A dokumentum szerint hazánk számára a schengeni övezethez és az eurózónához tartozás a legfontosabb feladat, emellett az hogy elkerüljük a támogatások felhasználásával kapcsolatos szigorításokat, valamint a szerencsejáték-, az egészségügyi és szociális szolgáltatások piacának megnyitását.

A miniszterelnökségi körökbõl az Index birtokába került, január 20-i datálású kormányelõterjesztés magyar szempontból értékeli a tavalyi második féléves – brit EU-elnökség alatti – idõszak eseményeit, valamint felvázolja az idei elsõ féléves, osztrák elnökségi programhoz kapcsolódó magyar tennivalókat és célokat. Az idei elsõ félévre vonatkozó politikának három sarokpontját fogalmazzák meg. Eszerint hazánknak továbbra is alapvetõ érdeke a kibõvített EU konszolidálása, a mielõbbi bekapcsolódás „az integráció belsõ köreibe” – tehát az euró- és a schengeni övezetbe -, valamint kezdeményezõ szerep vállalása a további bõvítésben és a közös politikák fejlesztésében.

Euró: bevezetés vagy lemaradás
A három sarokpontból a legfontosabbnak a schengeni és a eurócsatlakozás számít. A kormányelõterjesztés leszögezi, hogy a schengeni csatlakozás elõkészítése „strukturáltan folyamatban van”, vagyis ezen a téren az integráció folyamata a tervek szerint halad.

Nem ilyen kedvezõ az euróbevezetéssel kapcsolatos helyzet, amelyet – a „mielõbbi” csatlakozást az euróövezethez – maga a dokumentum is „stratégiai kérdésnek” nevez. „Akár a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció erõsítése, akár az adóharmonizációs törekvések elõre vetítik annak a veszélyét, hogy az intézményesen is leginkább elkülönülõ euróövezet tovább távolodik a kívül állóktól” – olvasható az elõterjesztésben. A kormányzati dokumentum is elismeri: ez ahhoz vezethet, hogy a „felzárkózás idõvel még nehezebbé és még távolibbá válik az euróövezeten kívüli tagállamok számára”.

A kormányzati szakértõk szerint az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez való felzárkózás egyik legfontosabb feltétele „a makrogazdasági stabilitás, az egyensúly elérése és fenntartása”. Az elõterjesztés szerint az egyensúlyi követelmény „maradéktalan érvényesítése” Magyarország szempontjából különösen fontos – noha ennek ellenére (bár erre a dokumentum készítõi nem térnek ki) az éves államháztartási hiányt 2002 óta nem sikerül a kormány által tervezett szintre csökkenteni, így a GDP-arányos deficit rendre 6 százalék körül alakul (az euró bevezetéséhez szükséges 3 százalék helyett).

A közös európai pénz bevezetése mellett a pénzügyi területen kiemelt fontosságú feladatként fogalmazza meg az elõterjesztés annak elkerülését, hogy az Európai Parlament szigorítsa a támogatások felhasználásának kritériumait. Ezek a többek között a támogatás felhasználása és az elszámolás közötti idõszakról szóló, valamint a vissza nem térítendõ áfára vonatkozó esetleges szigorítások különösen az új tagállamok számára lennének hátrányosak. A vissza nem térítendõ áfa finanszírozhatóságának megtartása például 900 milliárd forintnyi megtakarítást jelenthet a magyar államnak 2007 és 2013 között.

Piacnyitás csak részlegesen
Jelentõs teret szentel a magyar uniós stratégiával foglalkozó anyag az uniós belsõ piaci szolgáltatásokról szóló irányelv tervezetének. Ennek az irányelvnek az elfogadása lehetõvé tenné, hogy az EU határain belül országhatárokon túlnyúlóan, szabadon lehessen szolgáltatásokat nyújtani. A dokumentum leszögezi: „a hatástanulmányok tanulságai szerint Magyarország számára összességében kedvezõ gazdasági hatással jár a javaslat elfogadása”.

Különösen úgy, hogy a magyar álláspont szerint ez csak egy részleges piacnyitás lenne. A magyar kormány ugyanis arra törekszik, hogy „a szerencsejáték-szolgáltatások, egészségügyi és szociális, valamint egyes, a közhatalom gyakorlásával, illetve az igazságszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások (pl. közkegyzõk)” kerüljenek ki az irányelvbõl, vagyis azokra ne vonatkozzon a piacnyitás.

A kormány kiemelt figyelmet szentel a munkaidõ szervezésérõl szóló irányelvnek is. A munkavállalói érdekképviseletek szándékaitól eltérõen a magyar kormány azt a – jelenleg elfogadásra szánt – szövegjavaslatot támogatja, hogy az ügyeleti idõ inaktív része nem minõsüljön munkaidõnek, és lehetõség legyen ennek az inaktív idõnek az átalanyalapú számítására.

Még várhatunk az amerikai vízumra
Hazánk továbbra is szeretné napirenden tartani a vízumkérdést, ám azt a kormányelõterjesztés készítõi is elismerik: „a vízumpolitika nem jelenik meg elnökségi prioritásként”. Franciaország jelentõsen növelné a schengeni vízumdíjakat, a dokumentum szerint a magyar kormány láthatóan letett arról, hogy ezt a szándékot megakadályozza. Az elõterjesztés ugyanis úgy fogalmaz: „a javaslat vitájában úgy veszünk részt, hogy – amennyiben megakadályozni nem tudjuk -, az olyan módosításokkal nyerjen elfogadást, amelyek révén a szomszédos országok állampolgárai kikerülhetnek a hatálya alól”. Magyarország emellett vízumkönnyítéseket szeretne elérni Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró javára.

A magyar kormány emellett arról is letett, hogy a közeljövõben megoldódjon a vízummentes utazás az ezt még nem biztosító országokba (elsõsorban az Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába). Az elõterjesztés szerint ugyanis hazánk „szorgalmazza”, hogy a vízummentes utazás lehetõsége megvalósuljon, ugyanakkor azt is elismeri: „a következõ félévben áttörés nem várható, de magyar szempontból fontos, hogy az elnökség napirenden tartsa a kérdést”.
Forrás: index.hu