Nemzetközi történész konferencia Dunaalmáson
Glatz Ferenc akadémikus betegsége miatt nem tudott részt venni a találkozón. Helyette Gecsényi Lajos, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke méltatta az évforduló jelentõségét, korabeli európai viszonyok között sorsfordító voltára, nemzetközi összefüggéseire irányította rá a hallgatóság figyelmét.
Lévai Péter dunaalmási polgármester köszöntõjében személyes példát említett. Az õ (és több más helyi református család) õseit is a 17. század elején, a békekötést követõen telepítették a harcok során többször elnéptelenedett faluba. A környék polgármesterei közül leginkább érintett, Dunaalmással szemben fekvõ Dunaradvány polgármestere, Bödök László a felvidéki magyarság üdvözletét hozta. Elmondta, november 11.-én pontosan 400 évvel a békekötés után emlékmûvet avatnak a Zsitvatõ nevû településrészen. (A korábbi emlékmû a Bõs-nagymarosi erõmû-építkezések áldozatává vált). Ezzel az egykori helyszínen, méltó- és talán maradandó módon tisztelegnek a vidék-és Európa történetében (nemzetiségtõl függetlenül) is sorsfordító esemény elõtt.
Pálffy Géza a MTA Történettudományi Intézet fõmunkatársa elõadásának címe: Végre béke! A zsitvatoroki béke jelentõsége a Magyar Királyság történetében, -volt. Széles összefüggés rendszert felvázoló elemzésében a korabeli viszonyokat mutatta be. Elmondta: két kimerült világbirodalom harcolt az akkori Magyarország területén, hatalmas pusztítást okozva a Duna menti “hadak útján”. A bécsi béke kiegyezést teremtett a Habsburgok és a magyar rendek között, lezárta a Bocskai szabadságharcot, ami a magyar rendek elsõ komoly szembeszállása volt a Habsburg birodalommal a három részre szakadt ország körülményei között.
A pár hónappal késõbb létrejött zsitvatoroki egyezség a két világbirodalom érdekközösségén alapuló nyugalmas idõszakot teremtett e sokat szenvedett vidéken is. A belsõ és külsõ feltételek ilyetén alakítására igen nagy szükség volt, jóllehet a 17. század eleji európai hatalmi helyzet-, és nem a mai elõadás címében is kifejezésre juttatott akkori békevágy, – teremtette meg a mérhetetlen pusztítások utáni viszonylagos nyugalmat.
Az adótól a tisztes ajándékig. Habsburg fizetség az oszmánoknak a zsitvatoroki béke elõtt és után címmel Ernst Dieter Petritsch a bécsi Haus- Hof und Staatsarchív fõlevéltárosa mondta el álláspontját. E szerint mérsékelt oszmán sikerrel zárult ugyan a békekötés, de a szerzõdés ama pontja, amely szerint a császár már nem adófizetõje a portának, a török birodalom diplomáciai és európai hatalmi-politikai (késõbb, a század végén, katonai visszaszorulására utalt.)
A “harmadik oldal” képviselõjeként Feridun Emecen az Isztambuli Egyetem tanára a zsitvatoroki békekötés oszmán- török értelmezéseit mutatta be. Fodor Pál (osztályvezetõ MTA történettudományi Intézet): Háború és béke az oszmán-törökgondolkodásban címû elõadása a korabeli muzulmán felfogásba adott betekintést.
A szép számú érdeklõdõ elõtt megtartott, számukra és köztük megjelent fiatalokra tekintettel “rendkívüli történelem órákként” is felfogható elõadás-sorozat Márkus Mihálynak, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének zárszavával ért véget.
Dr. Horváth Géza