Üzemek Hajdúsámsonban, Marcaliban és Csurgón
Hatvannégymilliárd forintos beruházással bioetanol-üzem építését tervezi Hajdúsámsonban a magyar Bio-Tech-Energy Kft. és a CSLM Group amerikai befektetési társaság, tájékoztatta a Bloomberget Hamza Gábor, a település polgármestere. A várhatóan mintegy 150 fõt foglalkoztató gyárban évente egymillió tonna kukoricát és egyéb gabonafélét dolgoznak majd fel. A két társaság bejelentette, hogy hasonló üzemet létesítenek 18 milliárd forintért a Somogy megyei Marcaliban is, ahol évente félmillió tonna kukorica feldolgozásával számolnak, írta összeállításában a Világgazdaság.
Az idei elõkészítõ munka után a beruházás már jövõre elkezdõdhet, és várhatóan 2007 végére, de legkésõbb 2008 elején felépül az 50 fõt foglalkoztató üzem. A marcali beruházáshoz szükséges anyagi forrásokat és technológiát az amerikai befektetõ biztosítja, amelynek ingatlanfejlesztési részlege az interneten található adatok szerint több magyarországi projektben is érdekelt. A magyar partner szaktudásával, jogi ismereteivel és a beruházás lebonyolításával vesz részt a projekt megvalósításában.
Március közepén jelentették be, hogy Csurgón is bioetanol-üzem épül a svájci United Biofuels Holdings Europe AG és a Duna Fejlesztési Holding részvételével 12 milliárd forintos beruházás keretében. A gyárban a tervek szerint évente 300 ezer tonna kukoricát dolgoznak fel, s mintegy 80 ezer tonna bioetanolt állítanak elõ.

Uniós célkitûzések
Az Európai Bizottság februárban fogadta el a bioüzemanyagokkal kapcsolatos stratégiát, amely három fõ célkitûzést határozott meg: a bioüzemanyagok térnyerésének elõsegítését a közösségben és a fejlõdõ országokban, a felkészülést széles körû felhasználásukra, valamint azon fejlõdõ országok támogatását, amelyekben a bioüzemanyag-elõállítás fenntartható gazdasági növekedést eredményezhet. A bioüzemanyagok alkalmazásával csökkenhet Európa függõsége a fosszilis tüzelõanyagok importjától, emellett új piacokat teremt a mezõgazdasági vállalkozók számára.
A hazai bioüzemanyag-elõállító vállalkozásoknak különösen azután lehet érdemes növelni a termelést, hogy a Mol Rt. januárban nyílt pályázatot hirdetett a gázolajhoz keverhetõ biodízel gyártásához szükséges komponensek és alapanyagok beszállítóinak kiválasztására. Az olajipari vállalat 2008-tól évi 150 ezer tonna kész biodízel-komponenst vagy az ennek elõállításához szükséges alapanyagot vásárolna, további évi 50 ezer tonnát opcióként lekötve, öt-hét éves szerzõdéseket kínál a legjobb ajánlatot benyújtónak.
Az elõirányzott biodízel-mennyiség felhasználásával teljesíthetõvé válik az Európai Uniónak tett magyar vállalással összhangban lévõ célkitûzés, hogy 2008-tól a Mol Rt. által gyártott gázolajban elérje a 4,4 százalékot a biokomponensek aránya. A biokomponensek felhasználását ösztönzi az adótörvény elmúlt év végi módosítása is, amelynek értelmében 2007. július 1-jétõl literenként nyolc forinttal több jövedéki adót kell fizetni azoknak a gyártóknak, amelyek benzinében a biorész aránya nem éri el a 4,4 százalékot, míg a gázolaj esetén ugyanezek a feltételek 2008. január 1-jén lépnek életbe. A bioetanol-beszállítók kiválasztására a Mol Rt. már 2005-ben lefolytatott egy hasonló pályázatot. A benzin gyártásánál oktánszámnövelésre használt MTBE-t tavaly nyár óta részben a bioetanolból készülõ ETBE-vel (etil-tercier-butil-éterrel) váltotta fel.

Magyarország élenjáró lehet
A megfelelõ átalakítás után a benzinhez adagolható bioetanol iránti kereslet már tavaly megugrott, a további fejlesztéseket pedig segítheti, hogy szakértõk szerint az Európai Unió jelenlegi évi 1-1,5 milliárd literes alkoholfelhasználása az évtized végére megtízszerezõdhet a bioüzemanyagok terjedése nyomán. Ez óriási lehetõséget jelent a magyar gyártók számára, mert a pótlólagos kereslet a mezõgazdasági túltermelés enyhítését és a jövedelmek emelkedését jelenti. A bioüzemanyag-iparág fejlesztését a II. Nemzeti fejlesztési terv is prioritásként kezeli.
A három említett projekt is mutatja: Magyarország komolyan élenjár az EU-ban a bioetanol-gyártásra való felkészülésben, s aki elõbb lép, az lesz a nyerõ – kommentálta a hírt Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca helyettes államtitkára. Mint mondta: a három termelõüzem közvetlenül is munkahelyet teremt, emellett közvetetten munkát biztosít nagyon sok mezõgazdasági dolgozónak, hiszen felszívja az általuk megtermelt kapacitásokat. Jelentõs exportcikk lesz a termék, amelynek eljuttatása a külpiacokra forgalmat ad a logisztikai ágazatnak.

Forrás: Világgazdaság