Tatán a 2006-os év alapos változásokat hozott az önkormányzatban és a polgármesteri hivatalban. Hetényi Tamás, a korábbi polgármester nem indult a választásokon, utódja Michl József lett. Dr. Szabolcs Tivadar jegyzõvel – némi vihart kavarva – december 15-ével közös megegyezéssel szerzõdést bontottak, és pályázatot írtak ki az állás betöltésére. Az új polgármesterrel a jövõrõl beszélgettünk.

– Milyen egyéb változások történtek a város irányításában?
– Mivel az elkövetkezõ idõszak valószínûleg – a kormány elvonó, megszorító intézkedései miatt – nem az önkormányzatok legfényesebb érája lesz, így mi is végrehajtottunk a takarékosabb, hatékonyabb mûködésért néhány változtatást. A jobb munkamegosztás érdekében két alpolgármester – Horváthy Lóránt a gazdasági ügyekben, Robozné Schõnfeld Zsuzsanna pedig a humán- és intézményi területen – segíti a munkámat. Javadalmazásuk jóval szerényebb, mint a korábbi alpolgármester fizetése volt. A bizottságok számát is jelentõsen csökkentettük, mostantól három grémium végzi a döntés-elõkészítést, és a korábbi tizenkilenc külsõs bizottsági tag helyett csak tizenkettõ dolgozik. Így havi szinten több százezer forintot tudunk megspórolni. A kicsiny, de hatékony rendszerek mûködésében látom a jövõ útját. A hivatali felállás természetesen tendenciájában követni fogja eddigi lépéseinket.

– A közelmúlt örvendetes híre, hogy új befektetõ érkezett az ipari parkba. Mik a távolabbi kilátások?
– Önkormányzatunk kiemelt feladatának tekinti a térség, a város jobb munkalehetõségeinek megteremtését, ezáltal is biztosítva a gazdasági fejlõdést. Az ipari park teljes területébõl kb. 20 hektáron, jelenleg 14 vállalkozás mûködik, mintegy 180 alkalmazottal. A legutóbbi betelepülõ a német érdekeltségû Gedia Kft., amelynek profilja a magas precizitású hegesztett karosszériaelemek gyártása – ezeket elsõsorban az esztergomi Suzuki által gyártandó új WagonR+ modellekhez készítik -, a gyártás várhatóan  2007. októberében indulhat el. Emellett jelenleg is több, fõként német nyelvterületrõl érkezõ betelepülni vágyó vállalkozás kereste fel ipari parkunkat, róluk azonban még korai lenne bármit is mondani. A következõ két-három évben körülbelül 50 hektárnyi területnek szeretnénk gazdát találni, amelyre a mostani érdeklõdés mellett minden esélye megvan az ipari parknak.

– Melyek az elkövetkezõ idõszak legaktuálisabb feladatai?
– Mindenek elõtt a meg kell oldanunk a Távhõ kérdését, el kell indítani a történelmi városrész rehabilitációját; a Kossuth tér felújítását az országgyûlési képviselõ úrral összefogva országos és európai uniós támogatásból kívánjuk elvégezni. Sok a tennivalónk az Újhegy városrészben, hogy itt a belterületbe vonás után családok települhessenek le. Feltétlenül meg kell erõsítenünk a város oktatási intézményeit, meg kell tartanunk a kórházat is. Terveinkben szerepel egy olyan városi cég létrehozása, amely magába foglalná majd a mûvelõdési ház, szabadtéri színpad mûködtetését is, valamint szeretnénk komolyan részt vállalni a város kulturális nyári rendezvényeinek a szervezésében. Ettõl a strukturális átalakítástól azt remélem, hogy a város idegenforgalmának, nagyrendezvényeinek, a város egészét érintõ megjelenésnek új arculatot és távlatokat adhatunk. Nem kihagyható természetesen az Öreg-tó sorsa sem, amelynek nagy szerepe volt és lehet a városlakók komfortérzetének, rekreációs lehetõségeinek növelésében. Persze ezek csak a legfontosabb kérdések, ám még számtalan tennivaló áll elõttünk.

– És hosszú távon?
– A város jövõjét nagy léptékû, úgynevezett Magyary-terv készítésével fogjuk meghatározni. Ez egy több évtizedre szóló fejlesztési koncepció lesz, melynek részleteit majd a megvalósítók fogják kidolgozni. A terv elkészítésénél – melyet szeretnénk jövõ októberre a város elé terjeszteni – el kell érnünk, hogy az a pártok, a civilek és az intézmények konszenzuson alapuló munkája legyen. Amint korábban is hangsúlyoztam, közös érdekünk a város épülése, szépülése, tehát mindenkinek az ötleteire, munkájára szükség van a tervek elkészítéséhez. Ahhoz, hogy jobban megismerhessük egymást, több találkozót is szervezünk. Az elmúlt napokban Tata legnagyobb adózóit láttuk vendégül, hiszen az üzletembereken múlik nagyrészt a gazdaság felvirágoztatása, az õ véleményük nélkülözhetetlen a jövõkép megfogalmazásához. Feltétlen fontosnak tartom a civil szervezõdések szerepét, ezért a közeli jövõben alpolgármestereimmel együtt szeretném õket is meghívni egy olyan beszélgetésre, ahol Tata jövõjérõl gondolkodunk közösen. Nem feledkezhetünk el az egyházakról sem, hiszen az egész életünket átszövõ, sõt a földi életünk utáni idõszakra vonatkozóan is elengedhetetlenül fontos erõt adhatnak. Jövõnk érdekében a pártpolitikai kérdéseket is félre kell tennünk, hiszen csak közösen tehetjük szebbé, élhetõbbé városunkat!

Vk.