Alighanem régiónk megalakulása óta a legfontosabb dokumentumot közöljük az alábbiakban. A II. Nemzeti fejlesztési terv ugyanis az egyes régiók operatív programjaiból áll össze, és ezek bizony nem szólnak másról, minthogy az elsõ teljes uniós költségvetési ciklusunkban, 2007-2013 között miként használjuk fel a jelentõsen megnövekvõ forrásokat. A dokumentumról március elsején társadalmi vita kezdõdött, ha olvasóinknak is van ötlete, megírhatják a www.kdrfu.hu weblapra!

A Közép-dunántúli Régió társadalmi-gazdasági jellemzõi
A Közép-dunántúli Régió földrajzi helyzete kedvezõ, területe a közép-európai térség új fejlõdési zónáit, innovációs erõcentrumait felfûzõ tengelyeken keresztül összeköttetésben áll Európa magtérségeivel. A dél-bajor innovációs térséghez csatlakozó Bécs–Pozsony–Gyõr–Budapest fejlõdési tengely, valamint a mediterrán „sunbelt övezethez” kapcsolódó, Velence–Trieszt–Ljubljana tengely a Kijev–Trieszt folyosón keresztül szintén rendelkezik budapesti kapcsolattal. A fõváros, mint nemzetközi növekedési pólus a Közép-Dunántúli Régió területén keresztül érintkezik e két közép-európai fejlõdési zónával. Ezeknek köszönhetõen az európai fejlõdési trendek közvetlenül és erõteljesen alakítják a régió fejlõdését. A Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék által alkotott Közép-Dunántúli Ré-gió a Dunántúl középsõ részén helyezkedik el, 11237 km2-nyi területen. Északon Szlovákia, keleten a Közép-Magyarországi és a Dél-Alföldi Régió, délen és nyugaton a többi dunántúli régió határolja. A régió északon ugyan 77 kilométer hosszan határos Szlovákiával, de e Duna menti határszakasz átjárhatósága meglehetõsen korlátozott, így belsõ régiónak tekinthetõ, amelyben az országhatár menti együttmûködések idáig kevés szerepet kaptak, bár vannak hagyományai.
A Közép-Dunántúl a tájtípusokban leginkább bõvelkedõ hazai régió, értékeit több nemzeti park és tájvédelmi körzet védi. Nyugati peremén és keleti területein sík, kedvezõ talajadottságú, döntõen mezõgazdasági mûvelésû területek húzódnak. A természeti értékekben leggazdagabb tájak a régió legnagyobb részét elfoglaló Dunántúli-középhegység területén találhatók, a Balaton-felvidék, a Bakony, a Vértes és a Dunazug hegység, valamint a vonulatok között húzódó medencék, völgyek, Duna-parti teraszok. A hegységperemeken és dombvidékeken, valamint a Tapolcai-medence tájképi kuriózumait adó tanúhegyein híres történelmi borvidékek húzódnak. A régió igazi környezeti sajátossága a karsztvíz kincs, mely egyedülálló minõségi ivóvízbázis, hegyi források és patakok, barlangi vízfolyások formájában fontos tájérték, egyben sérülékeny környezeti elem. A nehézipari és bányászati tevékenység visszaszorulását a levegõminõségi paraméterek és a vízfolyások minõségének és kapacitásának javulása kísérte, de a felszíni mûvelés tájsebei még gyakoriak.
A régió fejlõdésének alapja az erõs, modern feldolgozóiparra alapuló gazdaság és a kedvezõ közlekedésföldrajzi helyzet által hordozott innovációs és logisztikai potenciál, valamint a kiemelkedõ turisztikai adottságok. A innovatív fejlõdés egyes zónákban és nagyobb városi centrumokban már elindult, azonban az innováció beágyazottsága sem területileg, sem vertikálisan nem elég erõs. A tudomány, a felsõ- és szakoktatás, a gazdasági szférák és az ezek szektorai közötti intézményi-gazdasági kapcsolatok fejlesztésre szorulnak, mint ahogy a szerves hálózatszerû fejlõdést, innovációt hordozni képes KKV szektor is.
A régió egyik legfontosabb térszerkezeti sajátossága, hogy Budapest közelsége és a magyar városhálózat egyenlõtlenségeinek köszönhetõen nincsen egyetlen országos jelentõségû vagy többrégiós kihatású növekedési pólusa. Ennek ellenére a régió jó közlekedési kapcsolatokkal, felsõoktatási háttérrel rendelkezõ nagyvárosai kiemelkedõ szerepet töltenek be a hazai társadalmi-gazdasági térben: Dunaújváros ipari, Tatabánya és Székesfehérvár gazdasági, logisztikai, Veszprém komplex felsõoktatási központ. A hazai fejlesztési pólusok rendszerébe a Székesfehérvár–Veszprém fejlõdési tengely került be. A fenti nagyvárosok körüli agg-lomerálódó térségek mellett erõs az urbanizáció a Balaton és a Velence-tó partmenti térségeiben, valamint a Duna mentén is.
A régió organikus fejlõdésû és karakteres fejlõdési potenciállal rendelkezõ középvárosi térségei közül több országosan vagy regionálisan kiemelkedõ funkciót hordoz, mint például Balatonalmádi, Balatonfüred, Bicske, Esztergom, Gárdony, Komárom, Mór, Pápa, vagy Tata. A Dunántúli-kö-zéphegység mentén, mint bányászati-energetikai tengelyre a szocialista iparfejlesztés során új kis- és középvárosok települtek (pl. Ajka, Dorog, Oroszlány, Várpalota). Az elmúlt másfél évtizedben struktúraváltásuk megindult, de térségi gazdaságuk még nem kellõképpen erõsödött meg. A kis- és középvárosi központtal rendelkezõ térségek közül jellemzõk a döntõen agrárjellegû térségek is. Aba, Adony, Ercsi, valamint a legkedvezõtlenebb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkezõ külsõ és belsõ perifériák, Enying, Sárbogárd, Sümeg, Tapolca, Kisbér és kistérségeik.
A Közép-Dunántúl korösszetétele, a népesség növekedése országos összehasonlításban kedvezõnek mondható. A régióban a nemzeti és etnikai kisebbségei közül csak a hegyvidékek elszórt sváb (német) és szlovák falvai, ill. a Nyugati-Bakonyalja roma népessége emelhetõ ki.

A Közép-dunántúli Régió jövõképe
A Közép-dunántúli Régió hosszú távú jövõképe, hogy az Innováció Régiójává váljon. Olyan magterületté, amely adottságai hatékony hasznosításával folyamatosan növeli versenyképességét, és húzószerepet tölt be Magyarország modernizációjában.
A jövõkép elérésével Közép-Dunántúl olyan régióvá formálódhat:
– ahol a fejlesztési pólusok, a társadalmi-gazdasági erõcentrumok – jelentõs kis- és középvárosok – és a kiemelkedõ gazdasági és társadalmi szervezetek olyan hálózatos rendszere jön létre az emberi erõforrások kedvezõ alkalmazkodóképessége és tartalékai alapján, amely képes helytállni az európai gazdasági térben, egyben sikeres, elismert és innovatív térséggé alakul;
– amely a Kárpát-medence személy- és áruforgalomi rendszerének megkerülhetetlen központi térségévé válik a régión be-
lüli észak-déli és a régión kívüli közlekedési kapcsolatok további fejlõdése révén;
– ahol valós esély teremtõdik a hátrányos helyzetû térségek felzárkózására, a hátrányos helyzetû csoportok munkavállalására, az esélyegyenlõségre, és a szolgáltatások egyenlõ elérésére;
– ahol a komplex programoknak köszönhetõen megújulnak a volt bányászati-energetikai tengely átalakuló térségei, valamint az agrárium szerkezetváltása és a fenntartható vidékfejlesztés révén megerõsödnek a döntõen agrárjellegû térségek;
– ahol a turizmus új növekedési pályára áll, új turisztikai formák kerülnek elõtérbe, és a kiemelt térségek vonzó turisztikai célpontokká válnak;
– ahol biztosított a természeti és kulturális értékek megõrzése, mert a társadalmi-gazdasági fejlesztések a fenntartható fejlõdés elvének szigorú érvényesítésével valósulnak meg;
– amely hatékony együttmûködései révén pozitív arculatot jelenít meg hazai és nemzetközi téren egyaránt.

A Közép-dunántúli Régió stratégiai fejlesztési céljai
A jövõkép elérését szolgáló stratégiai fejlesztési cél, hogy a Közép-dunántúli Régió az innováció, az állandó megújulás elemeit befogadja, elterjessze és közvetítse, ezzel javítsa a régióban élõk életminõségét.
A stratégiai cél megvalósulását segíti a Kö-zép-dunántúli Régió két átfogó fejlesztési célja:
1. Innovatív társadalmi-gazdasági szerkezet létrehozása;
2. Kiegyensúlyozott regionális fejlõdéssel vonzó élettér kialakítása.
Az átfogó fejlesztési célok elõsegítik a Közép-Dunántúli Régió kiegyensúlyozott fejlõdését, és hosszú távon önfenntartó közösségek kialakulását biztosítják.

A Közép-dunántúli Régió specifikus fejlesztési céljai
A Közép-dunántúli Régió két átfogó fejlesztési célja elérését további három specifikus fejlesztési cél támogatja:

1) Innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása
A Közép-dunántúli Régió fejlõdésének alapja a helyi erõforrásokra építõ nagyvállalatok mellett a hazai és nemzetközi környezetben egyaránt versenyképes KKV-kra építõ innovatív regionális gazdaság. A régió versenyképességének megõrzése és fejlesztése érdekében elengedhetetlen a helyi gazdaság innováció-orientált fejlesztése. Ebben a magas tudásbázisigénnyel ren-delkezõ ipari és szolgáltatási tevékenységek mellett a komplexen értelmezett innovációs törekvések is megjelennek. Ez egyrészt a régió adottságaihoz igazodó innováció-tartalmakat jelent (a turizmus és az agrárvidékek mezõgazdasági és strukturális-vidékfejlesztési innovációja). Másrészt szükséges, hogy a centrumterületek által képviselt innovációs és innováció-adaptációs képesség társuljon közvetítõ szerepekkel, az innovációs fejlesztések széleskörû kisugárzásával.
Az innováció-orientált és versenyképes gazdaság olyan versenyképes kis- és kö-
zépvállalkozó kört igényel, amely rugalmasan képes a nagyvállalatok változó igényeit kielégíteni, illetve saját szakterületén önmagában is hely tud állni. Az innováció-orientált regionális gazdaság ösztönzi a hálózatszerû fejlõdést, amiben kiemelt jelentõsége van a vállalkozások közötti hálózati együttmûködések létrejöttének. Ennek egyik fontos fejlesztendõ formája a több iparágban is formálódó klaszterek támogatása.
Továbbá kiemelt szükséglete a régiónak a kutatás-fejlesztés intézményes bázisának megerõsítése, a fejlesztési eredményeket a vállalkozásokba átültetni képes szolgáltatások kialakítása és továbbfejlesztése, a szükséges infrastrukturális beruházások támogatása, valamint a hídképzõ szervezetek szolgáltatásainak fejlesztése.
A kiemelkedõ történelmi és természeti értékekre épülõ turisztikai szektor a Közép-Dunántúli Régió gazdaságának egyik húzóágazata, ahol szükségszerû a szerkezetváltás a vonzerõk átértékelõdése, a hagyományos vendégkörök átalakulása és a vonzerõket veszélyeztetõ környezeti problémák miatt. Az ágazat innováció-orientált fejlesztése a tömegturizmustól a diverzifikáltabb és magasabb minõséget képviselõ turisztikai lehetõségek irányába mutat. Mindez változatos igényeket kielégíteni képes innovatív turisztikai termékek bevezetésével, a turisztikai infrastruktúra korszerûsítésével, valamint hatékony és célirányos marketing tevékenységek révén oldható meg.

2) Minõségi humán erõforrás-fejlesztés
E specifikus cél a régió oktatási rendszereinek korszerûsítésén túl a tudatos humánerõforrás- és foglalkoztatás-fejlesztést, valamint a szociális ellátórendszer integrálását fogalmazza meg. Az oktatás területén kiemelt jelentõségû a felsõoktatás általános, illetve a felsõoktatási K+F háttér fejlesztése, valamint a gazdaság igényeihez igazodó integrált közép- és felsõfokú szakképzési rendszer létrehozása. Elõbbi tekintetében fontos a régió felsõoktatási központjainak az egyedi érdekeik melletti együttmûködése, egy sokszínû, de nem párhuzamosságokkal terhelt felsõoktatási paletta létrejötte. Utóbbi esetben az iskolarendszerû szakképzés mellett kiemelt szerepet kap a régió humánerõforrásának jövõbeli versenyképességét nagymértékben befolyásolni képes felnõttoktatás.
A szociális ellátás és a foglalkoztatás területén kulcsfontosságú a fejlõdés és a felzárkózási esélyek biztosítása a régió minden lakója, települése számára, olyan régió-specifikus, innováció-orientált foglalkoztatás- és szociálpolitika segítségével, amely a Kö-zép-dunántúli Régió gazdasági versenyképességének fenntartását és az életminõség javulását hordozza. Ennek egyik alapeleme az egyenlõtlenségeket figyelembe vevõ, a rászorulók nagy hányadát elérõ és jól képzett szociális szakembergárda munkáján alapuló szociális ellátási és intézményi struktúra kialakulása. Másik alapja a régióban megjelenõ mindenkori munkaerõigényekhez rugalmasan illeszkedõ, a „fenntartható foglalkoztatottság” elve mentén szervezõdõ foglalkoztatotti réteg, illetve az illeszkedést elõsegítõ intézményrendszer kialakítása, fejlesztése. További elemként a kulturális gazdaság kiemelt fejlesztése elõsegíti a régió társadalmi megújulását.

3) Fenntartható életminõség megteremtése
A specifikus cél a Közép-dunántúli Régió lakosságának életminõségét négy egymással szoros kapcsolatban lévõ terület kiemelt támogatásával kívánja javítani: a környezet, a település, a közlekedés és az információs társadalom fejlesztésével.
A környezeti életminõséget alapvetõen meghatározó települési hulladék- és szennyvízkezelési, vízminõség-javítási feladatok mellett a Közép-Dunántúlon kiemelt problémát jelent az országos jelentõségû karsztvízkincs védelme és összefüggésben a középhegységi tengely múltbeli és je-lenlegi környezeti ártalmainak felszámolása. A régió élõvizeinek víz- és partrendezési feladatai mellett fontos a számos közvetlen, illetve közvetett kárt okozó bel- és külterületi csapadékvíz-elvezetés hiányosságainak megoldása is. A megújuló energiaforrások alkalmazásának alacsony szintjén változtatni kell a régióban nagy tartalékokkal ren-
delkezõ biomassza, szél- és napenergia felhasználásának növelésével, a környezet-ipar támogatásával.
A régió településeinek fejlesztése sajátos hálózati megközelítések érvényesítését igényli. Székesfehérvár és Veszprém fejlesztési pólusszerepét szem elõtt tartva a regionális decentrumok, a közép- és kisvárosok, valamint a falvak és vonzáskörzeteik a településhálózat integrált fejlesztési szintjei.
A régió kiegyensúlyozott fejlõdését a kedvezõ általános közlekedés-földrajzi helyzet ellenére a közlekedési hálózat egyes hiányosságai hátráltatják. A régió közlekedésfejlesztésének a gazdaság, a logisztika és a turizmus kiemelt kiszolgálása mellett az egyenlõ hozzáférés elvének gyakorlati megvalósítását is szolgálnia kell, ami a megyeszékhelyek közötti kapcsolatok fejlesztésétõl a zsáktelepüléseink elérhetõségi problémáinak enyhítéséig terjed. A mai igények szükségessé teszik a közösségi közlekedési rendszerek kialakítását elõsegítõ feltételek megteremtését is.
Az innováció befogadása, alkalmazása és közvetítése megkívánja az információs társadalom fejlesztését. Ez a régióban élõk információs életterének folyamatos javítását és mindenki számára elérhetõvé tételét je-lenti.
A Közép-Dunántúl társadalmi-gazdasági szereplõi és lakossága számára az egységes identitást szükséges megjeleníteni és erõsíteni, amely támogatja a régión belüli és kívüli együttmûködések kibontakozását.

A Közép-dunántúli Régió fejlesztési prioritásai
A Közép-dunántúli Régió fejlesztésének három prioritása a jövõkép, valamint a stratégiai, az átfogó és a specifikus célok során megfogalmazott elképzelések elérési módját jelöli ki, amelyhez intézkedéseket és támogatható tevékenységeket rendel.
I. Regionális gazdaság- és turizmusfejlesztés
II. Települési- és humáninfrastruktúra-fejlesztés
III. Környezet- és közlekedésfejlesztés

I. Regionális gazdaság- és turizmusfejlesztés
A prioritás célja a Közép-Dunántúli Régió nemzetközi versenyképességének növelése, elsõsorban az innováció-orientált gazdaságfejlesztési folyamatok és struktúrák elõtérbe helyezésével, a hozzáadott értéket teremtõ stratégiai mûködõ tõke bevonásával, a kis- és középvállalkozások dinamizálásával, valamint a turizmus új növekedési pályára állításával.

A prioritás indoklása
A régió versenyképességének megõrzése és fejlesztése érdekében elengedhetetlen a helyi gazdaság innováció-orientált fejlesztése az eddigi olcsó munkaerõre és külföldi tõkebefektetésre épülõ, tömegtermelésen ala-puló modell helyett. Ösztönözni szükséges az adaptív, képzett munkaerõn és a fejlett tudásbázison alapuló, magas hozzáadott értékû termelést eredményezõ beruházásokat, erõsíteni a gazdasági integrációkat, a kis- és középvállalkozások versenyképességét, az innovációt a termék/szolgáltatás teljes élettartama alatt, a vállalkozások „innovációs körökbe” integrálódását.
A turizmus a régió gazdasági bázisának egyre jelentõsebb forrását nyújtja. Megerõsödtek a hagyományos turisztikai térségek, azok nagyobb, önállóbb szerepköröket kaptak. A speciális idegenforgalmi kínálati elemek térségi szintû összekapcsolásával növekedhet a régió vonzása, csökkenhet a szezonalitás, az egyes idegenforgalmi kínálati pontok komplex, integrált kínálattal értékelõdnek fel.

A prioritás intézkedései
1.1. intézkedés: A régió gazdasági vonzerejének növelése
1.2. intézkedés: Gazdasági integrációk támogatása
1.3. intézkedés: A vállalkozások általános versenyképességi hátterének erõsítése
1.4. intézkedés: A gazdaság innovációs miliõjének javítása
1.5. intézkedés: A turisztikai kínálat és fogadókészség minõségi fejlesztése
1.6. intézkedés: A turizmus marketingjének erõsítése

II. Települési- és humáninfrastruktúra-fejlesztés
A prioritás célja a régió oktatási és képzési struktúrájának, szolgáltatásainak javítása, a gazdaság igényeihez igazodó szakképzési rendszer létrehozása, továbbá a munkaerõ piaci egyensúly megteremtése.
A foglalkoztatás és a szociális ellátás területén kulcsfontosságú a fejlõdési és felzárkózási esélyek biztosítása olyan foglalkoztatás- és szociálpolitika segítségével, amely az életminõség érzékelhetõ javulását eredményezi. Az egészségügy regionális feladata az ellátórendszer hatékonyságának növelése, valamin a lakossági egészség-tudatosság emelése.
A települési infrastruktúrák és szolgáltatások fejlesztése a funkciók bõvítését, élhetõbb környezet kialakítását, differenciált fejlesztési programok megvalósítását, az épített környezet és az örökség értékeinek megõrzését, az intézményhálózat és lakáshelyzet javítását célozza.

A prioritás indoklása
Az 1990-es évek elején megindult gazdasági növekedésnek és a kedvezõ demográfiai adottságoknak köszönhetõen ma a régió foglalkoztatási helyzete kedvezõbb az országosnál, de európai viszonylatban is az élmezõnyhöz tartozik. A tendenciák és a változás dinamikája azonban az öregedési folyamat felgyorsulását, a munkavállalói korcsoport létszámának fogyását vetíti elõre, strukturális munkaerõhiány egyes térségekben már megjelent, ami különösen a szakképzett munkaerõre vonatkozik bizonyos ágazatokban. A régió egyik legsúlyosabb foglalkoztatási és szociális problémája a tartós munkanélküliség, valamint számos kistérségben a munkaerõpiacra tartósan visszakerülni nem tudó munkanélküliek magas aránya.
Az iskolázottság jelentõs javulása ellenére vannak olyan kedvezõtlen jelenségek a régióban, amelyek a késõbbiekben a munkaerõpiac mûködésében zavarokat okozhatnak, a képzett munkaerõ hiányát eredményezhetik, és ronthatják a régió társadalmi-gazdasági versenyképességét, tudásfelhasználó és tudástermelõ képességét.
Miközben a régió egészségügyi kapacitásai több területen meghaladják az országos átlagot, addig számos fajlagos mutató terén elmaradás mutatkozik. A szociális ellátás területén viszont egyértelmûen a gyengeségek dominálnak. A kedvezõ gazdasági és foglalkoztatási helyzet nem vonta maga után az életesélyek javulását. Alacsony az egész-ségügyi és szociális beruházások volumene, a szociális és rehabilitációs foglalkoztatási lehetõségek száma, kevés a szociális területen az innováció.
A településfejlesztés feladatain belül e területek problémái miatt is hangsúlyos a települési funkciók bõvítése, a településközpontok és további városrészek komplex rehabilitációja, a többségében hátrányos helyzetûek által lakott településrészek fizikai megújítása, a barnamezõs területek újrahasznosítása, valamint a helyi természeti értékek és építészeti örökségek védelme. A települések közterületeinek állapota is je-
lentõs fejlesztéseket igényel, támogatni kell továbbá a helyi intézményhálózat megfe-lelõ kiépítését, korszerûsítését és a lakások állagának javítását.

A prioritás intézkedései
2.1. intézkedés: A foglalkoztatás növelése, a humán szférába történõ beruházások ösztönzése
2.2. intézkedés: A képzési rendszer fejlesztése, modernizálása, a gazdaság igényeihez történõ igazítása
2.3. intézkedés: Az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése
2.4. intézkedés: A települési funkciók bõvítése, korszerûsítése
2.5. intézkedés: A települési környezet, épített környezet fejlesztése, örökségvédelem
2.6. intézkedés: Lakás- és intézményfejlesztés

III. Környezet- és közlekedésfejlesztés
A prioritás célja a minõségi élettér és kapcsolatrendszer kialakítása a régió megkö-zelíthetõségének és belsõ elérhetõségének javításával, a közlekedési hálózatok fejlesztésével, a tömegközlekedés korszerûsíté-sével. Továbbá a már meglévõ környezeti problémák kezelésével, az életminõség környezeti jellemzõinek javításával, valamint a helyes energiagazdálkodás elterjesztésével.

A prioritás indoklása
Nehezítik a régió kiegyensúlyozott fejlõdését a közlekedési hálózat hiányosságai, melyek elsõsorban Komárom-Esztergom megye és a másik két megye közötti – észak-dél irányú – kapcsolatokban mutatkoznak meg, illetve a fõútvonalaktól kiesõ periférikus térségek elérhetõségében, zsáktelepülési jellegben érhetõk tetten. A gazdasági központok, valamint a Balaton turizmus szempontjából kiemelt területeinek gazdasági dinamizmusa nem, vagy csak kis mértékben képes átterjedni a fõleg a régió határai mentén elhelyezkedõ periférikus területekre. A közúti fejlesztéseken kívül nagyobb figyelmet kell fordítani a kerékpárút-hálózatok kiépítésére és fejlesztésére, továbbá a tömegközlekedési rendszerek korszerûsítésére.
A környezetállapot javításában a leghatásosabb eszköz a megelõzés, mely elsõsorban a környezeti elemek terhelésének csökkentésével, a környezetbarát technológiák al-kalmazásának elõsegítésével, és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésével érhetõ el. Különös figyelmet érdemel a környezetet elõtérbe helyezõ szemlélet erõsítése. A környezettudatosság kialakítását a környezeti infokommunikációs rendszerek fejlesztésével, a lakosság folyamatos tájékoztatásával lehet elõsegíteni.
A térségben napjainkra csak a hulladékgyûjtés és -lerakás feltételei, létesítményei alakultak ki, míg a hulladékhasznosítás alapját képezõ szelektív hulladékgyûjtés feltételei kedvezõtlenek, továbbfejlesztésre szorulnak, beleértve a tudatosság növelését is.
Elengedhetetlen a régió lakosságának egész-séges ivóvízzel történõ biztonságos ellátása, valamint a keletkezõ szennyvíz elvezetése, illetve a csatornázottsághoz szorosan kapcsolódó szennyvíztisztítás megfelelõ szintjének biztosítása. Fontos feladat az erõsen érzékeny területek, agglomerációk szennyvíz-csatornahálózattal való ellátása, továbbá a 2000 lakos egyenérték alatti települések szennyvíz-elhelyezése, melyeket egyedi, környezetkímélõ rendszerekkel kell megoldani.
A környezet fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a helyes energiagazdálkodás regionális szinten is. Egy hatékony, diverzifikált és versenyképes energiaszektor nagyban hozzájárulhat a fenntartható regionális fejlõdéshez. Ezért kiemelten kell támogatni a megújuló- és alternatív energiaforrások komplex térségi vagy települési közösségi rendszerekben való hasznosítását.

A prioritás intézkedései
3.1. intézkedés: Lakosság életkörülményeinek javítása, környezeti állapot javítása, környezettudatos fejlesztése
3.2. Megújuló energiaforrások és alternatív energiák hasznosításának növelése
3.3. intézkedés: Közúthálózat fejlesztése
3.4. intézkedés: Közösségi közlekedés fejlesztése