– Kezdjük talán a fejlesztésekkel. Mit sikerült megvalósítani és mely projektek vannak most is folyamatban?
– Ezek a folyamatok mintegy adottak az új testület számára, hiszen 2006-ban mindössze három hónap kötõdik hozzánk. Természetesen mindazokat a fejlesztéseket, amelyeket az elõzõ ciklusban elindítottak, folytatni fogjuk, hiszen ezeket tovább kell vinni. Ugyanakkor sajnos az is elmondható, hogy ezek a beruházások a ren-
delkezésre álló forrásokat maximálisan le is kötik, így egyelõre új elképzeléseket csak tervezés szintjén tudunk megemlíteni.

– A beruházásokat sorra véve talán az egyik legszembeötlõbb a Rákóczi teret körülölelõ ingatlanok felújításának megkezdése . A ciszterek által alapított fiú és lány iskola épületeirõl van szó. Az elõbbit a város újította fel, míg az utóbbit, az egykori zárda épületét – amely szintén az általános iskola részét képezte – a Veszprém Megyei Önkormányzat vásárolta meg, a felújítást követõen ide költözik a Bakony Természettudományi Múzeum munkaszervezete. Elindult a belterületi utak felújítása is.
– Az autóbusz terminál kialakítása is kapcsolódik a Rákóczi térhez, hiszen a jelenleg itt parkoló, várakozó buszok kikerülnek a vasútállomás melletti területre, tehermentesítve ezzel a városközpontot, itt csupán megállóhely marad.
– Gyakorlatilag befejezõdött a kórház beruházás, melynek keretében felépült egy a rehabilitációs feladatok ellátására felszerelt új kórházi épület, s felújításra került a kórház több mint száz éves épülete is. Befejezésre vár a sporttelep épületének felújítása és a Szociális Szolgáltató Központ csökkent munkaképességûek foglalkoztatójának beruházása. Várhatóan megtörténik Kardosrét és Tündérmajor városrészek csatornázása és a szennyvíztisztító telep bõvítése, rekonstrukciója a mentõállomás átépítése. Terveink között szerepel a rendkívül rossz állapotú intézményeink felújításának folytatása, megkezdése. Kistérségi járóbeteg-ellátás infrastruktúrájának fejlesztése, a Rákóczi tér rekonstrukciójának folytatása, a belterületi utak és járdák felújítása, a felszíni csapadékvíz elvezetés égetõ problémájának megoldása.

– Mi az, amin változtatni szeretne?
– Amit nagyon fontosnak tartok, és sokan fontosnak tartják, hogy a kézzelfogható javak megteremtése mellett többet törõdjünk a városon belül az emberi kapcsolatok, az együttmûködés területeinek fejlesztésével. Hiszem, hogy nemcsak a külsõ erõforrásokra (pályázatok) kell építenünk, hanem belsõ erõforrás-tartalékunkra, amely mozgósítható, ha együttmûködünk, együtt gondolkodunk és cselekszünk önkormányzat, civilek és vállalkozások. Az év végén több fórumot is tartottunk, meghívtuk a vállalkozások, más alkalommal a civil szervezetek képviselõit. Szerettük volna megtudni, hogy õk hogyan látják városunkat. Az érdekes az volt, hogy miután mindannyian elmondtuk a magunk gondolatait, a meghívottak elkezdtek egymással is beszélgetni, azok akik korábban esetleg szóba sem álltak egymással. Remélem, hogy az együttgondolkodásnak meglesz az eredménye. Elsõ lépésként újjáalakult a korábban jól mûködõ ipartestület. Megteremtve ezzel a közös érdekérvényesítés fórumát. Õk már felismerték, fontos, hogy tegyenek magukért. Az összefogásban erõ és lehetõség van. A kis vál-
lalkozások, iparosok önmagukban sok területen kiszolgáltatottak, járatlanok, hiszen a fõ profiljuk nem a hivatali ügyintézés, a pályázatírás és a marketing. A vállalkozásokra sokan irigykedve tekintenek, s azon gondolkodnak, hogyan lehet „több bõrt lehúzni” róluk. Hiszem, hogy az adóemelés nem a hosszabb távon történõ tervezés politikája. A vállalkozásoknak a terheik csökkentésével lehet lehetõséget adni a fejlesztésre, amely új munkahelyeket jelent, amely fizetõképes keresletet generál. Zirc munkaképes lakosainak jelentõs százaléka, kb. fele ingázó, napjaik nagy része utazással telik, családjaiktól elvéve az idõt, jövedelmük je-
lentõs részét más településeken költik el. Arra kell törekednünk, hogy munkahelyteremtést ösztönzõ politikát tudjunk folytatni.

A civil fórumon – mint kiderült a városban több mint 80 bejegyzett szervezet létezik – is az együttmûködés lehetõsége körvonalazódott, a közeljövõben várhatóan megalakul a Zirc Városi Civil Fórum.

– Nagyon fontosnak tartom a szemléletmód változást, sajnos mára túlságosan is hozzászoktattak bennünket ahhoz, hogy majd az önkormányzat megmondja és megoldja. Szeretném, ha egy új szemlélet honosodna meg. A város mindenkié, azért cselekedni, gondolkodni mindenkinek feladata. Az ember csak azt tartja magáénak, amiért tehet és tesz is. A zirciekben meg van a tenni akarás, a közös gondolkodás igénye, az önkormányzatnak sok területen csak a szervezést kell felvállalnia. A cél, hogy Zirc ne csak lakhelyünk, hanem az otthonunk legyen, ahol a közös munka öröme közösséget kovácsol az egymás mellett élõ emberekbõl. Tavasszal – egyfajta közösségi munkaként – szeretnénk a várost és környezetét kitakarítani. A felhívást hivatalosan még nem tettük közzé, ennek ellenére már többen jelezték – vállalkozók, magánszemélyek, civil szervezetek, a képviselõ-testület tagjai, intézmények dolgozói, a ciszterci rend tagjai – részvételi szándékukat.

Zirc a ciszteri rendnek köszönheti a létét, az apátság köré épült a település. A történelmi tények azt bizonyítják, hogy a város mindig akkor tudott elõrelépni és fejlõdni, amikor az elöljáróság, a lakosság és a rend összefogott. Az összefogásból nagy dolgok születtek, most is ezt kell tennünk!

Cseh Teréz