– Mit jelent Martonvásárnak a városi rang?
– A cím elnyerése nagyon fontos volt a jövõt illetõen. Lehetõséget és egyben felelõsséget jelent. Lehetõséget a fejlõdésre, fejlesztésekre, ugyanakkor felelõsséget arra nézve, hogy megmaradjon a mai falusias, kertvárosias jelleg. Nagyon sokan települnek Martonvásárra, je-lenleg kb. 5500-an élünk itt, ám a lakosság száma két éven belül várhatóan eléri a hatezret. Hogy mi az oka a népességgyarapodásnak? Talán a gyönyörû táj, a környezet, a jó megközelíthetõség (csak egy ugrás Fehérvár, a Velencei-tó, a Váli-völgy, és Budapest is alig félórányira található), vagy a csodálatos kastélypark? Véleményünk szerint a fentieken túl jelentõsen elõre kell lépnünk a szolgáltatások minõségének javításában, hogy ne kényszerítsük a lakosságot arra, hogy például eljárjanak bevásárolni. A kereskedelemben szélesebb kínálatot, dekoratívabb megjelenést szeretnénk elérni. Ehhez persze a kereskedõk akarata is szükséges, hiszen az önkormányzat tudna he-lyet biztosítani ehhez, csak az õ összefogásukra lenne szükség.
– Máris a tennivalóknál tartunk. Mik voltak a tavalyi év eredményei, és milyen feladatok állnak még önök elõtt?
– Kezdjük talán a belterületi utak állapotával, ez komoly gondot jelent a városban. A munka elkezdõdött, azonban óriási a költségvonzata, így a fokozatosság elve szerint dolgozunk. Vannak tökéletes, elfogadható és nehezen járható útjaink, szeretnénk, ha az idén legalább az utak egyötöde megújulna. Meg kell oldanunk még öt utca csapadékvíz-elvezetését is. A csatornázás gyakorlatilag elkészült, már csak három rövidebb szakasz van hátra. Számos aprósággal javítottuk a városképet: utcanév- táblákat, padokat és szemeteseket helyeztünk ki, gyalogátkelõhelyeket, díszburkolatos járdát alakítottunk ki. Növelni szeretnénk Martonvásár idegenforgalmi vonzerejét is. Ehhez persze a mostaninál több szálláshelyre (egy hotel és panzió mûködik jelenleg), étteremre (ma öt helyen lehet étkezni) van szükség. Városunk az Etyek-budai borvidék déli részén terül el, gazdáink kiváló minõségû borokat termelnek. Sajnos a rossz szabályozás miatt helyben nem lehet kapni például a mindenféle összehasonlításban jó martoni borokat. A Martonvásári Szõlõhegyen gazdálkodók, remélem, örömmel veszik, hogy AVOP-pályázat segítségével megújulhatott a szõlõhegyi út, így a könnyebb megközelíthetõség fellendítheti a borturizmust. Felújítottuk a kézilabdapályánkat is. Nagyon hiányzik egy közösségi ház. Terveink szerint egy több funkciós csarnok épülhetne, amely mellett jégpálya is helyet kaphatna.
– A hagyományos rendezvények is segíthetnek az idegenforgalom fellendítésében…
– A hagyományõrzés, pontosabban a gazdag múltra visszatekintõ Martonvásár emlékeinek ápolása a célja az 1991 óta évente megren-dezett Martonvásári Napok-nak is.
E színvonalas és sokféle programot (zene, sport, néptánc, kiállítások, stb.) kínáló ren-dezvénysorozattal várjuk évrõl évre a július végén idelátogatókat. Teljesen egyedülálló óvodatörténeti kiállításunk, amely tavaly is kb. tizenötezer látogatót vonzott. Elhelyezése is megoldódik, a kastély bejáratával szemben kap végleges helyet. Népszerû Nagyanyáink… címû kiállítás sorozatunk is, amelyet mûkedvelõ mûgyûjtõink szerveznek, rendeznek. Régi tárgyi emlékeket, használati tárgyakat mutatnak be, volt már fém-, porcelán-, üveg-, és egyéb eszközöket felvonultató tárlat, idén már a hatodik kiállításra készülünk. Nagy vonzerõt jelentenek a nyári Beethoven-koncertek is, persze a legtöbb látogatót maga a csodálatos kastély vonzza. A programokról bárki tájékozódhat megújult honlapunkon (www.martonvasar.hu).
– Említette a hagyományõrzést. Mely civil szervezetek jeleskednek ezen a téren?
– Ki kell emelnem a háromszoros kiváló címmel büszkélkedhetõ Százszorszép Táncegyüttest. Sokat tesz a városért a Teleki Blanka Hölgy-klub, a Dreher Lovasklub, vagy a már említett Borklub és a Kertbarát Kör is.
– Hogy alakult Martonvásár térségi szerepe?
– A megalakult Többcélú Kistérségi Társulás központja Martonvásár, statisztikai központja Ercsi. A hét társtelepülés vezetõi tizenöt éve dolgoznak közösen, a két város próbálja elkerülni, hogy rátelepedjen a kisebb községekre. Ezért az egyetértésre, a feladatok arányos elosztására nagyon figyelünk. A kistérség fejlesztési koncepciójában rangso-roltuk a programokat. Elsõ helyen az úthálózat rendbetétele szerepel, a Gyúró–Vál közti összekötõút megépítésével megszûnhet az elõbbi zsáktelepülés jellege. Fontos szempont a környezetvédelem is, a Váli-víz és a Szent László-patak tisztaságának megóvása, környezetének rendben tartása közös érdekünk. Ha a szükséges összekötõ utak megépülnek, következhet nagy tervünk, a települések közötti tömegközlekedés megújítása. Tordason szorgalmazzuk a kistérségi funkciót ellátó tanuszoda megépítését. Mûvészeti iskolánk (rajz, zene, tánc) is térségi szerepet tölt be. Tennivalónk tehát van bõven, remélem, fáradozásaink eredménnyel járnak 2006-ban is!
Veér Károly