Erõsíteni kívánják a régiók szerepét
A kormány – átfogó stratégiájával egyezõen – támogatni kívánja a decentralizációt és a régiók erõsítését – mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos.
„A cél az, hogy erõsödjön a régiók önállósága, növekedjen az a sajátos regionális szempontú tervezés, amely különbséget tesz” a más-más adottságú, karakterû, és különbözõ problémákkal küzdõ régiók között – közölte a kormánybiztos az Új Magyarország Fejlesztési Tervrõl folytatott közép-dunántúli regionális vita után. A fejlesztéspolitikai kormánybiztos úgy fogalmazott: a kormány a régiók közötti sajátosságokat kiemelõ tervezést és végrehajtást támogatja.

Vitanapok az NFT II.-rõl
Mint mondta, a 2007- 2013 között Magyarország rendelkezésére álló 8 ezer milliárd forint felhasználásáról folyik a társadalmi egyeztetés. A tervet „regionális és ágazati alapon” is egyeztetik a régiókkal. Közölte, hogy az országos érdekegyeztetõ fórumokkal tartott egyeztetést követõen szeptember 19-én parlamenti vitanap lesz, majd a Nemzeti Fejlesztési Tanács tárgyalja meg a véglegesnek szánt programot. A kormány szeptember 27-én dönt az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervrõl, amit szeptember végén nyújtanak be az európai Uniónak – mondta Bajnai Gordon.
Tájékoztatása szerint a 8 ezer milliárd forintból mintegy 1600 milliárd forint felhasználásáról a regionális sajátosságok és célok figyelembevételével döntenek, az összeg fennmaradó részét ágazati szempontok szerint osztják el a régiókban.

Innováció és gazdaságfejlesztés
A Fejér-Komárom-Esztergom- és Veszprém megyét magába foglaló közép-dunántúli régióban a gazdaságfejlesztés kap elsõbbséget – mondta el a regionális fejlesztési tanács elnöke, Agócs István. Tájékoztatása szerint a gazdaságfejlesztésen belül a nagyobb hozzáadott értéket képviselõ ágazatokat, továbbá kutatás-fejlesztést kívánják erõsíteni, valamint a Balaton, a Velencei-tó és a Duna-kanyar lehetõségeit kihasználva a turizmus fejlesztésének biztosítanak elsõbbséget.

A KD-ROP-ról
A Közép-dunántúli régió önálló Regionális Operatív Programja (KD-ROP) a 2007-2013-as EU-s pénzügyi-programozási idõszakban a régióba érkezõ közösségi források minél teljesebb körû felhasználását alapozza meg, segítve a régió versenyképességének növekedését illetve a régió társadalmi kohéziójának erõsítését. A dokumentum elkészítése Európai Unió által elõírt kötelezettség, de egyúttal olyan eszköz is, amely segítségével a régió korábban lefektetett stratégiai irányai mentén dinamizálhatja a Közép-Dunántúl középtávú fejlesztési lehetõségeit.
A KD-ROP az a dokumentum, amelyet a Tanács jóváhagyása után kell eljuttatni Brüsszelbe az idei év õszén, annak érdekében, hogy az Európai Unió általi elfogadását követõen a régió a regionális szintre rendelt forrásait saját intézményrendszere által koordináltan, eredményesen felhasználhassa. Meghatározták a Közép-dunántúli régió szempontjából kiemelt, komplex fejlesztéseket.
 

Támogatások és informatikai klaszter
A grémium döntött céltámogatások odaítélésérõl, a kiegészítõ keret terhére 467 millió forintot osztottak ki. Hegymagas és Raposka Községek Önkormányzata szennyvízközmû építésre használhat fel több mint 300 millió forintot. A káptalantóti önkormányzat több mint 165 millió forintot költhet szennyvízcsatorna-hálózat építésére.
Az ülésen tájékoztató hangzott el arról, hogy megalakult a Közép-Dunántúli Regionális Informatikai Klaszter. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség támogatását is élvezõ szervezõdés egyik, kimondott célja, hogy a partnerségen alapuló együttmûködés lehetõségeire támaszkodva elõsegítse a régióban mûködõ informatikai kis- és középvállalkozások (közismert nevén KKV-k) beszállítói készségének, képességének és lehetõségének a fejlesztését a hazai piacon és a határon túl. Az alapító tagok között helyet kapnak ERP forgalmazók és hardverszállítók, rendszerüzemeltetéssel vagy szoftverfejlesztéssel foglalkozók, informatikát oktatók vagy alkalmazók, hardver közeli fejlesztõk, vagy tanácsadói feladatokat ellátók, biztonságtechnikával, beléptetõ rendszerekkel foglalkozók, hálózat építõk, vagy a design készítésre fókuszáló, netán az informatika HR területén mûködõ cégek. Az eltérõ tevékenységek sokszínûségébõl adódó szélesebb kínálat éppen úgy a fejlõdést szolgálja, mint az azonos tevékenységet végzõ vállalkozások mûszaki, gazdasági potenciáljának nagyobb projektek megvalósítása érdekében történõ, eseti egyesítése.

Egészségügyi információs központ
A regionális tanács ülésén elhangzott, hogy a Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács (KD RET) elnöksége, a TÁRKI – Egészség Tudásközpont és az ÁNTSZ vezetõivel javaslatot fogalmazott meg arról, hogy a Norvég Alap segítségével a térség egészségügyi fejlesztése és optimális mûködtetése érdekében népegészségügyi és szociális információs központot hozhasson létre. Az együttmûködõ szervezetek által rendelkezésére bocsátott, valamint az önállóan gyûjtött adatokból a lakosság egészségi és szociális állapotára, az egészséget és a szociális helyzetet meghatározó legfontosabb gazdasági-társadalmi, lakó és munkahelyi környezeti tényezõkre valamint az ellátórendszer mûködésére, igénybevételére vonatkozó tudásbázist épít fel, és bocsát rendelkezésre. A regionális központban rendelkezésre álló tudásbázis felhasználásával olyan politikai, szakmai és gazdasági döntések hozhatók, amelyek eredményeképpen egészségesebb lesz a lakó- és a munkahely, kedvezõ irányba módosul a régió lakosságának egészségmagatartása, javul a szolgáltatások színvonala és az egészségügyi rendszer hatékonysága, amely hozzájárul a régió versenyképességének növeléséhez.
Az Európai Unió több tagállamában, mint pl. Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Németországban már mûködnek regionális népegészségügyi és szociális információs központok. Céljuk, hogy elõsegítsék a regionális szintû egészséginformáció új szempontú feldolgozását, minél szélesebb körben történõ elérhetõségét és felhasználását a helyi döntéshozatalban, erõsítsék a népegészségügyi és szociális szemléletet a lakosság egészségének javítása érdekében. Az EU-ban a lakosság egészségére egyre inkább, mint a versenyképesség egyik zálogára tekintenek. Ezt mutatja az is, hogy a regionális fejlesztések szempontjából fontos strukturális indikátorok között 2004-ben már egy egészségi állapotot leíró mutató is szerepelt.

vk