A Piac és Profit magazin szervezésében a fenti címmel regionális szakmai konferenciát rendeztek Székesfehérváron március 23-án, az ALCO mûvelõdési házában. A rendezvényen mintegy kétszáz vállalkozó és önkormányzati dolgozó vett részt. Az elhangzott elõadások „zsebbe vágóak”, közérdekûek, ezért a legfontosabbak sorozat formájában valamennyi olvasónk ren-delkezésére bocsátjuk.

A magyar kis- és középvállalkozások versenyképessége
Elõadó: dr. Zeiler Júlia vezetõ fõtanácsos (GKM Kis- és Középvál-lalkozás Fejlesztési Fõosztály)

1. Kormányzati lehetõségek
A kis- és középvállalkozás felzárkózása az uniós szintre valamennyiünk érdeke. A kezdeményezés a mi kezünkben van, hogy a lehetõségekkel élni tudjunk, az információt és a tudást mindenkinek meg kell szereznie, és meg kell tudnia jól sáfárkodni ezekkel.
2002 óta mûködik a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program, melynek fõ pillérei a következõk:
– Versenyképesség és teljesítménynövelés
– Kiszámíthatóság
– Gyorsuló alkalmazkodás
– Esélyteremtés
– Felzárkózás az EU szintjére

Kormányzati lehetõségek a vállalkozások felzárkózásához a versenyképesség szempontjából:
– A tõkehiány enyhítése,
– a modernizáció, a technológiai felzárkózás ösztönzése,
– a mûködési környezet javítása,
– az üzleti, tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása.
A tudás szempontjából:
– Az EU-források felhasználásához szükséges feltételek megteremtése,
– felkészülés az EU-s követelményeknek való megfelelésre,
– az EU-val kapcsolatos ismeretek, a jogszabályoknak való megfelelés és al-kalmazások.

2. 2006-os változások az adórendszerben
A társasági adó ötmillió forint adóalapig 16-ról 10%-ra csökkent, efölött 16%. Ennek feltétele legalább öt fõ foglalkoztatása, az alkalmazottak után legalább a minimálbér másfelszerese utáni járulékfizetés, illetve az, hogy más társasági adókedvezményt a vállalkozás nem vesz igénybe.
A számviteli törvény módosításával a beszerzéskor egy összegben költségként elszámolható eszközök értékhatára ötvenezerrõl 100000 forintra változott.
A szakképzésben tanulószerzõdéssel részt vevõ adózó a minimálbér 20%-a helyett annak 24%-ával csökkentheti adóalapját.
Az ÁFA legfelsõ határa 25%-ról 20%-ra csökkent.
Január elsejétõl megszûnt a társaságok osztalékadója, a külföldiekre vonatkozóan is.

3. Kormányzati támogatások a kis- és középvállalkozók részére
A, Pályázatok EU-társfinanszírozással (Forrás: EU, és hazai költségvetés):
– Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 2. priorítás;
– KKV-k fejlesztése 2.1.1 pályázat.

B, Nemzeti támogatási programok (Forrás: KKC):
– KKV adókedvezmények;
– Külsõ finanszírozási forráshoz jutást elõsegítõ támogatási konstrukciók;
– Pályázati támogatások (négy került meghirdetésre);
– EU felkészítõ program (PLATO, Business Line)

4. Finanszírozási konstrukciók
1999 és 2004 között a kis- és középvállalkozások hitelállománya 460 milliárdról 2200 milliárd fölé emelkedett. Fejlõdésükhöz arra van szükség, hogy a hitel- és tõkekonstrukció ott legyen, ahol a piac saját eszközeivel nem tudja megoldani a szektor finanszírozását. Kiemelten fontos az induló vállalkozások hitelezése, a KKV-k fejlesztési- és kockázati tõkével való ellátása, és a támogatási programok folyamatos felülvizsgálata. A finanszírozás formái a következõk:
– Mikrohitel-program (5 millió helyett 2006-tól 6,35 millió forint, a futamidõ öt évrõl nyolc évre nõtt. A kamat a jegybanki alapkamat, 2006-tól +-3%. A hitelezés helyszínei: a helyi vállalkozói központok és az MVA.);
– Széchenyi kártya (Összege 10 millió forint, egyszerûsített eljárású, szabad felhasználású hitel. A kamat mértéke csökkent, 2%-os állami kamattámogatás jár hozzá. Március 17-éig 51582-en igényelték 229,29 milliárd forint értékben. A garanciadíj 1,8%-ról 1,5%-ra csökkent, ennek 50%-át az állam átvállalja.);
– Sikeres Magyarországért (Az MFB vállalkozásfejlesztési hitelprogramja, a midihitelt váltotta fel.);
– Európa Hitel (10-500 millió forint közötti fejlesztési hitel, a kormány árfolyamgaranciát biztosít, így a kamat mértéke maximum 6-7%.);
– Mikrohitel Plusz Program (1-10 millió forint hitel, a mindenkor érvényes jegybank alapkamattal. Futamidõ maximum tíz év. Elérhetõ az MFB Rt-vel bankügynöki szerzõdésben álló ügynökök segítségével, eddig a HVK és a VOSZ irodákkal tárgyaltak.);
– Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram (Az agráriumon kívül mûködõ KKV-k számára meglévõ 310 milliárd forintos keretösszeg. A hitel összege 5-1000 millió forintig. Kamat a három havi EURIBOR + 4%, ebben benne van a kezelési költség is. Türelmi idõ a szerzõdéskötéstõl számított két év, a futamidõ legfeljebb tizenöt év. 2005. június 1. óta 2022 vállalkozásnak 115,2 milliárd forint kölcsönt hagytak jóvá.)

További információk:
Interneten: www.gkm.gov.hu; www.mfb.hu
Telefonon: 40/200-494, 40/200-617

(EU Pályázati Információs Központ)
(Folytatjuk)