A mintegy 3200 lakosú Fejér megyei nagyközségben 2004-ben feloszlatta magát az önkormányzat, így idõközi választásokra került sor, ahol az addig képviselõként dolgozó Lehotainé Kovács Klárát választották polgármesternek. Idén, elsõ „rendes” megmérettetése alkalmából egyedül több szavazatot kapott, mint a másik két jelölt, így folytathatta munkáját a település élén.
– Meglepetésként érte a fölényes gyõzelem?
– Inkább örömmel töltött el, hogy a választók az elmúlt két év munkáját ismerték el. Tõsgyökeres sárosdi vagyok, huszonnégy évet tanítottam az iskolában matematikát, fizikát, majd informatikát is. Ismernek az emberek, ezért örülök az ismételt bizalomnak. Nem volt ismeretlen számomra az önkormányzati munka, hiszen 1998-tól tagja vagyok a képviselõtestületnek. Hét éve özvegy vagyok, a gyereke nagyok, kirepültek, így teljes energiámat a falunak tudom szentelni.
– Milyen problémákkal találkozott megválasztásakor?
– Újra kellett írni a vágyakat, elképzeléseket. Korábban Sárosd szeretett volna a környék központja lenni, ez azonban sehogy sem sikerült. Így aztán 2004-ben csatlakoztunk az Aba-Sárvíz kistérséghez, nagyon jól együtt tudunk mûködni a többi környékbeli településsel, hiszen közösek a gondjaink. A TSZ megszûnésével szinte nem maradt munkahely, néhány mezõgazdasági termelõ és mesterember, egy-két vállalkozás kínál csak megélhetési lehetõséget az embereknek. A legnagyobb munkáltató a volt Esterházy kastélyban mûködõ szociális intézet, valamint az önkormányzat, a lakosság nagyobbik része ingázik. Mi a magunk részérõl közmunkaprogramokkal, közhasznú munkák szervezésével igyekszünk a hátrányos helyzetben élõ munkanélkülieken segíteni.
– Mit sikerült megvalósítani az elmúlt két évben?
– A kistérséggel közös ROP pályázaton, amelyet az oktatási intézmények felújítására írtak ki, sikerült nyernünk, így 5% önrésszel százmilliós beruházással megvalósítottuk az iskola teljes felújítását. A TRFC és TEKI pályázatok segítségével négy-öt utcát aszfaltoztunk, megszépült az orvosi rendelõ, a Közkincs hitelprogram segítségével pedig húsz millió kamatmentes kölcsönbõl elkezdtük a Mûvelõdési Ház régóta esedékes átépítését, megújítását. A falu számára nyílt internetezési lehetõséget biztosítottunk, az öt munkaállomás jelenleg a könyvtárban használható. Reméljük a Magyar Kultúra Napjára elkészül a mûvház is, és megfelelõ szakembert is találunk irányítására.
– A távolabbi tervek?
– Uniós pályázati lehetõséget keresünk a faluközpont rehabilitációjára a kistérség többi településével közösen. Szükség lenne parkolókra, zárt vízelvezetésre, parkosításra, kerékpárutakra. Ezt a projektet elsõdleges feladatnak gondoljuk. Régi igény lenne egy rendezvény- és tornacsarnok is, reméljük ebben a ciklusban ezt is meg tudjuk építeni. A falusi turisztikai kínálat növelése lehetne fejlõdésünk záloga. Van lovaspályánk, horgásztavunk, kovácsmûhelyünk ahol patkolt tojások is láthatók, az Esterházyak által ültetett, egy kilométer hosszú, csodálatos, ritkaságszámba menõ gesztenyefasorunk. Ha sikerülne a VADEX tulajdonában lévõ Nagyerdõbõl parkerdõt létrehozni, valamint rehabilitálni a Seregélyes – Sárosd vízfolyást, ideális körülményeket teremthetünk a pihenésre, kikapcsolódásra. Templomunk mûemlék jellegû, van éttermünk, bár a szálláslehetõség még nem adott a faluban. Július második hétvégéjén tartjuk a Sárosdi Napokat, amelyek keretében tizenötödik alkalommal rendezzük meg az immár országos hírnévre szert tett Imre István díjugrató versenyt. Igyekszünk tehát vonzóvá tenni ezt a szép, ám talán ország-világ elõtt kevésbé ismert nagyközséget. Ehhez jó segítség honlapunk is, a www.sarosd.hu-n az érdeklõdõk megtalálhatnak rólunk minden fontos információt.
– Hogy telik a polgármesterasszony szabadideje?
– Ha tehetném, sokkal többet járnék színházba. Most volt nálunk a magyarkanizsaiak elõadásában a Világ és a vége címû produkció, amelyet Wass Albert mûveibõl állítottak össze, reméljük, még több elõadásukat is láthatjuk. Ha hazajönnek a gyerekek, akkor kirándulunk, a hazai tájak nagy barátja vagyok, itt érzem jól magamat, ez jelent igazi kikapcsolódást.
Veér Károly