunk, a Szent István Általános Iskolát és a Zengõ Óvodát a Mészöly Géza Iskolába integráljuk. A két óvodaépület 300 gyereket tudna fogadni, ám mindössze 240-en járnak ezekbe, így itt is ésszerûsíteni lehet. Ha a személyi kiadásokon tudunk százmilliót spórolni, az integrációkkal és különféle ingatlanjaink értékesítésével pedig hasonló összeget, akkor hitelkeretünk 35 milliós növelésével újra egyensúlyba állítható lesz gazdálkodásunk.
– Lesz lehetõség fejlesztésekre?
– Erre szigorúan csak pályázatok útján lesz idén lehetõségünk. Útprogramunkat mindenképpen folytatni kell, a 87 belterületi útból eddig 41-et sikerült megcsinálni, a maradékot is fel kell újítani ebben a négyéves ciklusban. A helyi szakrendelõ kérdése sem megoldott, a megyei kórházzal, a kistérséggel közös mûködtetésben gondolkodunk. Muszáj lépnünk, mert a havi 209 óra szakorvosi ellátáshoz nem megfelelõ az eszközpark, az épület állaga is elkeserítõ. Készen vannak a tervek a felszíni vízelvezetés megvalósítására, itt uniós forrásokra számítunk 2008-tól, hiszen a bekerülési összeg mintegy 1,8 milliárd forint. A Mészöly Géza iskola felújítására százmillióra lenne szükség, ezt részben a regionális, nagyobbrészt pedig az ágazati operatív programok segítségével valósíthatjuk meg. Októbertõl városi tulajdon a volt HEMO, sok százmilliós ráfordítással egy kiváló, térségi mûvelõdési centrumot lehetne itt létrehozni. A vállalkozókat inkubátorházzal szeretnénk segíteni, van két – részben felújított – masszív épület a volt orosz laktanya területén erre a célra. Két külsõ településrész (Sárszentmiklós és Töbörzsök) ravatalozójának felújítása is szükséges lenne. Hangsúlyozom, mindezen beruházások csak pályázati pénzekbõl lehetségesek, addig is elõször saját házunk táján kell rendet teremteni!
vk.