Százezerrõl százötvenezer euróra emelné az Európai Bizottság az egy cégnek korlátozás nélkül adható állami támogatás értékét – ez a jó hír. Így Magyarországon akár (árfolyamtól függõen) 37-40 millió forint állami támogatást is lehet majd nyújtani egy cégnek anélkül, hogy azt jóvá kellene hagyatni Brüsszellel. A de minimis támogatások – nevükbõl fakadóan – olyan alacsonyak, hogy nem minõsülnek a versenyt korlátozó tényezõnek, és ezért nem is kell róluk külön jelentést tenni – minden másról igen. Feltétel, hogy a három éven belül egy adott cégnek jutatott támogatás nem érheti el a meghatározott összeget – írja a Népszabadság.
Magyarországon most a legtöbb vállalkozói juttatás belefér ebbe a kategóriába: mivel az állam a piaci hitelek kamataihoz vagy a hitelekre adott garancia díjához ad pénzt, csak a legnagyobb cégek maradnak ki az állami támogatások jótéteményeibõl. Így az emelés elvben csak a támogatottak körét szélesítené, és nagyobb hitelek költségvetési segítését is lehetõvé tenné. De csak elvben. Egyetlen apró módosítás ugyanis a visszájára fordítja a változtatást. Az unió ezzel valójában nem a felével emeli a támogatási határösszeget, hanem inkább tizedeli azt.
A rossz hír, hogy az Európai Bizottság változtatni akar a szabályokon, és úgy gondolja: az emelés után nem a támogatás konkrét összegét, hanem az érintett ügylet értékét kellene a számítás alapjául venni. Magyarán: egy állami támogatású hitel esetében nem a költségvetés által fizetett kamatrész számítana, hanem a kölcsön teljes összege kamatokkal együtt. Vagyis: eddig a kamattámogatás mértéke nem lehetett magasabb, mint 25-26 millió forint (százezer euró), most a kölcsön korlátja lesz 37-38 millió forint (150 ezer euró). A bizottsági érv egyszerû: a mostani rendszer a szabályok kijátszását teszi lehetõvé.
Ezzel a közepes vállalkozások biztosan ki lesznek zárva a támogatásból – ám egy kisebb céget is könnyen utolérhet a végzet. Elõfordulhat például, hogy kizárják az uniós vállalkozásfejlesztés (a GVOP) támogatásai közül, mert rendelkezik Széchenyi-kártyával. A támogatások ugyanis összeadódnak. Az uniós terv tulajdonképpen feleslegessé teszi a Vállalkozások Bankjának létrehozását is: a 30-35 milliósnál nagyobb hitelektõl elbúcsúzhatna az MFB, az Eximbank és MEHIB, és a Hitelgarancia Zrt., vagy az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány is.
Az uniós miniszterelnökök csúcsértekezletén még nem errõl volt szó – mondja Radnai György, a Hitelgarancia Rt. vezérigazgatója. Ott a tagállamok az értékhatár emelésérõl állapodtak meg – akkor 300 ezer eurós határról volt szó, és technikai módosításról nem. Szerinte nem az a fontos, hogy cégének a hitelezési – hitelgarantálási – lehetõségei csökkennek majd, hanem hogy a vállalkozások támogatási lehetõsége szûnik meg. A bizottsági javaslat „bizonyára félreértésen alapszik” – vélekedett, és azt mondta: Magyarország mindent megtesz, hogy a helyzetet orvosolja.
Erre vélhetõen több tagállam készül – igaz, tiltakozni alig van idõ. Május 12-én a tagállamok az úgynevezett nyílt konzultációs eljárásban mondhatják el kifogásaikat az Európai Bizottság javaslatával szemben.
Forrás: origo.hu