– A Velencei-tó és a környéke álomba szenderült – mondta Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Önkormányzat Közgyûlésének elnöke vitaindítójában a tó jövõjérõl rendezett konferencián.
– … felébresztése nem könnyû, ezért is öröm, hogy a közös gondolkodásra szóló meghívást a vállalkozók, az önkormányzatok, a minisztérium, a megyei és a parlamenti képviselõk is elfogadták- folytatta.
Az utóbbi tíz évben a Velencei-tó idegenforgalma drasztikusan visszaesett. 1996-ban csaknem 300 ezer vendégéjszakát töltöttek itt, ebbõl 160 ezret külföldiek. 2005-ben viszont ugyanez a mutató már csak 41 ezer volt. A kereslet meredek csökkenésének megfelelõen kisebb lett a kínált szálláshelyek száma is. A változást némi szerkezeti átalakulás is kísérte: a szállodák száma nõtt, és emelkedett a szálláshelyek átlagos minõségi színvonala.
Mindezek ismeretében érthetõ, ha az aggódó érdekeltek egyesületet hoztak létre, és az is, hogy az egyesület által összehívott tanácskozáson szinte mindenki megjelent, akinek fontos a Velencei-tó jövõje. A megyei közgyûlés elnöke így népes közönség elõtt mondhatta el bevezetõjét, amely egyáltalán nem hasonlított a szokványos köszöntõkre, sokkal inkább egy kritikus, gondolatébresztõ vitaindító volt. Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya kitért rá, hogy a központi hatalom elfeledkezett a Velencei-tóról és környékérõl, az nem szerepel egységes térségként a központi tervezésben. Ugyanakkor hangsúlyozta a helyiek felelõsségét. „A szunnyadó tó partján retrofíling uralkodik, az idegenforgalmat jószerivel a nulláról kezdve kell újraépíteni”. Gondolatai egyetértésre találtak, több elõadó, hozzászóló idézte, hivatkozott rá.
A rendezvényt moderátorként L. Simon László, a megyei önkormányzat turisztikai bizottságának alelnöke vezette. Elõadást tartott Bálint György, a VEKI elnöke, Mányai Roland turisztikai fõosztályvezetõ-helyettes (ÖTM), Balázs Edina, az Országgyûlés Sport- és Turisztikai Bizottságából, Ecsõdi László országgyûlési és Fejér megyei képviselõ, Törzsök Erzsébet, a Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság menedzsere és dr. Gál András Levente ügyvéd.
Közös konklúzióként leszûrhettük az elõadásokból, hogy a turizmus jellege világszerte – hazákban különösen – megváltozott. Máshonnan jönnek a vendégek, más igényekkel, és ehhez alkalmazkodni kell. Ma már a belföldi turizmus felé mozdul a súlypont, ebben lehet megtalálni a koncepciózus fejlesztés lehetõségét. Lehet az az ökoturizmus, a rekreáció, a bakancsos, kerékpáros vagy lovas természetjárás, a sportturizmus, az egyéb tematikus útvonalak kínálata (pl. bortúrák), egy a lényeg: ezek egyike sem képzelhetõ el összefogás nélkül. Léteznek országos stratégiák, különféle operatív programok, részletesebb akciótervek, vannak elérhetõ források, a teendõ mindezek feltérképezése, majd a térség településeinek egységes fellépése, lobbizása valamilyen projekt érdekében. Többen felhívták a figyelmet arra is: pusztán a pályázati lehetõségekre alapozni veszélyes és bizonytalan, sokkal több várható attól, ha tõkeerõs befektetõket sikerül a kisrégióba csábítani. Kívánatos, hogy a Velencei-tó olyan kínálatot nyújtson, amely megkülönbözteti bármely más tókörnyéktõl. Biztatóak az olyan próbálkozások is, mint például a most körvonalazódó Velencei-tó kedvezmény kártya.
(forrás: www.fejer.hu)