Székesfehérvár belvárosának egyik legmeghatározóbb eleme a Hiemer-Pfund-Caraffa épülettömb. Az épület szépségét 2006 nyaráig csak sejteni lehetett, hiszen a ház méltánytalanul elhanyagolt, romos állapotban volt. A felújítás I. üteme elkészült, elkészült, és a folytatás is következik, mi azonban kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen volt a Hiemer-házon dolgozni. Móricz Zoltán fõépítésvezetõt kérdeztük.

– Óriási kihívás volt. Nem csak azért, mert 2006. február 6-án tudtuk megkezdeni a munkát, és július 15-e a mûszaki átadás határideje volt, hanem a munka jellege miatt is. Bár személy szerint én is, és a Fetév-Szer Kft. is sok tapasztalattal rendelkezik mûemlék-jellegû épületek felújításában, a Hiemer-háznál rengeteg dologra kellett odafigyelnünk, és szinte napi kapcsolatban voltunk az örökségvédelmi hivatallal.

– Mi volt az elsõ gondolata, amikor átvette a munkát?
– Hogy nem leszünk készen. Mindössze 160 napunk volt arra, hogy az I. ütemben foglalt munkákat elvégezzük, ami azzal kezdõdött, hogy a teljes tömb tetõszerkezetét fel kellett újítani, hogy megvédjük a további beázásoktól a belsõ rész állagát. A tetõcsere nem annyiból állt, hogy kidobjuk a régit, és újat teszünk a helyére. Minden mûemlék-felújításnál a fõ cél, hogy mindenbõl a régi kerüljön vissza, és lehetõleg az eredeti helyére. A Hiemer-ház tetõszerkezete vörösfenyõbõl készült, ami nagyon jó minõségû faanyag – mára megfizethetetlen. Minden egyes gerendát megvizsgáltak a mûemlékvédelmi hivatal szakértõi, és véleményezték, hogy cserélhetõ-e az adott elem hagyományos fenyõgerendára, vagy marad a régi, amelyet megjelelöltünk, és ugyanarra a helyre tettünk vissza, ahová való.

– Egy hivatallal együtt dolgozni mindig macerás…
– Bár sûrûn ellenõrizték az építkezést, a cél közös volt: a házat határidõre, minõségi munkát végezve kell felújítani. Így jól tudtunk haladni, tõlünk kiváló szakmunkát követeltek, mi meg az embereinket, az alvállalkozókat fogtuk szigorúan és keményen. A freskóknál, a nyílászáróknál, a faszerkezeteknél és a kõmunkáknál 12-15 restaurátor dolgozott, nagy jelentõsége volt Lángi József munkájának nem csak az építkezésnél, hanem a kutatómunkát is õ végezte. Neki köszönhetõ, hogy a konferencia terem padlózata az eredeti képét mutathatja. A fehérvári Hiemer-házban az eredeti padló már nem volt látható, Lángi úr azonban tudott az ország másik részén álló, ugyancsak Hiemer által építtetett házról, amelyben megtalálták az eredeti parkettát. A következtetést, hogy nálunk is ilyen volt a padló, igazolta kis idõvel késõbb egy, a falfülkébe ültetett szekrény elmozdítása, ami alatt megtaláltuk az eredeti padozat néhány elemét.
A tetõhöz hasonlóan a nyílászárók kibontása is felügyelettel történt, és került felújításra. A beltéri ajtók különleges, tölgyfából készült ajtók, amibõl elõkerült egyetlen darab, ennek mintájára tudtuk elkészíttetni a többit – egy ajtó körülbelül 200 000 Ft-ba került. Nem csak ezeket a kézzel fogható elemeket kellett megtartanunk, hanem a néhol megmaradt, többszáz éves vakolatból is az eredeti darabokat. Korabeli receptúrák útmutatása alapján meszes vakolattal egészítettük ki. Külön gondot okozott a nedvesség, amely miatt speciális, lélegzõ vakolatot kellett felvinnünk. Az épület nem mai technológiával készült, nincs szigetelve, ezért sokat küzdöttünk a párásodással. A termekben elhelyezett páramentesítõkbõl literszámra öntöttük ki a vizet! A ma már önkormányzati irodaként mûködõ helyiségekbe parkettát kértek, ami a vizes falak miatt megoldhatatlan problémának tûnt és nem tudtuk lebeszélni õket. Úgy sikerült megoldani a kérést, hogy a parketta nem a falig fut, ahol nedvességet kap, hanem egy néhány centi „vízzáró” réteget alakítottunk ki kõágyból.
Alapjában véve egy nagyon összetett feladat volt, sok és sok helyen dolgozó ember munkáját kellett összehangolni. Sikerült határidõre minõségi szolgáltatást nyújtanunk. Ezt jelzi az is, hogy az örökségvédelem csupa kitûnõre értékelte az elvégzett munkát.
Az idén tovább folytatódik a háztömb felújítása. Munkatársaim nevében is mondhatom, hogy örömmel vállalnánk a II. és III. ütemet is, részint a szakmai kihívás miatt, részint pedig azért, mert elkezdtünk újjáteremteni egy épületet és kicsit a sajátunknak érezzük a termeivel, sokszor fejtörést okozó építészeti megoldásaival. Szívesen látnám hogyan épül újjá a munkánk eredményeként a teljes Hiemer-Pfund-Caraffa ház!