A Közép-dunántúli Régió operatív programjának prioritásai I.
A Közép-dunántúli régió Stratégiai Programja részletes helyzetelemzés során feltárta a régió adottságait stratégiai fejlesztési területenként (magterületek). Ezek a következõk (azok a stratégiai területek, amelyek eredményeit késõbb más magterületek magukba olvasztották, vagy a regionális-ágazati egyeztetések eredményeként zömében ágazati hatókörbe kerültek: ezek nem jelennek meg önálló részprioritásként az operatív programban, csak egyes elemeik beavatkozási területként, vagy támogatható tevékenységként):
– Gazdaságfejlesztés,
– Turizmusfejlesztés, (Agrár- és vidékfejlesztés),
– Humán erõforrások fejlesztése,
– Környezeti/energetikai fejlesztések,
– Közlekedésfejlesztés,
– Településfejlesztés, (Intra- és interregionális kapcsolatok fejlesztése, civil szektor fejlesztése, közmûvelõdés fejlesztése).
Az operatív program a bevezetésében az adottságokat röviden foglalta össze, és problémafa felvázolásával a régió jövõképét, és az annak megvalósítását segítõ KD-ROP cél- és eszközrendszerét mutatta be. A stratégiai és a specifikus célok során megfogalmazott elképzelések elérési módját jelölik ki a prioritások, amelyek összefogják a régió stratégiai fejlesztési területeit. Az operatív program 13 beavatkozási területet (mûvelet) és 45 fejlesztési eszközt rendel a prioritásokhoz.
A Közép-dunántúli régió prioritásai:
I. Regionális gazdaságfejlesztés
II. Regionális turizmusfejlesztés
III. Integrált városfejlesztés
IV. Helyi és térségi kohéziót segítõ infrastrukturális fejlesztés
V. Technikai segítségnyújtás
I. Prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés
Célkitûzések
Átfogó cél
A prioritás átfogó célja a Közép-Dunántúli Régió nemzetközi versenyképességének erõsítése, elsõsorban az innováció-orientált gazdaságfejlesztési folyamatok és struktúrák elõtérbe helyezésével, a hozzáadott értéket teremtõ stratégiai mûködõ tõke bevonásával, a kis- és középvállalkozások dinamizálásával, valamint a gazdaság igényeihez igazodó szakképzési rendszer támogatásával.
Közvetlen célok
•Nemzetközileg vonzó regionális gazdasági környezet kialakítása
•Versenyképes, innovatív gazdasági együttmûködések és hálózatok kialakításának
ösztönzése
•A hazai tulajdonú kis- és középvállalkozói réteg készségeinek és képességeinek
javulása
•Innováció-orientált regionális gazdasági szerkezet kialakulása
•A gazdaság fejlõdését és az innovációt támogató képzési rendszer kialakítása
Indoklás
A régió versenyképességének megõrzése és fejlesztése érdekében elengedhetetlen a helyi gazdaság innováció-orientált fejlesztése, az eddigi olcsó munkaerõre és külföldi tõkebefektetésre épülõ, tömegtermelésen alapuló modell helyett. A vonzó regionális gazdasági környezet kialakításához támogatni kell a barnamezõs területek gazdasági funkcióváltását, az ipari parkok és inkubátorházak szolgáltatásainak fejlesztését, tematikus szegmentációját és hálózati együttmûködését. Ösztönözni szükséges az adaptív, képzett munkaerõn és a fejlett tudásbázison alapuló, magas hozzáadott értékû termelést eredményezõ beruházásokat a befektetés-ösztönzési rendszerek helyi-térségi alapú, specifikus igényekhez igazított megújításával, hálózati szemléletû megerõsítésével. Erõsíteni kell a kis- és középvállalkozások versenyképességét a vállalkozások hálózatokba, klaszterekbe, „innovációs körökbe” integrálódásával. Az innovációk létrejöttének motiválása érdekében támogatni szükséges az innovációs háttérintézményeket és azok innovációs menedzsment szolgáltatásait. A gazdasági fejlõdést strukturális munkaerõhiány is veszélyezteti egyes térségekben, ami különösen a szakképzett munkaerõre vonatkozik bizonyos ágazatokban. Kulcsfontosságú ezért a gazdaság igényeihez igazodó, korszerû képzési rendszer kialakítása, speciális képzések támogatása. A kis- és középvállalkozások hatékonyságának növelése, túlélési, illetve növekedési esélyeinek javítása érdekében lényeges a szakmaspecifikus vállalkozói ismeretek elterjesztésének ösztönzése.
Területi szempontok
A Prioritás a régió teljes területére vonatkozik azzal, hogy az 1.2. és 1.4. mûvelet középpontba helyezi a Közép-dunántúli régió innovációs magterületeit: növekedési társközpontjait és regionális decentrumait, valamint a növekedést hordozó ágazatokat (elektronika, mechatronika, jármûipar, informatika-IKT, logisztika, környezet- és mûanyagipar). Az 1.4. mûvelet a régió teljes területén releváns, ugyanakkor ebben a mûveletben egyrészrõl hangsúlyt kapnak a fejlett iparral rendelkezõ fejlesztési pólusok, regionális decentrumok és az oktatási intézmények koncentrációját jelentõ régiós nagyvárosok, amelyek példaszerû kapcsolatrendszere elõremutató és követendõ lehet a régió további térségeiben is; másrészrõl a fõ fejlõdési sávoktól (M1, M7, Balaton) távol esõ hátrányos gazdasági helyzetben lévõ térségek.
Fõ célcsoportok, kedvezményezettek
A Közép-dunántúli régióban bejegyzett gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, non-profit szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, többcélú kistérségi társulások, oktatási, képzési intézmények, Regionális Innovációs Ügynökség és hálózata.
Mûveletek
1.1. Mûvelet: A régió gazdasági vonzerejének növelése
Fejlesztési eszközök:
•Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása
•A vállalkozásokat támogató szolgáltatói háttér fejlesztése
•A regionális és helyi befektetések vonzását segítõ szolgáltatások hatékonyságának
Növelése
1.2. Mûvelet: Gazdasági hálózatok és együttmûködések támogatása
Fejlesztési eszközök
•Vállalkozói alapú stratégiai együttmûködések, hálózatok, klaszterek létrejöttének és fejlõdésének ösztönzése
•Innovatív kísérleti projektek (experimentation)
1.3. Mûvelet: A gazdaság innovációs miliõjének javítása
Fejlesztési eszközök
•A régió innovációs háttérintézményei szervezet- és intézményfejlesztésének támogatása, a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség bázisán
•Innovációs menedzsment szolgáltatások fejlesztése
•Innovatív kísérleti projektek (experimentation)
1.4 A képzési és tanácsadási rendszer fejlesztése
Fejlesztési eszközök
•A gazdaság igényeihez igazodó képzési rendszer kialakítása, speciális képzések támogatása
•Alap- és emelt szintû vállalkozói tanácsadás támogatása
•Innovatív kísérleti projektek (experimentation)
Várható hatások
•A mûvelet eredményeként emelkedik a külföldi tõkebevonás szintje, a magas hozzáadott értéket képviselõ termékek és szolgáltatások aránya, és a kvalifikált munkaerõ iránti kereslet.
•A régió növekedési társközpontjai, regionális decentrumai, erõs középvárosai nemzetközi szinten is elismert, vonzó, meghatározó hozzáadott értéket teremtõ gazdasági desztinációkká válnak.
•Az elmaradott mikrotérségekben, regionális perifériákon javul a foglakoztatási helyzet, emelkedik az általános vállalkozási szándék, infrastruktúra és kultúra, a termelési bázis kiszélesül, növekedési decentrumok, kistérségi központok alakulnak ki, és ezáltal mérséklõdnek a regionális egyenlõtlenségek.
•A vállalkozások sikeres mûködtetéshez szükséges tudás szélesebb körûvé válásával javulnak az induló vállalkozások túlélési esélyei, terjed a stratégiai gondolkodás, a fejlesztéshez szükséges ismeret, valamint javul a KKV-k versenyben való helytállása.
•A korszerû oktatás-képzési rendszer, a dinamikusan fejlõdõ gazdasághoz rugalmasan
igazodik, olyan képzéseket nyújt, amelyek a munkaképes lakosság elhelyezkedési
esélyeit növelik.
Flexibilitás (Rugalmasság, átmozgási lehetõségek
A Közép-dunántúli Operatív Program döntõen ERFA finanszírozású támogatott tevékenységei vonatkozásában az uniós szabályozások lehetõvé teszik ESZA források közötti átjárhatóságot a prioritásra allokált forrás 10 %-ának erejéig.
A 10%-os ESZA keret terhére jelen prioritásban foglalt infrastruktúra-fejlesztésekhez, eszközbeszerzésekhez kapcsolódóan az alábbi tevékenységet tervezzük támogatni:
•1.4 A képzési és tanácsadási rendszer fejlesztése mûvelet:
A gazdaság igényeihez igazodó képzési rendszer kialakítása, speciális képzések támogatása, valamint az alapszintû vállalkozói tanácsadás támogatása fejlesztési eszközök.
Lehatárolási szempontok és koherencia más operatív programokkal:
A ROP elsõsorban a helyi jelentõségû, regionális szinten hatékonyabban szervezhetõ tevékenységeket tartalmazza. A helyi, térségi jelentõségû ipari parki infrastrukturális fejlesztéseket, az inkubációt, valamint a hálózatosodást a ROP tartalmazza. A regionális és országos/nemzetközi léptékû fejlesztéseket a Gazdaságfejlesztés Operatív Program prioritásai valósítják meg.
A TIOP tartalmazza a TISZK-ek komplex, nagy összegû fejlesztését, míg a ROP az ezen kívüli szakképzõ intézmények kisebb összegû infrastrukturális fejlesztéseit.
(Folytatjuk)