Vértesboglár él az összefogásban rejlõ erõvel, így hamarosan megoldódik a szennyvíz-elvezetés, a felszíni csapadékvíz-elvezetés és mára szinte teljesen burkolt úthálózattal rendelkezik. A falu fejlõdése és rendezettsége vonzó a városból kitelepülõ fiataloknak és nyugdíjba vonulóknak egyaránt, amely további távlatokat nyit. A település történelmérõl és a fejlesztésekrõl, beruházásokról beszélgettünk Oroszné Genczwein Terézia polgármester asszonnyal.

„Vértesboglár környéke már a rómaiak idején lakott volt. Ezt bizonyítja, hogy római kori telepnyomok találhatók a belterület nyugati peremén. Feltehetõleg Vértesboglár határában vezetett át az Aquincumot Savariaval összekötõ római fõútvonal, amelynek legközelebbi állomása Floriana (Csákvár) volt. Egy alsóbbrendû római kori útvonal Vértesacsa felõl érte el az akkori fõutat. A község a kora-középkorban királyi birtok, amelynek egy részét III. Béla 1193-ban a fehérvári kereszteseknek adományozta, a másik része a Csák nemzetség kezére került. … Középkori leletek az Alkotmány u. 48. szám alól kerültek elõ. A török hódoltság idõszakában a falu elnéptelenedett, Csákvárhoz tartozott, és annak lakói mûvelték az elpusztult településhez tartozó földeket. …1696-ban csupán azt jegyezték fel, hogy Boglárpuszta fakitermelésre alkalmas erdõbõl és kaszálóból áll.
Vértesboglár benépesítésére a XVIII. században került sor. Eszterházy Ferenc 1760-ban telepítette be, azzal a feltétellel, hogy istenfélõ, békés és igazságos jellemû telepesek vegyék birtokba Boglárpusztát…A betelepedõk az Eszterházyak tatai uradalmának falvaiból és a bajorországi Schwarzwaldból érkeztek. Számos ma is élõ családnév szerepel az elsõ telepesek névsorában, és erre a bogláriak igen büszkék.” (Farkas Gábor: Magyarország megyei kézikönyvei 6.kötet.; Tafferner Antal(1941) Vértesboglár, Egy hazai német település leírása címû kiadványok alapján Kállai Anikó szerkesztésében) Vértesboglár hagyományai így elsõsorban a helyi német kisebbség szokásaihoz és emlékeihez fûzõdnek.

– Napjainkban?
– Vértesboglárnak ma cirka 1000 lakosa van – a legtöbben Bicskén, Budapest elõvárosaiban dolgoznak, pedig Székesfehérvár közelebb lenne. A rossz közlekedési viszonyok miatt azonban nehezebb bejutni a megyeszékhelyre, mint a fõvárosba. A probléma leginkább a középiskolás gyerekeket érintette, de több éves kitartó munka és három önkormányzat összefogásának eredményeként módosították a menetrendet, sõt új buszmegállót is telepítettek.
A település elöregedõ jellege a 6-8 éve tartó növekvõ betelepülési tendencia ellenére is csak lassan változik, hiszen elsõsorban a nyugdíj elõtt állók, vagy a már nyugdíjasok költöznek ki a városból falura. Mindössze 2-3 éve jönnek a fiatalabbak, tetszik nekik a falu tisztasága, rendezettsége.
Bogláron jelenleg általános iskola és óvoda mûködik, már ÁMK-ként. Így a tanárok és munkatársak viszik a falu rendezvényeit is. Az oktatás húsba vágó téma a kistérségen és a mikrotársulásokon belül is – rossz emlékek fûznek a tanácsi idõszakban végzett központosításokhoz. A cél az, hogy közösen, alulról alakítsunk ki egy mindenki számára elfogadható rendszert.

– Milyen irányban fejlõdik a falu?
– Mára rendbe hoztuk a falu úthálózatát, a civil szervezetek és a lakosok segítségével a templom elõtti teret és felújítottuk az iskola tetõszerkezetét. A képviselõk fel nem vett tiszteletdíjából új buszváró, temetõ-út, játszótér-terv készült. Folyamatban van Vértesacsa és Bodmér településekkel együtt a szennyvíz-csatorna beruházás, illetve hét településsel pályáztunk a felszíni csapadékvíz-elvezetés megoldására. Pályázatot adtunk be nemzetiségi oktatási témában is – remélve ettõl, hogy így nem marad majd iskola nélkül a település.
A faluban az egyetlen ipari tevékenységre alkalmas terület a TSZ volt tehenészeti telepe, amely nem önkormányzati tulajdon, így csak támogatni tudjuk a tulajdonost abban, hogy számunkra is elfogadható tevékenységet végzõ cég települjön ide. Jelenleg tárgyalások folynak egy ruhaipari logisztikai központ létesítésérõl.
Távolabbi célunk, hogy Pest és Komárom-Esztergom megyék irányába kerékpárutak épüljenek, amely lehetõvé teszi majd a falusi turizmus elterjedését Vértesbogláron is. A közeljövõben azonban 14 új közmûvesített építési telek kialakítása felõl dönt a testület. A legfõbb szempont az, hogy a helyi fiatalok itt maradjanak, de nagy az érdeklõdés a városokból, más falvakból érkezõk részérõl is.

Vitkóczi Éva