Mi a klasszikus influenza?
A klasszikus emberi influenza minden évben szezonális rendszerességgel, õsszel-télen jelentkezõ megbetegedés, amelynek kialakulásáért az influenza vírus A, B vagy C típusa felelõs. A klasszikus influenza magas lázzal, köhögéssel, torokfájással, izomfájdalommal járhat. Ez a megbetegedés emberrõl emberre terjed. Közösségekben egymástól könnyen elkaphatjuk. A betegség ellen a védõoltás a leghatékonyabb védekezés.
Mi a madárinfluenza?
A madárinfluenza alapvetõen a szárnyasok fertõzõ betegsége, amelyet az influenza A vírusának különbözõ altípusai okoznak. A madarak egyes fajai különbözõ mértékben érzékenyek az influenzavírusok változataira. A vadon élõ víziszárnyasok tünetmentesen is hordozhatják, a házi szárnyasok azonban érzékenyebbek a fertõzésre. Utóbbiaknál is vannak eltérések: míg a házityúk viszonylag ellenállóbb, a pulyka rendkívül érzékeny a vírus enyhébb változataira is. Egyes vírusváltozatok sem baromfira, sem emberre nem jelentenek veszélyt, míg mások, mint a hírhedt H5N1-es altípus, szárnyasokban nagy kiterjedésû járványokat okozhatnak.
Okozhat-e emberi megbetegedést a madárinfluenza?
Annak ellenére, hogy a madárinfluenza a szárnyasok betegsége, nagyon ritkán és különleges körülmények között az ember is megfertõzõdhet és megbetegedhet. Az emberi megbetegedés csak a fertõzött állattal való nagyon szoros, közvetlen kapcsolat, érintkezés során alakulhat ki. Az eddigi emberi megbetegedések is ilyen módon történtek. A madárinfluenza-vírus a szárnyasok ürülékével váladékával, vérével terjedhet állatról emberre (a baromfitelepeken, a szárnyasfeldolgozó-iparban dolgozókra éppen ezért különleges biztonsági szabályok vonatkoznak ).
A vírus 70°C hõmérsékleten biztosan elpusztul. Mindemellett a valamilyen betegségben elhullott állatok húsa fogyasztásra alkalmatlan, ezért bizonytalan eredetû húst egyébként sem szabad elfogyasztani.
Hogyan védekezzünk a madárinfluenza ellen?
Az általános higiénés szabályok (pl. alapos kézmosás, háztartási fertõtlenítõszerek használata) betartásán túl kerülni kell minden olyan helyet, ahol fertõzött baromfi vagy egyéb madár fordulhat elõ. A közvetlen kapcsolatot beteg baromfival, élõ vagy elhullott vadmadárral, valamint állati ürülékkel szennyezett felületekkel (érintés, szájba vétel) kerülni kell. Különösen fontos a gyermekek figyelmét felhívni erre, megtiltani, hogy madarakkal játszanak, és figyelmeztetni kell õket, hogy ha beteg, esetleg elhullott madarat látnak, arról szóljanak szüleiknek, nevelõiknek.
Madárinfluenzával érintett országokból nem szabad semmilyen élõ szárnyast (baromfi, díszmadár, vadmadár) vagy ilyen származású nyers terméket (hús, toll, tojás) behozni.
Állati eredetû élelmiszerek behozatala az Európai Unió tagállamain kívülrõl egyébként is tilos, mert azok számos fertõzõ állatbetegséget terjeszthetnek.
Mi az állattartók kötelessége?
Természetesen a baromfiállomány megvédése érdekében a legtöbbet az állattartók tehetik az állategészségügyi jogszabályok betartásával, melyek egyik legfontosabb célja meggátolni a háziszárnyasok és a vadmadarak között a vírus átadását. A vírus esetleges terjedése csak akkor akadályozható meg, ha az állategészségügyi szolgálat tudomást szerez minden lehetséges megbetegedésrõl. Ezért valamennyi állattartó kötelessége, hogy az állományában jelentkezõ, betegségre utaló tüneteket azonnal jelentse a legközelebbi állatorvosnak, hatósági állatorvosnak.
Ha Ön elhullott madarat talál, kérjük, hívásával ne a központi segélykérõ számot vagy a mentõk általános hívószámát terhelje, hanem hívja az infovonalat a 189-es számon.
Forrás: magyarorszag.hu