Kiáltványban fordultak a magyar gazdaság szereplõi a kormányhoz és a parlamenti pártokhoz, háromoldalú tárgyalásokat és megállapodást sürgetve az ország elõtt álló gazdasági lépésekrõl. A kiáltványt nyilvánosságra hozó sajtótájékoztató után beszélgettünk az egyik aláíróval, dr. Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével.

– Ki kezdeményezte a kiáltványt?
– Az, hogy valamit tenni kell, régóta benne volt a levegõben. Most a magyar gazdaság vezetõinek kezdeményezései elsõsorban a magyarországi nemzetközi kamarák ösztönzésére öltöttek formát. Ezután pedig szeretnénk immár a szavak mellett mielõbb tetteket is látni. A legfontosabb, hogy a kezdeményezés megszületett, most van lehetõség a többoldalú párbeszédre, megállapodásra, és remélem, hogy a tárgyalók mielõbb elkezdhetik a munkát.
 
– Ki írta a szöveget?
– Ez a szöveg a közös minimum, amiben valamennyien egyetértünk. A többoldalú tárgyalások során mód lesz arra, hogy egy új, immár részletesen kifejtett, cselekvési tervet is tartalmazó új szöveg készüljön, amibe reményeink szerint beépülnek azok az alapelvek, amelyeket a Kiáltvány rögzít. Mi tehát nem szövegben, hanem többoldalú tárgyalásban, megállapodásban és cselekvésben gondolkodunk és reméljük, hogy ebben a politika is partnerünk lesz!
 
– A gazdaság szereplõi politizálni akarnak?
– Nem, hanem azt szeretnénk, ha többoldalú tárgyalásokon a magyar gazdaság véleményének, tapasztalatának figyelembe vételével megszületne az az új közös program, amelyre a magyar gazdaság jövõjét építeni lehet. Minket nem a politika, hanem a magyar gazdaság, és így a magyar társadalom jövõje izgat, az, hogy legyen Magyarországon idõben euro, legyenek munkahelyek, magasabb fizetések, jobb életminõség. Ehhez pedig politikusoknak és a gazdaság szereplõinek közösen kell megállapodásra jutniuk. Reméljük, hogy a tárgyalások erre lehetõséget adnak majd!
 
– Mi a következõ lépés?
– A nyilvános bejelentés elõtt levélben már megkerestük a pártok vezetõit, utána hivatalosan is tájékoztatjuk a kormányt is a kezdeményezésrõl, ahogy informáljuk a közjogi méltóságokat illetve a gazdaság meghatározó intézményeinek a vezetõit a is, meghallgatjuk és megfontoljuk véleményüket. Reményeink szerint a politikai pártoktól támogató visszajelzést kapunk és megkezdhetjük a tárgyalások elõkészítését. Mi nyitottak vagyunk arra, hogy májusban megkezdjük a tárgyalásokat, meghatározzuk a menetrendet és június közepén akár a megállapodás szövegét is aláírjuk.
 
– Ez lenne tehát az optimális menetrend. Bízik benne, hogy sikerül?
– Miután nagyon sok résztvevõvel kell egyezségre jutnunk, természetesen nem lehet megjósolni, hogy mi történik majd. A közvetlen célunk az volt, hogy a kezdeményezésünk bekerüljön a köztudatba, beszéljenek róla. Ezt maradéktalanul elértük: „téma lett” a Kiáltvány, szinte naponta keresnek nyilatkozatért róla a legkülönbözõbb médiák. A következõ cél az, hogy létrejöjjenek a többoldalú tárgyalások; hogy aztán ennek a formája valamiféle új nemzeti kerekasztal lesz, vagy több menetben, váltott partnerekkel történik, azt még nem lehet tudni. A leglényegesebb azonban a végsõ cél, hogy végre valódi reformok történjenek a magyar gazdaságban!
 
– Mire van szükség ahhoz, hogy ezek a reformok meg is valósuljanak?
– Megegyezésre az alapelvekben, kölcsönös támogatásra, jelentõs számú törvény – kétharmadosak is – módosítására, új törvények megalkotására, vagyis politikai cselekvésre. Ezt persze csak akkor várhatjuk a politikusoktól, ha nem hordoz túl sok kockázatot, amihez pedig támogatásra, védelemre, és sok-sok egyeztetésre van szükség.
 
– Mi lesz, ha lesznek olyanok, akik más gondolatokat fogalmaznak meg?
– Megfontoljuk az ötleteiket, meghívjuk õket az asztalhoz és ha meggyõznek az igazukról minket és a többieket, akkor azt csináljuk. Nincs nálunk a bölcsek köve. Nagy vonalakban mindenki egyetért abban, hogy változásra van szükség. De a változás tartalmán lehet és kell is vitatkozni.
 
– Mi lesz, ha a kiáltvány és a kezdeményezés nem talál meghallgatásra?
– Akkor vélhetõen folyik tovább mindaz ami eddig, és azzal veszít az ország. De nincs okunk kételkedni a politikusok józanságában, és abban, hogy most nekik is szükségük van támogatásra, õk is megegyezésre törekszenek, mert most új fejezet kezdõdhet a rendszerváltás történetében. Végre egyszer nem az ellentétek, hanem a közös gondolatok formálhatják a jövõt.

Forrás: veszpremikamara.hu